DR. DOROSZ DÁVID
DR. DOROSZ DÁVID
DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 37., 27., 41. és 52. számú ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Minden módosító javaslatunkat figyelembe véve azért ne legyen félreértés, ezt az egész javaslatot teljesen elhibázottnak és mind politikailag, mind szakmailag nagyon rossz irányúnak tartjuk, így aztán - csatlakozva az előttem felszólalókhoz - annak visszavonását kérjük a kormánytól. Tudom, államtitkár úr el fogja mondani, hogy nem fogják visszavonni (Dr. Kontrát Károly: Nem.), sőt, azt is el fogja mondani, amit múlt héten sokszor elmondott bevett válaszként, hogy az indítvány a kormány álláspontját tartalmazza. Ez nagyon meglepő, sajnos azonban nem mulatságos, de talán kapunk érdemi válaszokat a kérdéseinkre ezen túlmenően is.
Először is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindenképpen szükségesnek tartjuk azt, hogy az ilyen nagy jellegű változtatások hatálybalépését toljuk ki legalább július 1-jére. Erre vonatkozóan módosító javaslatot is nyújtottunk be, mert teljes mértékben látható, hogy az érintetteknek nem lesz felkészülési idejük, és nem lesz megfelelő idő arra, hogy ezeket a hatályba léptetés után megfelelően alkalmazni lehessen, arról nem is beszélve, hogy a párhuzamosan zajló munka törvénykönyvében is július 1-je van megadva a hatályba léptetésnél. Különösen, ha ilyen nagy horderejű és ilyen rossz irányba tett változtatásokról beszélünk, amelyek pluszterheket, pluszkötelezettségeket is fognak rakni az érintettekre, ezeknél meg kell hagyni a megfelelő időt a felkészülésre.
Szintén nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat kiveszi a középiskolai végzettség feltételét. Ezzel mi nem tudunk egyetérteni, mert úgy gondoljuk, hogy a megfelelő szakmai munkához és a megfelelő eredmények eléréséhez ennek a kötelezettségnek, illetve feltételnek továbbra is szerepelnie kellene a törvényjavaslatban, ugyanúgy, ahogy a szakszervezetek is ezt az álláspontot támogatják. Erre vonatkozóan nem kaptunk az általános vitában megfelelő választ - sőt, talán semmilyen választ -, hogy ennek kivétele miért indokolt; reméljük, hogy ez a helyzet most meg fog változni.
Ami pedig a végkielégítéseket illeti, ez sajnos valójában egy kényszerítés, egy állami fenyegetés, amivel semmi más céljuk nincsen, mint hogy az embereket betereljék abba a megbízhatósági vizsgálatnak való alávetésbe, amellyel önök szeretnék kontrollálni a magyar társadalom után - ahogy ezt a NIBEK-törvénynél megbeszéltük - most már a rendvédelmi dolgozókat is. Önöknek az az érdekük, hogy a rendvédelmi dolgozók minél jobban kontroll alatt legyenek, minél jobban a kezük alatt legyenek, és önök minél jobban ellenőrizni tudják őket; ez az önök célja, és ez a javaslat semmi másról nem szól, mind általánosságban, mind részleteiben.
Azt pedig a magunk részéről, illetve a Lehet Más a Politika részéről is el tudjuk mondani, hogy amennyiben ez a javaslat ilyen formában elfogadásra kerül, minden lehetőségünkben álló eszközzel meg fogjuk próbálni azt, hogy ez az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Sajnos önök - természetesen - szűkítették azt a lehetőséget, hogy az emberek az Alkotmánybírósághoz forduljanak, de a parlamenti pártoknak és a parlamenti képviselőknek még nem vették el azt a jogosultságát, hogy ezt megtegyék. Éppen ezért, ahogy Schiffer András frakcióvezető jelezte, mi is kezdeményezni fogjuk azt, hogy az ennyire minden alkotmányjogi és nemzetközi normának ellentmondó jogszabályokat - és így most kifejezetten ezt a jogszabályt is - alkotmánybírósági felülvizsgálatra vigyük. Nézzük meg, hogy az önök által itt hangoztatott garanciák és jogi érvek vajon az önök által feltöltött Alkotmánybíróság előtt, Stumpf István előtt is megállják-e a helyüket. Gyanítom, hogy nem, de nézzük meg, és ez irányban a törvény elfogadása után mindenféleképpen meg fogjuk tenni a lépéseket.
Köszönöm szépen.
