FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző vitára reagálva csak annyit mondanék: Kovács Tibor említette, hogy kormánypárti képviselők arcpirulás nélkül tudnak beszélni a három évvel ezelőtti álláspontjukról. Ezért azt javasolom, hogy ő is tartson egy önvizsgálatot. Három évvel korábban ők voltak azok, akik ezt a tandíjat be akarták vezetni, és ő meg ostorozza ezt a rendszert. Tehát nem biztos, hogy így a hitelesség fennáll ennél a felszólalásnál.
Rátérve az ajánlási pontokra, szeretnék beszélni a 69., 262., 302., 385. és a 476. számú ajánlási pontról. Az utóbbival kezdeném, a 476. az oktatási bizottság javaslata, ami tegnap került a bizottság elé, és ott néhány perc alatt kellett megvitatnunk. A javaslat, összefoglalva, arról szól, hogy létezik az a problémakör, miszerint, ha valaki leteszi a záróvizsgáját, mindaddig nem kapja meg a diplomáját, amíg nyelvvizsgát nem tesz le. Ez egy létező probléma, talán nem túlzás azt mondani, hogy több tízezer diákot érint.
Erre a problémára a bizottság a következő megoldást javasolja: azon hallgatók, akiknek megvan a záróvizsgájuk, de nincs nyelvvizsgájuk, három év eltelte után automatikusan megkapják a diplomát, attól függetlenül, hogy éppen letették-e a nyelvvizsgát vagy sem. Úgy gondolom, ez egy nagyon helytelen irány. Itt arról beszélünk, hogy elveszünk mindenfajta motivációt a diákok elől a nyelvtanulással kapcsolatban. Bizony, sajnos létezik a diákoknál egy olyan szokás, hogy ha valami nem kényszerű, akkor azt nem fogják tanulni, nem fogják megtenni. Így van ez a nyelvvizsgánál is. Ha tudják azt, hogy ők három év múlva a nyelvvizsga letétele nélkül is megkapják a diplomájukat, akkor nem fognak erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy nyelvet tanuljanak. Három év azért nem egy olyan hosszú idő, egy családi vállalkozásban, egy alacsonyabb fizetésért valahol el lehet helyezkedni, három évet ki lehet húzni, három év után kézhez kapják a diplomát, és onnantól kezdve megy minden a maga módján. Úgy gondoljuk, ez egy nagyon rossz megoldás lenne.
Ez egy kicsit olyan logikát feltételez önökről, önök azt mondják, hogy erre azért van szükség vagy ez azért járható út, mert nem minden diplomához, illetve később a diplomának megfelelő elhelyezkedéshez szükséges az adott nyelvvizsga. Ezen logika alapján akkor mondhatjuk azt, hogy ha van egy diák, aki egy olyan tantárgyat tanul, ami szorosan nem kötődik az adott szakjához, de mégis kötelező tantárgy, és ne adj’ isten, háromszor megbukik, akkor ugyan, tekintsünk már el attól a tantárgynál, hogy ő háromszor megbukott, mert mégis az olyan szorosan nem kötődik az ő diplomájához vagy az ő szakjához, akkor azt felejtsük el, és engedjük tovább a diákot. Úgy gondolom, ez egy nagyon helytelen út.
El kellene gondolkodni azon, hogy vajon a nyelvtanulás ma megfelelő módon zajlik-e az egyetemeken. Úgy gondolom, akár saját példámmal is alá tudom támasztani, hogy nem jól működik. Nekem még 10 félévből 4 félévet finanszírozott ingyenesen az adott egyetem, a többiért nem keveset, néhány évvel ezelőtt félévenként 50 ezer forintot kellett fizetni. Ráadásul nagy csoportokban tanultunk, nem volt hatékony, nem volt megfelelő számonkérés. Úgy gondolom, itt kellene a hibát keresni, ebben a rendszerben, ezért lehet az, hogy az egyetem nem tudja felkészíteni olyan szintű nyelvtudásra a diákokat, ami szükséges a diplomához. Tehát az egyetemi nyelvoktatás a probléma oka, és ezen kellene változtatni, nem pedig mentességet adni a diákoknak, s ezáltal elvenni mindenfajta motivációjukat, hogy ők letegyék a nyelvvizsgát.
Azt szokták még mondani, hogy a nyelvvizsga ténylegesen nem kötődik - ahogy már említettem -, minden egyes diplomához, nem szükséges, de úgy gondolom, a nyelvvizsga nem is feltétlenül, önmagában ezért kell. Tudjuk azt, hogy mennyire rosszul állunk európai összehasonlításban a nyelvtudás szintjén. Itt elvárható az, hogy a diplomás ember bizony egy nyelven legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezzen. Ez legyen követelmény a mindenkori diplomához, és ne tegyünk ilyen engedményeket. Érdekes módon ezt a javaslatot, az oktatási bizottság javaslatát mindösszesen ketten, jobbikos képviselőtársammal nem szavaztuk meg.
Jobbikos képviselőtársam, Ferenczi Gábor egy másik indokot mondott a nyelvvizsga-mentesítés kapcsán, mégpedig azt, hogy 40 év felett érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ha valaki akkor kezd egy felsőfokú tanulmányt, akkor nekünk örülni kellene annak, hogy valaki 40 év felett még próbálja képezni magát, próbál diplomát szerezni, és nem biztos, hogy ott meg kellene követelni a diplomához a nyelvvizsgát. Ott érdemes lenne ezen elgondolkodni. Tudjuk mindannyian, hogy minél idősebb egy ember, annál nehezebben tud nyelvet tanulni. Mondom még egyszer: nem biztos, hogy 40 év felett el kellene riasztani ezzel az embereket. Inkább minden motivációt meg kellene nekik adni, hogy felsőoktatási intézménybe még ilyen idősen is beiratkozzanak.
