SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a felszólalását, bár számomra nyomon követhető volt két szervezetnek és két szervezeti vezetőnek az összes gondolata abban, amit ön elmondott. Kár hogy nem hallgat meg más szervezeteket is; kár, hogy nem figyeli meg azokat a folyamatokat, amelyek - azt kell mondanom - nem ennek a kormánynak az idején indultak el Magyarországon (Gőgös Zoltán: Hanem melyik?), hanem az elmúlt évtizedekben. Teljesen más társadalmi környezet volt Magyarországon húsz évvel ezelőtt a fogyatékossággal élő emberek tekintetében, és azt kell mondanom, hogy most egy folyamat részeként vagyunk itt, amely folyamat részeként eljutottunk egyrészt, hogy a szemlélet nagymértékben megváltozott az országban, és a szemléletváltozással két nagy területet mindenképpen érdemes kiemelni. Érdemes kiemelni az akadálymentesítés területét, és érdemes kiemelni a munkahelyteremtést, amit egyébként ön is kiemelt.
Az akadálymentesítés is egyébként átment egy szemléletváltozáson. A szemléletváltozásnak része az is, hogy most már, hála istennek, nemcsak a fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem hozzáteszem, nagyon fontos területként az infokommunikációs akadálymentesítésről is. Az eddigi gondolkodásnak az egyik talán útvesztője volt, és amit ön is említett, hogy nem történt meg az akadálymentesítés mindenhol az országban. Ebben önnek teljesen igaza van, de pontosan az útvesztője az, hogy néhány ember akarta meghatározni, és leginkább csak - úgymond - a fizikai akadálymentesítés feladatait, és abszolút elzárkóztak vagy nem segítették a többi területnek az akadálymentesítését sem.
(8.40)
Ráadásul olyan megoldások születtek sok helyen - érdemes körülnézni az országban -, amelyekbe nem segítettek be vagy nem engedték, hogy besegítsenek azok a civil szervezetek, akik egyrészt mindennapjaikban megélik azt a nehézséget, ami nekik adatott, másrészt pedig értenek is hozzá. Ennek a következménye az, hogy sok-sok olyan százmillió forint költetett el ebben az országban, amelyek ugyan megoldást jelentettek, de teljesen fölösleges pazarlást is hoztak, ennek következtében pedig sok területen nem jutott pénz, nem jutott lehetőség, hogy befejezzék az akadálymentesítés minden formáját.
Most, az elkövetkező időszakban, a jövő év első negyedéig írjuk ki azt a több mint 8 milliárd forintos pályázatot, amely ennek a folyamatnak remélhetőleg a végét jelenti. Persze ez nem azt jelenti, hogy véglegesen befejeződik egy akadálymentesítés, hiszen újabb és újabb megoldások születnek, újabb és újabb feladatok állnak előttünk, mert akár a hallássérülteknél új és új eszközök jelennek meg a piacon, amelyek segítségével ők munkahelyet tudnak találni és könnyebben elhelyezkednek, de akár az értelmi fogyatékos emberek életében vagy a látássérültek életében is olyan új műszaki megoldások jönnek elő, amelyek támogatása mindenképpen fontos és kiemelendő.
Éppen ezért megint csak - az Új Széchenyi-terven keresztül - olyan eszközpark-támogatási pályázatot készítünk elő, aminek a lényege az, hogy lehetőség szerint a segédeszközöket ne örökre kapják meg tulajdonba, akik rászorultak, hanem lehetőség szerint arra az időszakra, amikor szükségük van rá. Ez egyrészt azért fontos, mert azok az emberek is kell hogy érezzék, akik megkapják ezt a nagy értékű eszközt, hogy a társadalom ad egy támogatást, segítséget, másrészt pedig azért is fontos, hogy máshoz is eljusson az a segédeszköz, amikor a másik embernek már nincs rá szüksége.
A harmadik terület, amit mindenképp szeretnék kiemelni, a munkahelyteremtés. Lehet támadni a kormányt munkahelyteremtés ügyében, de nem biztos, hogy sikeresen. Pontosan ezen a területen is elmozdulás történt az eddigi felfogásban, mert nem volt elég az, ami a múltban történt, miszerint több tíz milliárd forinttal támogatta az Országgyűlés mindenkinek, az adófizetők pénzéből a megváltozott munkaképességgel és fogyatékossággal élő embereket. Nem elég az, hogy több mint 40 milliárd forintot különített el erre az Országgyűlés, ugyanúgy a piacteremtés is nagyon fontos, és anélkül nincsen lehetőségük. Ez a támogatás a jövőben is meglesz. Kiegészítem azzal, hogy nagyságrendileg 20 milliárd forintnyi, megint csak Új Széchenyi-terven keresztüli támogatást kapnak a munkahelyteremtésre a cégek. És még hozzáteszem azt is, hogy a piacteremtést az elmúlt másfél évben igenis megváltoztattuk, és minél több lehetőséget fogunk biztosítani a jövőben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a piacteremtésre ezeknek a cégeknek, hogy a rászorult emberek dolgozni is tudjanak, a termékeik pedig eladhatóvá váljanak.
Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypárti oldalon.)
