DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja egyes pénzügyi tárgyú uniós irányelvek hazai jogrendbe történő átültetése, jogharmonizációs kötelességünk teljesítése érdekében. Az irányelvek közül kiemelendő az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási irányelvek, amelyek átültetése részben törvényi szintű szabályozást igényel.
A 2009 júliusában elfogadott új irányelv megalkotására a XXI. századi pénzügyi piacokhoz való alkalmazkodás érdekében volt szükség. A Tanács és az Európai Parlament ebben az új irányelvben a közös alapvető szabályokat kívánta lefektetni, a tagállamokban letelepedett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások engedélyezése, felügyelete, szervezeti felépítése, tevékenysége, valamint az általuk kötelezően nyilvánosságra hozandó információk tekintetében.
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kissé bonyolultnak tűnő terminológiája a hazai gyakorlatban egy önök által is jól ismert fogalmat, a befektetési alapot jelenti. A befektetési alap egy olyan kollektív befektetésekből álló vagyontömeg, amelynek kezelését az alapkezelő látja el. Ez a jogintézmény eddig is része volt a hazai tőkepiaci szabályozásnak, ám az új uniós jogszabálycsomag olyan sok ponton módosított, hogy célszerű volt egy külön törvényben foglalva, átfogóan biztosítani a terület újraszabályozását.
A további célkitűzések között szerepelt az alapok tagállamok közötti forgalmazására vonatkozó túl hosszú és bürokratikus eljárás megszüntetése, a jelenleginél optimálisabb méretű alapok elterjedésének elősegítése, a befektetők hatékonyabb informálása. E célok megvalósítása érdekében számos újdonság került bevezetésre, így többek között bevezették az úgynevezett alapkezelői útlevelet, egyszerűsítették a bejelentési eljárást, és új technikákat, eljárásokat hoztak létre az alapok nemzeti és a határokon átnyúló egyesülésére vonatkozóan.
Az utóbbi szabályok megalkotása kiváltképp indokolt, hiszen a nagyszámú, kisméretű alap kezelése költséges, amely megakadályozza a méretgazdaságossági előnyök kihasználását, és növeli a költségeket. Az új szabályozás ezért minden alap és részalap számára biztosítja az egyesülés lehetőségét. Az új rendelkezések tovább egyszerűsítik a potenciális befektetőknek adott tájékoztatás szabályait egy új tájékoztatási forma, az úgynevezett kiemelt befektetői információ bevezetésével, amelyet már a szerződéskötés előtt térítésmentesen fel kell kínálni a leendő befektetőknek.
Erre az új tájékoztatási formára azért van szükség, mert a korábbi egyszerűsített tájékoztató nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az alapok hatékonyabb piacra jutását hivatott elősegíteni a befektetési jegyek forgalmazását megelőző bejelentési eljárás egyszerűsítése. Az új szabályok alapján a befektetési jegyeit másik tagállamban forgalmazni kívánó alap csupán egy bejelentőlevelet nyújt be a saját, hatáskörrel rendelkező hatósághoz, amely a dokumentáció teljességének ellenőrzése után automatikusan továbbítja az iratokat a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, és megerősíti, hogy az alap teljesíti az irányelv által előírt feltételeket. A fogadó tagállam hatósága ezek után már nem jogosult felülvizsgálni, megtámadni vagy vitatni az alap saját tagállamában megadott engedélyének megalapozottságát.
Az említetteken túl az irányelv számos módosítást vezet be a felügyeletek közötti együttműködés elősegítése érdekében is. Az elmondottak alapján látható, hogy az irányelv átdolgozásának terjedelme és mélysége, a végrehajtási irányelvek szabályainak részletessége indokolttá tette a befektetésialap-kezelőkre és a kollektív befektetési formákra vonatkozó szabályok önálló jogszabályban történő egységes keretbe foglalását. Az új törvény azonban a hazai közösségi szinten nem harmonizált befektetési alapok és alapkezelők szabályozási kereteit is meghatározza. A szabályozás kialakítása során arra törekedtünk, hogy az egységesülő európai piacon való könnyebb megjelenés érdekében a piaci szereplőkre vonatkozó hazai rendelkezések egyre kevésbé térjenek el a közös európai szabályoktól.
Tisztelt Országgyűlés! 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítését szolgáló új európai felügyeleti hatóságok. Ezeknek a hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy egységes technikai szabályok kialakításával elősegítsék egy harmonizált felügyeleti szabályrendszer kialakítását. Az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza azoknak az európai uniós irányelveknek az átültetéséhez szükséges törvénymódosításokat is, amely az egységes technikai szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást adja meg a felügyeleti hatóságok számára.
Tisztelt Ház! A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete három-három képviselőjének részvételével létrehozott kétoldalú ad hoc munkabizottság a közelmúltban áttekintette a felügyelet elnöke rendeletalkotási jogkörének bővítésével kapcsolatos nyitott kérdéseket. A bizottság teljes egyetértésre jutott abban, hogy bizonyos kérdésekben indokolt a felügyelet elnöke rendeletalkotási jogkörének bővítése; az ehhez szükséges felhatalmazásokat elsősorban az ágazati törvények módosításával kell megteremteni. A törvényjavaslat ennek megfelelően tartalmazza az egyes ágazati törvények által a PSZÁF elnökének adott felhatalmazó rendelkezéseket.
Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény több rendelkezése alkotmányellenes, és ezért megsemmisítette a jogszabályt. A megsemmisített törvény helyébe lépő új törvény a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte.
A megváltozott rendelkezésekre figyelemmel a pénzügyi tárgyú ágazati törvényekben is biztosítani kell, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, illetve valamilyen tevékenység gyakorlásához előírt feltételek úgy kerüljenek meghatározásra, hogy azok megfeleljenek az alkotmányossági követelményeknek.
Az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a jelen törvényjavaslat tartalmazza a tőkepiacról szóló törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló törvény, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, valamint a viszontbiztosítókról szóló törvény kapcsolódó rendelkezéseinek szükséges módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy nagyobb biztonságot és stabilitást eredményezzen a pénzügyi szolgáltatások területén. Célja továbbá az, hogy az Európai Unió fentiekben említett irányelveinek átvételével hozzájáruljon az egységes piachoz történő alkalmazkodáshoz és az egységes belső piac előnyeinek minél teljesebb kihasználásához.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
