KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaink! Látszólag egy viszonylag egyszerű jogszabály került elénk, de mint ahogy már megszoktuk, a meglepetések mindig a tárgyalás vége felé érkeznek elénk, és most is ez történt. A mai gazdasági bizottsági ülésen a gazdasági bizottság - természetesen nem saját maga által kitalált módon, de a kormány nyilvánvaló közreműködésével - benyújtott három olyan javaslatot, amely meglehetős nagy számú kérdést vet fel a tekintetben, hogyan is fog ez az egész dolog működni.
Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy Lázár frakcióvezető úr a Fidesz képviselőcsoportjából korábban bejelentette, hogy be kíván nyújtani egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy október 15-étől a következő tavasz végéig a fizetni nem tudó intézmények - de korábban még magánszemélyek is szóba kerültek - moratóriumban részesüljenek, úgymond mentesüljenek a fizetési kötelezettség alól erre az időszakra, hogy a szolgáltató ne köthesse ki vagy ne szüntethesse meg a szolgáltatását ez alatt az idő alatt. Ez már a javaslat megjelenésekor is rendkívüli vitát generált nyilvánvalóan a szolgáltatók részéről. Tehát a szakemberek megkérdőjelezték ennek a megvalósíthatóságát. Ebből adódóan némi feszültség generálódott, mint ahogy tapasztaltuk, a kormánypárton belül is.
Nem ez a dolog lényege, tisztelt képviselőtársaim, hanem az, hogy a benyújtott javaslat szerint bizonyos önkormányzati intézmények, gyermek-, szociális és oktatási intézmények e javaslat szerint kérelemre mentesülnének a szolgáltatás ellenértékének fizetése alól erre az időszakra, amit már korábban említettem.
Elég érdekes szabályok is megfogalmazódnak ebben a kezdeményezésben, hogy amennyiben ilyen kérés érkezik, és a későbbiekben a kormány által szabályozandó feltételeknek a kérelmező megfelel, akkor a szolgáltató úgymond nem tagadhatná meg, hogy ingyenesen szolgáltasson ezeknek a fogyasztóknak. Ez persze számos kérdést fölvet.
Kérdés az, hogy kötelezhető-e bárki, akár egy magánvállalkozás vagy akár egy önkormányzati vállalkozás arra, hogy ingyenesen szolgáltasson. A jogszabályok alapján és a gazdasági életben az az alapszabály, hogy veszteséges tevékenységre senki nem kötelezhető anélkül, hogy a veszteségeit ne térítené meg valaki. Ebben az esetben is erről szól a történet. Nyilvánvalóan a szolgáltató kieső bevételeit erre az időszakra valamilyen módon finanszíroznia kell. Ráadásul azt sem rögzíti ez a szabályozás, hogy az ily módon kieső bevételeire valamiféle kamatköltséget vagy valamilyen költségeit a szolgáltató kérheti-e az adóstól úgymond. Illetve semmiféle garancia nincs arra nézve a törvényjavaslat szerint, hogy amennyiben a tulajdonos vagy az intézmény működtetője nem rendelkezik anyagi fedezettel, hogy helytálljon az intézménye érdekében, akkor mi történik, és a szabályozás szerint akkor kivel szemben kell eljárnia a szolgáltatónak. Az ugyan benne van a javaslatban, hogy bírósághoz fordulhat a szolgáltató, de a kérdés az, hogy ha nem tudott fizetni a fogyasztó a szolgáltatásért, és letelik a moratórium ideje, akkor mitől fog tudni fizetni egy későbbi időszakban, honnan lesznek azok a forrásai, amelyek biztosítanák, hogy ha korábban a havi törlesztéseket vagy havi a számlákat nem tudta kifizetni, akkor majd a későbbiekben, esetleg egy összegben, netán egy többhavi szolgáltatási díjat majd meg fog tudni fizetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a javaslatnak egyetlenegy üzenete van. Most azt üzenik ezeknek a fogyasztóknak, hogy önök megvédik őket úgymond attól, hogy fizetésképtelen helyzetbe kerüljenek, de a helyzetnek nincsen más megoldása, mint hogy amikor letelik ez a moratórium, és nem tud továbbra sem a fogyasztó fizetni, akkor következik az államosítás vagy az intézmény azonnali bezárása, mert más módja a helyzet kezelésének nincs vagy nem látszik. Mert ha lenne, akkor egyébként a költségvetési szférán keresztül a kormány tudná kezelni ezt a problémát, hiszen adhatna a különböző önkormányzati igények megfogalmazásakor többletfinanszírozást akár az önhiki rendszerén keresztül, akár más módon ezeknek az önkormányzatoknak, akik nyilván a működésükben ellehetetlenültek, és azért nem tudják finanszírozni. Zömében önkormányzati intézményekről van természetesen szó.
Egy korábban soha nem tapasztalt megoldás előtt állunk, és nem látszik a kimenet ebből a dologból, csak egyetlen módon, amit önöknek, kormánypárti képviselőknek ki kellene mondani, hogy nyilvánvalóan a megoldás az lehet, hogy egy ilyen akció után, egy ilyen időszak után következik az államosítás, vagy az intézmény bezárása.
(18.10)
Ez igaz mind a villamosenergia-, mind a távhőszolgáltatás, mind pedig a gázszolgáltatás tekintetében. Különösen igaz ez egyébként a távhőszolgáltatás tekintetében, ahol már most is meglehetősen nagy kintlévőségei vannak ezeknek a szolgáltató cégeknek, amelyekre többféle tulajdonosi hányad a jellemző, van, amikor az önkormányzat a tulajdonosa, van, amikor a hőtermelő egyben a távhőszolgáltató is, de van, amikor a két tevékenység teljes mértékben különválik. A kérdés természetesen az, hogy ha mondjuk, egy önkormányzati intézmény esetén a szolgáltató önkormányzati tulajdonban van, de a termelő egy magánvállalkozás, akkor itt az önkormányzatnak kellene úgymond helytállnia, de ha az önkormányzat nem tud helytállni, akkor meglehetősen bizonytalan helyzet adódik, és a jogszabály nem rendelkezik ennek a helyzetnek a kezeléséről. Ennyit ezekről a módosító indítványokról.
És van egy megjegyzés, ami a törvény eredeti szándékával kapcsolatban is a Márton Attila által beadott módosító indítványokra vonatkozik, ugyanis a képviselő úr beadott egy olyan módosító indítványt, hogy a villamosenergia-szolgáltató ezt a távközlési szolgáltatást akkor is elláthatja, ha nem rendelkezik az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitásokkal. Ez megint csak egy meglehetősen érdekes helyzet, hogy akkor is csinálhatja vagy végezheti ezt a szolgáltatást, ha nincs megfelelő kapacitása erre. Ez nem szól másról, mint hogy nyilvánvalóan a kormány időt akar adni ezen kapacitások kiépítésére. Tehát nincsenek meg a feltételei annak, amit a törvényjavaslat kapcsán kezdeményeztek. Nyilván nem a képviselő úr kútfejéből robbant ki a javaslat, hanem a kormány kezdeményezésére, de valószínűleg erről szól ebben az esetben is a történet, hogy nem átgondoltan, megalapozatlanul nyújtották be a javaslatot.
Mindezekre tekintettel - természetesen, az aggályok megfogalmazása mellett, belátva, hogy ez egy probléma, amire valamiféle megoldást kellene találni - mi nem gondoljuk, hogy ez a helyes megoldás ezekre a problémákra, ezért nem tudjuk támogatni ezeket a javaslatokat.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
