SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Üdvözlöm a páholyban helyet foglaló vendégeket is. A korrektség kedvéért, azt hiszem, úgy illik és úgy helyes, ha elmondom a legelején - megerősítve a Kucsák képviselőtársam által elmondottakat -, hogy magam 24 módosító javaslatot nyújtottam be a felsőoktatási törvényhez. Ebből az oktatási bizottság, illetve az előterjesztő 9-et támogatott. Ebből a 9 támogatottból 4 technikai jellegű volt, erre már utaltunk is, 5 azonban érdemi, aminek nagyon örülök. Ez szerintem az eddigi legjobb arányom a módosítógyártásban az elmúlt másfél év alatt, ezt el kell hogy mondjam.
Engedjék meg, hogy egy-két mondatot ezért szóljak ezekről a javaslatokról is, mielőtt a kritikus részekre rátérnék, illetve szeretnék érvelni még el nem fogadott javaslataim mellett. Egy-két mondattal szeretnék ezekről beszélni, amelyeket voltak szívesek támogatni, és bízom benne, hogy ezt a támogató álláspontjukat a végszavazás során sem fogják megváltoztatni.
Mint egykori hallgatói önkormányzati elnök, a módosító javaslataim döntő többsége a hallgatói jogok biztosítását célozta, illetve néhány, az intézmény működésének egyszerűsítését és életszerűbbé tételét. Erről a néhányról egy-két mondatot beszélnék: a törvényjavaslat 16. § 5. pontja foglalkozik a doktori tanácsokkal, amely doktori tanács minden tagja számára elő lett volna írva a tudományos fokozat bevezetése, illetve a tudományos fokozat megléte. Örülünk annak, hogy önök támogatták azt, hogy a hallgatói önkormányzat által delegált doktorandusz képviselőre ez nem fog vonatkozni, ez életszerű egyébként, eddig sem vonatkozott. Ugyanakkor a hallgatói önkormányzatok többsége egyébként eddig is olyan tagot delegált, akinek volt doktori fokozata, de örülünk, hogy ez nem lesz a továbbiakban kizárólagos.
Mint ahogy a tanulmányi átlag meghatározása: a 48. § 2. pontjában is életszerűtlen lett volna központilag és törvényileg szabályozni, ezért tartottuk fontosnak, hogy az előírt kreditmennyiségre vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, ne pedig törvényi erővel legyen ez eldöntve.
Miután egy nagyon fontos hallgatói jog, illetve biztosíték, úgy gondolom, az, hogy más intézményben szerzett kreditek elismeréséhez a törvény eredetileg úgy fogalmazott, hogy el lehet ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább 75 százalékban megegyezik, lényegesnek tartom, hogy az “el lehet” “el kell”-re módosul, tehát a hallgató mindenképpen meg fogja kapni a kreditje elismertetését, amennyiben a tananyaghoz tartozó tudás 75 százalékát megszerezte.
Amit még szeretnék külön kiemelni, ami kritikus pont szokott lenni, az a fegyelmi bizottságok kérdése. A javaslat eredetileg nem rendelkezik arról, hogy a fegyelmi bizottságokban a hallgatói önkormányzatnak is lehet delegáltja, illetve a hallgató is részt vehet, pusztán azt írta elő az 55. § (5) bekezdése, hogy a fegyelmi eljárás rendjét a kormány szabályozza azzal, hogy az eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni. Itt azt javasoltam, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. Rendkívül fontosnak tartom azt a hallgatói jogok szempontjából, hogy ez a módosító javaslat az önök részéről támogatást kapott.
Engedjék meg, hogy áttérjek azokra a pontokra, egy-két javaslatra, amelyek mellett szeretnék érvelni. Ezek között is van néhány olyan, amely az oktatási bizottság egyharmados támogatását megkapta, tehát itt a parlamentben erről még fogunk szavazni, ezekre külön nem térnék ki. A legeslegfontosabb kérdésként a kollégiumok ügyét szeretném elővenni, mert úgy gondolom, hogy ez még nem szerepelt a vitában.
