DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy a Ház plénuma elé hozta az agrárium, a vidék helyzetével kapcsolatos kérdéseket. Nem kétséges, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr az OMÉK-on kijelentette, hogy Magyarország agrárország, és az is fog maradni, akkor azok az eredmények, amelyek épp most születtek a mezőgazdaságban, jelzik, hogy ha megfelelő módon használjuk ezt a vidéket, ha megfelelő stratégiát dolgozunk ki a fejlesztésére, akkor a kiváló adottságaink és a nép szorgalma, a magyar parasztság évezredes tudása, amit itt fölhalmozott, kiváló eredményekre teszi képessé a magyar mezőgazdaságot, a magyar vidéket.
Mondhatjuk azt is, hogy valóban nemzetbiztonsági stratégiai kérdés, hogy mi történik a vidékkel, és mi történik a vidék gazdaságával, benne a mezőgazdasággal. Történelme során is a magyarság sokszor a vidék és a mezőgazdaság hátterével tudott megújulni, ezekből a gyökerekből táplálkozva tudott a város is megújulni. Nem véletlen az, hogy a vidéki térségek európai chartája is úgy fogalmaz, hogy város és vidék közös sorson osztoznak. A magyar szóhasználat szerint a város és vidéke fogalmat használtuk, vagyis szoros kapcsolat van a város és vidék jövőjében, tehát a vidék fejlődése vagy visszafejlődése nagyon mélyen érinti az egész magyar társadalmat, benne a város társadalmát is.
Ezért az első feladatok egyike volt, hogy ezeket a kapcsolatokat, amelyeket mesterségesen szétválasztottak, részben a vertikális kapcsolatokat, amikor a mezőgazdaság elveszítette a feldolgozóiparát, a kereskedelmét, másrészt pedig a területi kapcsolatokat, a város és a vidék közti kapcsolatokat építsük újra. Ennek egyik, talán legfontosabb eleme az élelmiszerlánc újrafogalmazása. Valószínűleg akkor járunk el helyesen, hogyha ezt a szerves kapcsolatot, ami a lépcsőfokok között megvolt, és amit mesterségesen szétszakítottak, újraépítjük. Néhány intézkedést hadd mondjak azon túl, hogy természetesen a nemzeti vidékstratégia hosszú távra is megfogalmazza ezeket a törekvéseket.
Annyit talán előzetesen hadd mondjak el, hogy a vidékstratégiának egy nagyon széles társadalmi vitája zajlott le, amely tíz évre előre megfogalmazza a teendőinket, az elképzeléseinket. Azt szűrhettük le ebből a hosszú vitából, amit meg is hosszabbítottunk, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért egy minőségi mezőgazdaság-fejlesztéssel, egy olyan mezőgazdaság-fejlesztéssel, amelyben jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszert állítunk mindenekelőtt elő. Ezt úgy tesszük, hogy fenntartunk egy élhető világot magunk körül, megőrizzük a tájak sokszínűségét, a vidéket, hiszen a helyi közösségekről, az emberekről szól ez a történet; végül, de nem utolsósorban egy olyan mezőgazdaságot, amelyben nagyon sokan munkát, megélhetést találnak.
(8.10)
Talán ez a három pillér az, ami meghatározza a jövő mezőgazdaságát, és ami a vidék fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Alapja mindenképpen a vidék gazdaságának a megerősítése és benne a mezőgazdaság megerősítése. Ez részben a gazdálkodással magával hoz feladatokat. Idetartozik a gazdaságnak egy olyan erősítése, amelyben a társasági adók csökkentése következett be az elmúlt időszakban; a Széchenyi-forgóeszközhitel és benne az agrár-Széchenyi-kártya, amit annyira várt az agrártársadalom, hiszen a forráshiány is és a hitel meghatározza a fejlődés lehetőségeit; az adminisztrációs terhek csökkentése, de idetartozik a piac tisztítása és építése is; a kistermelői rendelet, ami először tette lehetővé, hogy Magyarországon el lehessen adni helyben a termékeket, vagy a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek révén a közétkeztetésbe közvetlenül tudjuk beszállítani a helyi minőségi élelmiszereket. Jelzem, erre nemzeti program is készül, egy tárcaközi bizottság dolgozik, és a következő fél évben elindul a “jó minőségű helyi élelmiszereket a helyi közétkeztetésbe” elnevezésű program. A magyartermék-rendelet, ami rendet vág, hogy mit is nevezhetünk magyar terméknek, magyar termék az lesz, amit Magyarországon, magyar alapanyagból állítottak elő - ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek a piac tisztítását, építését szolgálják, és a piaci oldalról segítenek a mezőgazdaságot talpra állítani.
A földügy a másik kérdés, amit képviselő úr említett. Valóban, anélkül, hogy a részletekbe mennénk, meghatározó, hogy a helyi gazdálkodó családokhoz kerüljön a föld, és a családi kis-, közepes gazdaságok lesznek a jövő magyar mezőgazdaságának az alapjai.
Nos, azt reméljük, hogy a magyar társadalom támogatást ad ezekhez a törekvésekhez, és úgy látszik, az eredmények igazolják is, hogy ha ebbe az irányba megyünk, akkor jó esélyünk van a magyar mezőgazdaság és a vidék újbóli talpra állítására.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
