PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársak! Az ajánlás 451. pontjához szeretnék hozzászólni, amely összefügg a 448. ponttal. De mielőtt erre rátérnék, engedjék meg, hogy én is reagáljak Hiller István képviselőtársunk felszólalására, és egy idézetet szeretnék mondani a Professzorok Batthyány Körétől: “A hajdan erős magyar felsőoktatás színvonalának hanyatlását a szabályozatlan terjeszkedés, a hallgatói létszámmal arányos ellátás rendszere, az intézmények belső elaprózódása és az oktatói, hallgatói kiválóságot nem becsülő szabályozás okozta.”
A tisztelt képviselők figyelmébe ajánljuk, hogy a jelenlegi beteg felsőoktatási rendszer nem tartható fenn tovább. Nemzeti érdek a meggyógyítása. Jobb egy kiválóságot támogató tervszerű változtatás, mint egy takarékossági diktátum a régihez hasonló struktúrában, amely válogatás nélkül teszi majd tönkre az intézményeket. Röviden ennyit szerettem volna hozzáfűzni az előző felszólaláshoz.
A javaslat új eleme, hogy a felsőoktatási képzések közül a pedagógusképzéshez kapcsolódó egyes szakokat nevesíti, meghatározva a képzések időtartamát és a képzés szintjét is. A tanárképzés szerkezete így változik. A törvényjavaslat szerint a tanári szak a képzési rendszerben osztatlan képzéssé válik. A javaslat a tanárképzésben általános iskolai 4+1 képzési idejű és középiskolai 5+1 képzési idejű tanárképzésről rendelkezik. A képzésben a plusz 1 év a köznevelési intézményben végzett összefüggő egyéni iskolai gyakorlat.
Itt megállnék egy pillanatra. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a tanárképzésben feltétlenül rendelkezésre álljon a gyakorlati idő a hallgatóknak, hiszen egyhetes, kéthetes vagy akár egy hónapos gyakorlati idővel rendelkező hallgatók nem biztos, hogy megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek elvárhatóak egy kezdő tanár esetében.
(8.40)
A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben részt vevőket. A felvétel feltételeként előírja az alkalmassági vizsgát. A javaslat rendelkezik a felsőoktatási intézményekben kialakítható szervezeti formáról. A tanárképző központ létrehozását írja elő a javaslat, amelynek feladata a tanárképzés szakmai tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolása, az elméleti és gyakorlati képzés szervezése, továbbá a felvételi eljárás során a meghallgatás, a kiválasztás, az összegyűjtendő kreditek elismerése, az iskolai gyakorlat és a záróvizsga szervezése, ellenőrzése, értékelése, valamint a hallgatói előmenetel nyomon követése, pályakövetése. A tanárképző központ létrehozásának kötelezettsége alól mentesülnek az egyházi felsőoktatási intézmények.
Szeretném még azt is elmondani, hogy a tanulás életkortól függetlenül egy kényszerítő, kötelező folyamat, lemondást, belső fegyelmet, összpontosítást és belső energiát igényel. Ez a törvénytervezet lehetővé teszi mindezt a folyamatot. Tanulás nélkül tudás nem létezik. A tanulás folyamán sajátítja el az ember kiskorától kezdődően, hogy melyek a társadalom igaz értékei, megismeri az értékmérők használatát azért, hogy majdan gyakorlati tevékenységében alkalmazza azokat.
A magyar oktatási rendszer a XX. század folyamán bebizonyította, hogy a világ legfejlettebb oktatási rendszerei közé tartozott, és nem nekünk kell felzárkózni az úgynevezett európai világszínvonalhoz. Kivételt képeznek természetesen az elmúlt 8 évben történtek, de ezt már a felszólalásom elején említettem.
Magyarország sikere múlik azon, hogy milyen alapokat adunk hallgatóinknak. Az oktatás, a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékkel fonódik össze a magyar nemzet sikerességének sorskérdéseivel. Magyarország megújítása nem lehet teljes az oktatási rendszer - legyen szó köznevelésről vagy felsőoktatásról - gyökeres újjászervezése nélkül.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
