JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ahogy az általános vitában is kifejtettük, nem vagyunk nagyon elájulva ettől a törvényjavaslattól, különös vonatkozásban az MRK és a szakszervezetek együttműködésén. Módosító javaslatainkat is ezzel kapcsolatban nyújtottuk be a 2., 22., 19., 17., 8. és 21. ajánlási pontoknak megfelelően. Először mégis három ajánlási pontról beszélnék, a 2., a 22. és a 19. pont vonatkozásában, melyeket mind a bizottságok, mind pedig az előterjesztő támogatott.
A 2. ajánlási pontnak megfelelően az átminősítések tárgyában elfogadták a javaslatunkat, így az áthelyezés fogalmát teszi egy kicsit jobban körülírva pontosabban meghatározottá, és bevezeti pontosan meghatározva az állandó lakcímhez kötött fogalmat, míg ez korábban egy tágabb megfogalmazás volt.
A 22. ajánlási pontban a szakszervezet hatékonyabb részvételét célozta meg a módosítónk, és a jogosultságait fogalmazza és határozza meg pontosabban, így egyértelműbbé válhat a tevékenysége. Mégis itt meg kell jegyeznem, hogy az egyéni érdek és jogvédelem tekintetében egy végtelenül fontos kiegészítésről van szó, hiszen egy fegyelmi ügyben másképpen nem tudná a szakszervezet a tagját megfelelően képviselni, de mint ahogy említettem, ezen ajánlásunkat, módosítónkat a bizottságok és az előterjesztő is támogatta.
(12.40)
A 19. ajánlási pont alatt szereplő módosító indítványunk két részből áll; az első részt az előterjesztő és a bizottságok is támogatták, míg a második részt már nem. Fontosnak tartottuk volna a második részben az 5. §-ban szabályozott kérdést oly módon kiegészíteni, hogy a véleményközlést követően, illetve azzal összefüggésben a szakszervezetnek joga van konzultációt kezdeményezni. Míg tehát az első pont alapján a képviseletet, a felvilágosítás és a konzultáció jogosságát biztosítottuk a szakszervezetnek, ebben a részben ez nem érvényesül maradéktalanul, hiszen a szakszervezet által megküldött észrevételekre, amelyeket a szakszervezet kifogásolt, az eredeti szövegrésznek megfelelően nem kezdeményezhet konzultációt.
A továbbiakban áttérnék a nem támogatott módosítóinkra a 17., 15., 8. és 21. ajánlási pontok szerint. Szerettük volna, ha az MRK mellett a szakszervezetek és azok képviselői is helyet kaptak volna a konzultációs tanácsban, azonban nem fogadták el a módosítónkat ezen ajánlási pontban. Ez egy kicsit szűkíti a szakszervezetek mozgásterületét, és kizárja azokat az érdekképviselet szélesebb körű gyakorlásából.
A 15. ajánlási pontban benyújtott, 33. számú módosító indítványunk egy értelmi pontosítást célzott volna meg, amely szerint közgyűlési tagot, tisztségviselőt választhat a 4. §-ban szabályozott Hszt. 30/A. § (5) bekezdése alapján, azonban ezt sem támogatták.
A 36. számú módosító indítványunkban az MRK és a szakszervezet együttműködését szerettük volna ismételten erősíteni, ahol egy 7. §-sal szerettük volna kiegészíteni a törvényjavaslatot. Az MRK e paragrafus (4) bekezdésének a) és f) pontjaiban, valamint az (5)-(6) bekezdésében felsorolt feladatkörében együttműködik a szakszervezetekkel, véleményének és döntéseinek kialakításába bevonja őket. Itt tehát ismételten a szakszervezetek befolyását és az MRK közötti együttműködést szerettük volna erősíteni, és sajnos e módosító indítványunk sem került meghallgatásra.
Bízom abban, hogy a részletes vitát követően a szavazás előtt még e javaslatunkat a többi elutasított javaslatunkkal együtt ismételten figyelembe veszik és esetleg támogatják.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
