DR. MENGYI ROLAND
DR. MENGYI ROLAND
DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és Tanács, valamint a Bizottság irányelveihez kapcsolódó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség e törvényjavaslat benyújtására. Az irányelvek és a módosítások több jogszabályt és több területet is érintenek, így az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásról, az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrára és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásról, valamint az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításokról.
(18.20)
Ezen túlmenően a törvényjavaslat tartalmazza a tőkepiaci törvény módosítását a Befektetővédelmi Alap új, a tagi kockázatokat figyelembe vevő díjrendszerével való összhang megteremtése érdekében, a fizetési, illetve az értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítását, amely az Európai Parlament és Tanács által meghozott, a fizetések és az értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelv egyértelmű alkalmazásának elősegítése érdekében vált szükségessé, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek tagsági jogviszonyt szerezzenek a 2137/85. EGK-tanácsi rendelet szerinti Európai Gazdasági Egyesülésben. Az Európai Gazdasági Egyesülés célja az irányadó közösségi jog rendelkezései szerint kizárólag tagjai gazdasági tevékenységének megkönnyítése, illetve előmozdítása, valamint e tevékenységek eredményeinek javítása vagy fokozása lehet, továbbá saját nyereség megszerzésére nem törekedhet.
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló közösségi szabályozást az 1985. december 20-ai, 85/611-es tanácsi irányelv teremtette meg. Ez az irányelv nagymértékben hozzájárult Európában a befektetési alapok ágazatának fejlődéséhez és sikeréhez, ugyanakkor egy erős befektetővédelmi szabályozásra is mintát adott. Ma a XXI. század és napjaink kihívásai és körülményei között a pénzügyi piacokhoz való alkalmazkodás érdekében azonban szükségessé váltak olyan hatékonyságnövelő és a versenyképesség megőrzését biztosító változások, amelyek érdekében jelentősen módosítani kellett az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelvet.
Nos, a befektetési vállalkozások közösségi szintű versenyfeltételeinek közelítése, a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme érdekében az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-án elfogadta az új kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelvét. A Tanács és a Parlament az új irányelvben az eddigieken túl többek között szabályozza az alapok egyesülésére vonatkozó eljárásokat, a befektetésialap-kezelők útlevelét, a cél-gyűjtő struktúrák engedélyezését az eddigiektől eltérő befektetési szabályok és befektetési politika hatékonyságának növelése érdekében.
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési alapokat szabályoznak, amelyek befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg, és a korábban említett két alfaját különböztethetjük meg. Az úgynevezett gyűjtőalap, amely olyan alap, amely a tőkének legalább 85 százalékát egy másik alap értékpapírjaiba fektetheti, illetve a célalap, amely olyan alap, amelybe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.
Az alapkezelő is kétféle lehet: olyan, amely más EGT-tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtethet, illetve amely Magyarországon bejegyzett. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni más EGT-tagállamokban.
A kollektív befektetési formáknak tekintett befektetési alap jogi személy, törvényes képviselője pedig a befektetésialap-kezelő. A befektetési alap a forgalomba hozatal módja szerint lehet zártkörű és nyilvános, a befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából pedig az alap nyílt végű vagy zárt végű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet, fektethet értékpapírba, illetve ingatlanba is.
A nyilvános alap, csak hogy egy számot is kiemeljünk a jogszabályból, induló saját tőkéje értékpapír-befektetés esetén 200 millió, ingatlanalapnál 1 milliárd forint. A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül pedig több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését a felügyelet előzetes engedélyével másik alapkezelőnek át lehet adni.
A törvény szabályozza az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások által forgalomba hozott értékpapírok EGT-tagállamokban való értékesítését is. A befektetési alap által fizetendő felügyeleti díj két részből áll, az alapdíj évente 200 ezer forint, míg a változó díj, ami hangsúlyosabb, a portfóliója átlagos eszközértékének a 25 ezreléke. Más EGT-tagállamban működő alap magyarországi fióktelepe csak fele ekkora változó díjat fizet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat egyeztetésre került a hazai szakmai szervezetekkel is, és mivel a törvényjavaslat az uniós irányelvek átültetését hivatott elvégezni, ezért tisztelettel javaslom és kérem, hogy támogassák a benyújtott javaslatot.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
