BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Míg Magyarországon a születések száma csökken, és a népesség tragikus fogyásba megy át, az emberiség lélekszáma 2011 októberében elérte és meghaladta a 7 milliárd főt.
A népességrobbanás a környezetpusztítás, a klímaváltozás egyik legfőbb okává vált. Földünkön közel 100 millió olyan fogantatás történik évente, amit a párok nem akarnak. Az emberiség lélekszáma évente 50-80 millió fővel nő. A föld ökoszisztémája végletesen túlterheltté vált, amelyet tovább súlyosbít a javak egyre egyenlőtlenebb eloszlása. Ha a föld javait arányosan osztanánk el, a mai átlagos életszínvonal fele jutna minden magyarra.
A globális népességrobbanás döntően meghatározza hazai problémáinkat is, így az itthoni szegénységet és a munkanélküliséget. Munkahelyeink a globalizálódott gazdaságban elmennek oda, ahol százmilliók könyörögnek a gyárkapuk előtt, hogy valaki zsákmányolja már ki őket. Ma több ember éhezik, mint amennyi Kossuth Lajos születésekor összesen élt a világon.
A családtervezési lehetőségek biztosítása emberi jogi, humanitárius, szociális, esélyegyenlőségi feladat. A családtervezés a leghatékonyabb klímavédelem, gyermekvédelem. A harmadik világbeli lélekszám növekedésének megállítása biztos eszköze a hazai munkahelyteremtésnek és a bevándorlási nyomás csökkentésének.
A jövő nemzedékek legalapvetőbb joga, hogy a kívánt gyermekek felkészült párok felelős döntéséből foganjanak meg. Ehhez szükséges a fiatal nők legalább középfokú oktatásának elérése a túlnépesedett országokban. A középfokú oktatásban történő részvétel a szülőképes korú lányoknál egyrészt eredményesen, 4-7 évvel kitolja az első gyermek vállalását, másrészt kellő képzettséget, kompetenciát ad a jövő nemzedék lányainak, asszonyainak, hogy a családtervezési eszközök hozzáférhetősége mellett döntési helyzetbe is kerüljenek a vállalandó gyermekek számát illetően.
Ezért tartjuk fontosnak, hogy az amúgy is fizetendő magyar nemzetközi fejlesztés fokuszáljon a családtervezés emberi jogának biztosítására a harmadik világban. A 116. ajánlási pontban szereplő módosító indítványom azt célozza, hogy Magyarország ne csak kötelezett befizetője, hanem a civil szervezetek koordinálásával aktív résztvevője legyen ezeknek a programoknak. A közvetlen részvétel, a megjelenés a támogatott országokban egyben alkalmas lehet hazánk nemzetközi hírnevének öregbítésére is.
Az, hogy a költségvetés keretében próbáljuk ennek a fontos kérdésnek a megoldását egy jobb útvonalra terelni, rávilágít arra, mennyire fontos lenne, hogy a nemzetközi fejlesztésről önálló törvény rendelkezzék Magyarországon, azaz ne a költségvetés keretében kelljen megpróbálni ennek a fontos célnak a közvetlen támogatását biztosítani, hanem eleve egy törvényi felhatalmazással olyan nemzetközi fejlesztési programok indulhassanak, amelyekben Magyarország közvetlenül, illetve magyar civil szervezetek, magyar társaságok közvetlenül részt vehetnek.
Kérem ezért önöket, hogy egyrészt támogassák a módosító indítványunkat, másrészt pedig a kormány mindent tegyen meg annak érdekében, hogy ez a hiányzó törvény, a nemzetközi fejlesztésről szóló törvény elkészüljön Magyarországon, és lehetőleg még ebben a ciklusban hatályba lépjen.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