Egy másik ajánlási pontra térnék át, ez pedig a 302. ajánlási pont. Az eredeti törvénytervezet 49. §-ában az szerepel, hogy az összes előírt kreditet 10 százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel ingyenesen a hallgató. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott félévben 30 kreditet vehet fel a hallgató - a 30 kreditet általában a kötelező tantárgyak lefedik -, és ehelyett ő nem 30-at, hanem 33-at vehetne fel. Aki nemrég járt egyetemre, tudja, hogy sokszor egy tárgy akár 4-5 kredites. Ez akár még azt is kétségbe vonja, hogy ő bármit pluszban választhat. Márpedig ez, úgy gondoljuk, egy indokolatlan megszorítás, indokolatlan korlátozás. Nagyon sok diák ugyanis a kötelező tárgyakon túl érez magában annyi ambíciót, motivációt, lelkesedést, hogy olyan tárgyakat is felvegyen, olyan tárgyakat is hallgasson és sikeres vizsgát tegyen belőlük, amelyek az ő érdeklődési körének megfelelnek. Úgy gondoljuk, hogy nem szabadna ilyen mértékben korlátozni ezeknek a szorgalmas diákoknak a motivációját.
Ugyanakkor fontos, hogy egy felső korlátot beletegyünk, erre vonatkozik a módosító javaslatunk második része. Tehát ha valaki mondjuk, felvesz a 30 krediten túl sok pluszkreditet, viszont azokat nem teljesíti, akkor értelemszerűen azért fizetnie kelljen. Tehát ne legyen itt egyfajta korlát nélküli tantárgyfelvétel lehetősége, hanem bizony legyen egy felső korlát, hogy ha ő felvesz tantárgyakat, de azokat nem teljesíti, akkor azért fizessen. Ez a 10 százalék nagyon kevés, mi szeretnénk, hogy ezt megemeljük, és ezáltal ne korlátozzuk a szorgalmas diákokat, illetve azon diákokat, akik könnyebben tudnak haladni a kötelező tárgyaikkal és jut még pluszidejük plusztanulmányokra. A 10 százalékot legalább, mondjuk, 20 százalékra szeretnénk felemelni, és kíváncsiak lennénk akár államtitkár asszony véleményére, hogy ő miként gondolkozik erről a problémakörről.
Egy másik ajánlási pont, amiről beszélni szeretnék, egy kicsit könnyedebb téma. A 69. ajánlási pontban a törvény meghatároz kiemelt intézményeket, nemzetgazdasági szempontból kiemelt egyetemeket. Azt fogalmazza meg velük kapcsolatban, hogy ezen szervezeti egységek működését az állam támogatásban részesítheti. Úgy gondoljuk, hogy a kiemelt intézményeknek akkor van értelme, ha egyértelműsítjük, hogy az plusztámogatással is jár. Önmagában az, hogy rámondjuk egy intézményre, hogy ez egy kiemelt intézmény, de ehhez nem rendelünk pluszforrásokat, ez a gyakorlatban nem jelenik meg sehol, azzal nem vagyunk előrébb. Attól az egyetemen sem lesz jobb az oktatás, a diákok sem fogják érezni ennek a hatását. Csak akkor érződne ez a valóságban, ha ezt egyértelművé tennénk, tehát nemcsak feltételes módban szerepelne a törvényben, hogy plusztámogatásban részesítheti a miniszter ezen egyetemeket, hanem ezt kötelezően előírnánk neki.
Még két ajánlási pontról szeretnék beszélni. Az egyik a 385. ajánlási pont, ami arról szól, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottsággal kapcsolatban számos ellenzéki, és ami érdekes, hogy kormánypárti képviselő is felhozta, hogy az új törvény szerint és a MAB összeállítása alapján komolyan kétségbe vonható lenne a MAB függetlensége. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy 12 tagból fog állni a MAB, ebből 6 tagot az aktuális, oktatásért felelős miniszter fog delegálni.
(9.10)
Az hangzott el bizottsági ülésen, hogy kizárólag szakmai alapon fog történni a delegálás. Azért kérem, hogy engedjenek meg nekünk annyi jogot, hogy kétségbe vonjuk ezt az állítást az elmúlt másfél év kormányzati politikája alapján. Nagyon sok olyan történetet lehetne felsorolni, ahol a szakmai szempontok helyett politikai szempontok domináltak. Attól tartunk, hogy itt is ezek lesznek a fő tényezők, és ily módon 6 olyan ember fog a MAB-ban ülni, aki kötődni, függni fog a minisztériumtól, és ezáltal az egész intézmény szakmaisága, illetve függetlensége vonható kétségbe. Mi ezt az arányt, ennek a 6 - miniszter által delegált - tagnak a számát szeretnénk lejjebb csökkenteni, hogy így biztosítva legyen a függetlenség.
Ezekről az ajánlási pontokról szerettem volna beszélni. Bízom benne, hogy államtitkár asszony megfontolja az általunk beadott módosító javaslatokat, és elgondolkodik azokon, amiket az elmúlt percekben mondtam.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
