DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tehát a hozzászólásom alapvetően a befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló T/5067. számú törvényjavaslatra vonatkozik, de azokat a gondolatokat szeretném folytatni, amiket szerintem jogos aggodalomként vetett fel Szili Katalin képviselőtársam.
Ugyanis azzal, hogy Magyarország kinyitja ezeket a lehetőségeket - én magamban csak tőkepiaci Schengennek tudom nevezni az előttünk lévő törvényjavaslatot -, integráns részévé válik annak a tőkepiaci, pénzpiaci világnak, amelynek a jelentős működési zavarai okozták a 2008-as világgazdasági válságot, ami nagyon csúnyán megrántotta Magyarországot is.
Azzal együtt, hogy ezeket a számokat nem úgy kell érteni, ahogy a képviselő asszony mondta, azt azért hozzá kell tenni, hogy ez egy nagyon veszélyes és nagy kockázattal járó üzletág. Ahogy nagyon sokan gyanútlanul a devizahitelezés látszólag kedvező konstrukcióiban lehetőséget láttak, és éltek azzal, hogy devizahitelt vettek fel, nagyon óvatosan kell bánni különösen a magyarországi kisbefektetőknek, hogy ezekkel az adott szituációban, adott pillanatban nagyon kedvezőnek tűnő tőkepiaci lehetőségekkel milyen tudásanyag, milyen ismeret, milyen döntési háttér mellett kapcsolódnak be, mert nagyon nagy meglepetések érhetik.
Azzal is egyetértek, amit Szili Katalin fölvetett, bár nem fejtett ki, hogy ezt a szabályozást tovább kell folytatni, és az európai baloldalnak van egy olyan javaslata, ami lassan kezd elfogadottá válni Európában. Nem Tobin-adónak nevezem, hanem inkább tranzakciós adónak, ami egy nagyon kis mértékű adó ezeken a pénzügyi tranzakciós műveleteken, de mindenesetre egy olyan pénzügyi stabilitási alapot képezhetne uniós szinten, de még jobb lenne, ha világviszonylatban is kialakulhatna egy ilyen tranzakciós adó, mert azt mondják a hozzáértők, hogy ez regionális piacokon nem tud ugyanúgy működni, csak akkor igazi, ha az egész világpiac bekapcsolódik ebbe a formába.
(19.50)
Lehet, hogy Európa diszkreditálná, kizárná magát ezekből a tőkeáramlásokból, ha csak az Európai Unióra vonatkozóan terjedne ki ez a tranzakciós adó, de azt hiszem, hogy az a baloldali gondolat, hogy egy ilyenre szükség van, és ezzel egy biztonsági alapot kell képezni, amivel ellensúlyozhatók nem várt negatív szituációk, azt hiszem, mindenképpen mérlegelésre érdemes. Mondjuk, ehhez a javaslathoz csak annyiban kapcsolódik, hogy a hazai szabályozást érdemes átgondolni, hogy milyen biztosítékokkal lesz majd érdemes kiegészíteni, mert ez az európai szabályozási rendszer egy keretet ad, tehát ennél óvatosabb, ennél körültekintőbb, ennél részletesebb a nemzeti szabályozások lehetnek.
Tehát most, amikor ez a munka egy szinttel lejjebb kerül, tehát a törvény megalkotását követően rendeletekkel is lehetősége lesz a kormányzatnak, sőt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének is olyan rendeleteket hozni, amelyekkel bizonyos fékeket, bizonyos biztonsági elemeket beépíthet adott szituációban, ha jól tudom, még időszakosan is, tehát olyan rendeletalkotásra is van lehetősége, amivel akár rövid időre teremt lehetőséget bizonyos korlátozások működtetésére, én azt mondom, hogy ezzel éljen a kormányzat.
Mi számos kritikával illetjük a gazdaságpolitikát, számon kérjük a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a jogbiztonságot, illetve azt, hogy az elmúlt másfél évben ezt aláásták, de ugyanakkor egy ilyen törvény megalkotásánál felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar befektetők védelme érdekében vigyék tovább ezeket a szabályozási lehetőségeket, amelyeket a mostani törvény megalkotásával megteremtenek. Majdnem azt mondtam, hogy maguknak, mert sok szubjektív elemet tartalmazhat egy ilyen rendeletalkotás, de én jóhiszemű vagyok, és arra kérem, na, nem az Azori-szigetekről megérkezetteket, mert azok vállalják önmaguk a felelősséget (Ékes József: Az élő fába beleköt!), én most a rendeletalkotót kérem arra, hogy a befektetők védelmében gondolja tovább ezeket a rendeletalkotási lépéseket, és akár időszakos védelmi rendeletekkel is biztosítsa azt, hogy a magyar befektetők ne a kárát lássák ennek a tőkepiaci Schengennek, hogy belépünk a most megalkotott törvénnyel, és gyorsan el tudják vinni az alapkezelők a pénzt Magyarországról, lényegében útlevelet kapnak - ahogy az államtitkár úr is mondta - erre a feladatra, és a hazai felügyeleten kívül más felügyeletnek ebben aztán már nem is kell véleményt nyilvánítania.
Tehát ennek a megnövekedett felelősségnek megfelelően járjanak el a későbbiekben, és ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium itt a bizalom aláásása terén sajnos eléggé mélyrehatóan elkövetett az elmúlt másfél évben. Gondolják el, hogy mire kaptak felhatalmazást, gondolják meg, hogy megalapozott volt-e a másfél évnek ez az elbizakodottsága, aminek a végén néhányan még az Azori-szigetekre is elutaztak, mert úgy gondolták, hogy mindent megtehetnek a kétharmados többség támogatásával. Sokkal szerényebben, sokkal nyugodtabban, sokkal átgondoltabban kell az ország ügyeit intézni, és egy ilyen keretszabályozás keretében is arra kérem önöket, hogy a megbízhatóság, kiszámíthatóság, jogbiztonság megteremtése vezesse a munkájukat, és ígérem, hogy e tekintetben az MSZP-frakcióra számíthatnak minden egyes jogalkotásnál.
Köszönöm, elnök úr.
