BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először arra gondoltam, hogy Babák Mihály képviselőtársamat arra kérem, hogy esetleg viszonylag ritkábban nyomjon majd kétpercest (Pálffy István: Ne korlátozd a demokráciát!), mert az érvelése igencsak sántított a legutóbbi felszólalásában, de természetesen erre megvan a lehetősége a továbbiakban is.
Sőt, átértékeltem ezt az első érzésemet, és azt kérem öntől, hogy nyugodtan nyomjon további kétperces felszólalásokat is, mert így nemcsak mi, ellenzéki képviselők láthatjuk azt, hanem a választópolgárok is tapasztalhatják azt, hogy önök akkor, amikor én tényszerűen elmondom azt, hogy nem állja meg a helyét az, amit ön a felszólalásában elmondott, egyből személyeskedésbe mennek át, egyből azzal jönnek, hogy esetleg nem tudom mit jelent a “fetisizálás” kifejezés - természetesen tisztában vagyok ennek a kifejezésnek a jelentésével -, egyből magas lóról kezdenek minket osztani, egyből a személyeskedés eszközéhez nyúlnak.
Egyébként azt is szeretném tisztázni, hogy egyáltalán nem azért kértem önt arra, hogy Salamon képviselőtársammal beszélje meg az arányosság kérdését, mert én össze akartam volna ugrasztani önöket, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy a fizikai távolság miatt vele könnyebben meg tudja vitatni ezt a kérdést, és ő is el tudja mondani azt, hogy egyáltalán nem úgy van az, és nem állja meg a helyét az, amit ön az arányosság kérdésében elmondott.
Azt hiszem, hogy azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy azokkal a bekiabálásokkal, amik például akkor hangzottak el, amikor Karácsony Gergely képviselőtársam elmondta, hogy nála vizsgáztam, és akkor erre az volt a fideszes kétharmad válasza, hogy “látszik”, vagy amikor Karácsony Gergely képviselőtársam tényszerű felszólalására önök úgy reagáltak, hogy “mitől vagy te ennyire nagyképű?”, néhány perccel Babák Mihály személyeskedő hozzászólása után, hát tisztelt kormánypárti többség, ezzel önök magukat minősítették. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
