BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A saját magam által benyújtott módosítókról szeretnék szólni, ezek a 12. §-hoz, a 130-ashoz és a 82-eshez benyújtott módosítók.
Az elején szeretném leszögezni, hogy az úgynevezett rendszerváltás egyik legfontosabb és talán legnagyobb értéket képviselő törvénye volt annak idején az önkormányzati törvény, ami sajnos az elmúlt 21 évben sokat változott, ha nem is maga a törvény, hanem a törvénynek a végrehajthatósága, pontosan azért, mert az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak, és egyre kevesebb lett a pénzük. Azt gondolom, hogy ennyi idő után épp ideje annak, hogy ezt a törvényt újraszabjuk, és az előttünk lévő törvénytervezet egy jó törvénytervezet, amely természetesen nem tökéletes, de azt gondolom, hogy ez általában így van a benyújtott törvényjavaslatokkal, viszont azért vagyunk itt, hogy amire vége a vitának, addigra az önkormányzatok számára és a magyar polgárok számára tökéletes törvénytervezetet tegyünk le.
A legnagyobb gondja az önkormányzatoknak az elmúlt években talán az elmúlt nyolc évben volt, hiszen a Gyurcsány-, Medgyessy-, Bajnai-kormányok alatt egy pénzügyileg szabályozott falurombolás folyt, adták a feladatokat és nem adták hozzá a pénzt, sőt, még elvontak. (Dr. Lamperth Mónika: Bezzeg most!) Ennek köszönhetően a települések nagy része, de súlyosabban a kistelepülések teljesen eladósodtak, és azt gondolom, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerrel ezen is segítenünk kell.
Mint kistelepülési polgármester, én a kitelepülések kérdésével szeretnék foglalkozni, ezekhez nyújtottam be módosító indítványt, és azt gondolom, hogy ezekkel a módosító indítványokkal próbálok javítani a törvényen. Reményeim szerint lesz olyan, amit az államtitkár úr is támogatni fog, a többség is támogatni fog, és akkor beépül a törvénybe.
A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának problémája elég nagy szót kapott itt a Házban. Azt gondolom, hogy közös önkormányzati hivatalokat létrehozni ugyanaz, mint körjegyzőségeket alapítani, bár most egy kicsit behatároljuk ezt a járási határokkal. Én ehhez nyújtottam be egy módosító indítványt, amiben szeretném indítványozni a tisztelt Háznak, hogy a járási határokat át lehessen lépni a közös önkormányzati hivatalokkal, ezzel is segíteni azt, hogy a ma meglévő és jól működő körjegyzőségek tovább működhessenek.
Van egy olyan része az előterjesztésnek, amely arról szól, hogy ha egy kistelepülés városhoz csatlakozik, akkor a város képviselő-testülete határozná meg a közös hivatal működési rendjét, létszámát és a többi. Azt gondolom, hogy a demokratikus érzésünk is azt kívánja, hogy ezt a paragrafust úgy alakítsuk át, hogy közös legyen a döntés, és amennyiben nincs meg a közös döntés, nincs egyezség a kistelepülési és a nagytelepülési önkormányzatok között, akkor természetesen, ahogy a kitelepülések közötti egyezségben is, a kormányhivatal mondja ki a végső szót. Bár azt gondolom, hogy miután egymás melletti településekről van szó, megértve egymás gondjait, nagyon kevés olyan lesz, ahol nem lesz meg a két testület közötti egyetértés, mégis azt gondolom, hogy sokkal demokratikusabb, hogyha egy közös döntésre bízzuk és nem pedig a nagytelepülésre, hogy ezt hogyan alakítsa ki, hiszen közös hivatalról van szó.
A közös hivatal neve: azt gondolom, hogyha közös hivatalnak nevezünk valamit, akkor nem biztos, hogy jó az, hogyha csak a székhely település neve van benne, mert egy településnévvel egy közös hivatal nem teljesen jól hangzik. Tehát azt gondolom, hogy amennyiben lehetséges, azért a települések neveinek, amelyek a közös hivatalban vannak, szerepelni kellene, erre is tettem egy módosító javaslatot.
Illetve az önkormányzatok feladatai közül - a vita kezdete óta javaslom, és elég sokan támogatják, és bízom benne, hogy át is fog menni - a közvilágításról való gondoskodás feladatát vegyük ki, ez kerüljön át a kormányhoz, és közvetlenül az állam foglalkozzon a közvilágításról való gondoskodással, hiszen egy nagy hálózatról való gondoskodással sokkal nagyobb lehetősége van árkedvezményeket elérni, sokkal kevesebbe kerül így az államnak a közvilágításról való gondoskodás. Mi, kistelepülések nagyon jól tudjuk, hogy a kis rendszereinkkel nem nagyon kapunk kedvezményt, míg az állam egységesen nagy kedvezményt kap, és itt milliárdos megtakarítások érhetők el, amely a mai pénzügyi rendszerben, azt gondolom, hogy nem hátrány.
Még egy módosító van, amihez szólni szeretnék, ez pedig az önkormányzati érdekképviseletek. Itt úgy szól a törvény, hogy olyan önkormányzati szervezet vehet részt az érdekegyeztetésben, amelynek legalább 500 helyi önkormányzati tagja van. Én azt szeretném, hogyha 300-ra levinnénk, azért is, mert a ma működő önkormányzati szervezeteknek a tényleges tagsága nem nagyon éri el az 500 főt. Azt gondolom, hogy például a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, amely az egyik legnagyobb és legrégebben működő szervezet - és talán a legjobban is működő - és a kistelepüléseket is képviseli, ez a szervezet ily módon működhetne, hiszen közel 400 tagja van, az 500 főbe nem fér bele, a 300-nál pedig több van neki. Én azt gondolom, így ők is részt vehetnének ebben az érdekegyeztetésben, nem szűkítenénk be kevesebb településre.
Azt szeretném kérni a képviselőtársaktól, hogy a módosító indítványokkal úgy segítsék a törvény kialakítását, és az államtitkár úrtól is ezt szeretném kérni, hogy az új önkormányzati törvény segítse a magyar polgárokat, és ezen belül is segítse a kistelepülésen élőket, hogy minél jobb közszolgáltatáshoz jussanak, és mindenki úgy érezhesse, hogy értük is dolgozunk, mert mi, falvakban élők úgy gondoljuk, hogy mindent elkövetünk azért, hogy ebben az országban jobb legyen az élet, és látjuk, hogy a kormány is erre törekszik.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