Rendkívül veszélyesnek tartom azt, és nagyon örülnék, ha államtitkár asszony a zárszavában majd néhány mondatot szólna arról, hogy miért jelenik meg az a szemlélet a felsőoktatási törvényben, az új törvényben, amely a kollégiumokat nem az intézmény részeként kezeli, amely a kollégiumi férőhely biztosítását nem az intézmény alaptevékenységei körébe sorolja, hanem egyfajta pluszszolgáltatásként jelenik meg, amelyre az intézmény külön tud pályázni, illetve azt írja a 14. § (1) bekezdése, hogy a felsőoktatási intézményben - s a többi, s a többi - kollégiumi feladatot ellátó szervezeti egység hozható létre kormányrendeletben meghatározottak szerint.
(10.30)
Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve önök a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének a köréből a kollégiumi ellátás biztosítását ki kívánják vonni.
Nem kívánok most itt belemenni abba, és engedjék meg - legyek most annyira korrekt, és nem akarok hangulatot kelteni -, hogy megosszam önökkel és itt az ország nyilvánosságával, hogy a pesti pletykákban miket lehet hallani azzal kapcsolatban, hogy milyen törekvések, milyen személyes üzleti érdekek és megfontolások húzódhatnak meg e mögött a javaslat mögött.
Csupán annyit, szó volt már korábban arról - ez sajtónyilvánosságot kapott, és visszhangja is volt -, hogy önök esetleg abban gondolkodtak, vagy voltak a kormányzat képviselői közül olyanok, akik abban gondolkodtak, hogy a felsőoktatási intézményektől egy az egyben el kell venni a kollégiumokat; csinálni egy ilyen nagy giga budapesti kollégiumi hálózatot, egységes kollégiumi hálózatot. Ezt még elvileg meg is lehetne azzal indokolni, hogy akkor így egységesíteni lehetne a feltételeket, nem az van, hogy az egyik intézményben a hallgató 35 ezer forintos egy főre jutó jövedelemmel kap kollégiumot, a másikban csak 42-vel. Azonban ezt rendkívül veszélyesnek tartom, és ezt a felsőoktatási intézmények egyike sem fogja támogatni, ebben egészen biztos vagyok, egyébként mint érintett is, hiszen kollégiumi nevelőként is vannak ezzel kapcsolatban tapasztalataim, illetve egykori kollégiumi hallgatói vezetőként is ezt bátran merem mondani.
És nem akarok továbbmenni, hogy mekkora üzlet van például abban, hogy majd valaki kocsmát üzemeltet meg büfét 150 ezer fővárosi egyetemistának. Ebből a javaslatból akár idáig is el lehet menni, és erre is lehet következtetni, ezért rendkívül hangsúlyozottan szeretnék amellett érvelni, hogy a “kormányrendeletben meghatározottak szerint” meg a “felsőoktatási intézménnyel kötött szerződésben meghatározottak szerint” kitételek mindenképpen kerüljenek ki a törvényből, és a kollégiumok - mint a felsőoktatási intézmény alaptevékenységi köréhez tartozó intézmények - továbbra is a felsőoktatási intézményekhez tartozzanak.
A 71. § (1) pont… - egyébként az előző az a 38., 86., 124. és 422. ajánlási pontok voltak, elnézést, elnök úr. Most a 385-öshöz és a 391-eshez kívánok hozzászólni. Ez a MAB tagjait módosítaná. Ehhez most már be fogok adni gyorsan egy kapcsolódó módosítót egyébként. Itt hallhattuk, hogy lesz erről egy bizottsági módosító, a bizottsági módosító szerint már a MAB 12 tagjából nem 6-ot fog delegálni a kormány, hanem a 16 tagjából 5-öt. Úgy gondolom, azért ez egy lényegi előrelépés a MAB függetlensége vagy kormányzattól való függetlensége irányába.
