KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY (LMP): Balla György képviselőtársam felszólalása buzdított arra, hogy nyomjak megint egy kétpercest, ő ugyanis arról beszélt, hogy mindenem a nemzetközi példa.
Szeretném önnek elmondani, hogy mi az a három elem ebben a törvényjavaslatban, amire semmilyen nemzetközi példa nincs. Az egyik ez a bizonyos negatív kompenzáció. Tehát azok a vegyes választási rendszerek, ahol van, létezik kompenzáció, azok között egyik helyen sincs olyan, hogy a győztesre leadott, úgymond egyébként a győzelemhez nem szükséges szavazatokat beszámítanánk. Azért nincs, mert teljesen értelmetlen ez a dolog, leszámítva persze azt a politikai érdeket, hogy a Fidesz egy olyan választási törvényjavaslatot akart letenni, amiben ki van pipálva, hogy létezik kompenzáció, de tulajdonképpen ez kioltja azt, hogy a győzelemhez már nem szükséges szavazatokat is beszámítják pozitív töredékszavazatként.
A másik: arra sincsen nemzetközi példa, hogy olyan országokban, legalábbis Európában - azt gondolom, hogy ázsiai és afrikai példákat talán nem kellene hozni -, ott, ahol olyan választási rendszer van, ahol működnek választókerületek, ott a választókerületek besorolása nem úgy történik, hogy a parlament erről hoz egy döntést. Minden esetben van valamilyen szakmai grémium, például Nagy-Britanniában 1944 óta működik a választókerületi bizottság, aminek egyébként az elnöke a parlament elnöke, de a tagjai nem politikusok, hanem szakemberek. Azt gondolom, hogy ennél a törvénynél ez a legsúlyosabb pont, tehát a választókerületi besorolás a legsúlyosabb pont. Ezért ha azt mondják, hogy erre is van nemzetközi példa, akkor egyszerűen valótlanságot állítanak.
A harmadik dolog az, hogy minden választási rendszernél vagy majdnem minden esetben van valamilyen szűrő a választáson induló jelöltek kapcsán, tehát van valamilyen eljárás, amivel megrostálják a mezőnyt, egyébként megjegyzem: nagyon sok országban nincs ilyen egyáltalán, tehát az indul, aki el akar indulni. De olyan, hogy a lakosság számában ilyen nagy mértékű ajánlásra van szükség, ilyen egyetlenegy országban van, ahol az egy főre jutó ajánlások száma megelőzi a magyart, ez Dánia, csak ott az a probléma, hogy ott a parlamentben lévő pártoknak nem kell ajánlásokat gyűjteni, sőt tilos, hogy gyűjtsenek, éppen azért, mert az egész rendszer arra van kitalálva, hogy egy bizonyos legitimitást vagy elfogadottságot követeljen meg a pártoktól. Nyilván aki már egyszer bejutott a parlamentbe, annak van valamilyen típusú legitimitása.
Tehát ezek alapvető kérdések, a rendszer alapvető kérdései (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és egyetlen nemzetközi példa sincs rá. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