Itt egyetlenegy dolgot szeretnék ismét és hangsúlyozottan kritizálni, azt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a tagjait önök nem engedik be a MAB-ba, illetve a javaslatuk ezt nem fogja tartalmazni. Nyilván lehet azzal érvelni, hogy a DOSZ képviselője ott lesz. Úgy gondolom, hogy a DOSZ egy teljesen másik szervezet, és teljesen más jellegű képzésben részt vevő hallgatók érdekeit képviseli.
Mint én magam is, aki annak idején HÖOK-elnökségi tagként részt vettem MAB-bizottságok ülésén, illetve intézménylátogatáson, intézményakkreditáción, úgy gondolom, hogy egy hallgató, egy hallgatói önkormányzati képviselő releváns szempontokat tud megjeleníteni ennek a bizottságnak a munkájában, más szempontokat, mint amit egy doktorandusz képviselő, akit önök egyébként nagyon helyesen bevettek. És félreértés ne essék, nem a kettő cseréje mellett kívánok érvelni, arra fogok benyújtani egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy a bizottság ne 16, hanem 17 tagú legyen, elfogadva az oktatási bizottság módosítóját, az 5-5-5-1-es felállást kiegészítve azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának is egy tagja, delegáltja részt vehessen a MAB munkájában, és az ő szempontjaival, meglátásaival ennek a bizottságnak a munkáját segíteni tudja.
Van itt egy érdekes kérdés, ha már a hallgatói önkormányzati jogoknál járunk. Nagyon sajnálom azt - ezt azért beadtam, biztos, ami biztos, bár nyilván önök nem fogják elfogadni -, hogy az intézmény vezető testületeiben, pontosabban a szenátusokban a mostani egynegyed-egyharmados hallgatói részvételi arányt a javaslat egynegyedre kívánja csökkenteni, és egynegyedben kívánja meghatározni. Igazából becsületből adtam be ezt a módosítót, úgy gondolom, hogy ezt nekem be kellett adnom annak ellenére is, ha tudom, hogy önök ezzel nem fognak egyetérteni. Ez egy tizenpár éve bevett gyakorlat, mi fontosnak tartanánk, fontosnak tartottuk volna ennek a hallgatói aránynak a megtartását ezekben a testületekben.
És akkor nagyon gyorsan még egyetlenegy javaslatomra szeretnék kitérni, ez a 121. ajánlási pont, amely arról beszél, hogy a szenátus milyen jogköröket ruházhat át. Beadtam egy olyan módosítót, ami kettő jogkör átruházhatóságát még pluszban lehetővé teszi. Az egyik az együttműködési megállapodás megkötése. Teljesen életszerűtlen az, ha egy egyetemnek egy kara vagy adott esetben egy intézete együttműködési megállapodást kíván kötni egy bármilyen más egyetem karával, intézetével, egy határon túli intézménnyel vagy esetleg az egyetem másik intézményével, mert erre is van lehetőség, ehhez szenátusi jóváhagyásra legyen szükség. Úgy gondoljuk, hogy ez akár a kari tanácsok, akár más testületek számára is továbbdelegálható jogkör.
Ugyanígy a köztársasági ösztöndíj adományázásnak kezdeményezése - nem értem, hogy azt miért kell szenátusi hatáskörben tartani, és a szenátust ilyen adminisztrációs és fölösleges dolgokkal terhelni, azt hiszem, hogy ezt alacsonyabb körben is el lehetne intézni.
És amire legutoljára, és tényleg csak egy fél percben térek ki: a 60. § (1) bekezdés, 348. ajánlási pont. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja, választó és választható. Javasoltam, és kérem megfontolását annak, hogy ebből a körből, a választó és választható körből vegyük ki a hallgatói jogviszonyukat szüneteltető hallgatókat. Nincs értelme, hogy a választó és a választható körbe az önkormányzati választásokon a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgatókat is beszámítsuk, hiszen ők is az intézmény hallgatóinak minősülnek. E módosító javaslatunk megfontolását kérem önöktől.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
