GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Most még csak Szávay képviselő úrhoz kapcsolódva, kifejezetten azért, mert még a vitában vagyunk, és mondta, hogy már készítettek kapcsolódó módosító indítványt, talán még lesz idő arra.
Én a 16. és 17. számú indítványaihoz szeretném azt javasolni, hogy a Magyar Országgyűlésnek van egy gyakorlata, amely szerint ha valaki az anyanyelvén akar megszólalni, azt előre be kell jelenteni, és tolmácsról gondoskodnak. Tudnék hosszan példát mondani horvát területről, ahol maga a polgármester nemcsak érti, hanem beszéli is a nyelvet, vannak képviselők is, akik értik, de vannak, akik viszont csak magyarul beszélnek. Azt abszurdnak érezném, ha valakit kizárunk a diskurzusból, tehát ezért én azt javasolnám, hogy próbálják meg átvenni az Országgyűlés gyakorlatát, ez így hátha elfogadható lesz az államtitkár úr számára.
A 17. számú indítványba kérném, hogy szúrjanak be egy kicsit, mindennél fontosabbnak érzem a közzétételt, államtitkár úr. Lehet, hogy majd kormányzati javaslatként vagy ha az emberi jogi bizottság beletenne egy ilyen javaslatot, ugyanezeken a településeken. Mindannyian tudjuk, hogy a lakosság öregszik. Az idős korosztályban vannak még mindig számosak, akik kevésbé beszélik jól a magyar nyelvet, mint az anyanyelvüket. Számukra az az érdekes, hogy a határozatokat az anyanyelvükön is tegyék közzé, és ez kimaradt ebből a módosító indítványból. Erre szeretném biztatni önöket.
A másik az “indokolt” kérdése, ebben szeretném támogatni Szávay úr javaslatát, Szili Katalin is tett erre kezdeményezést, és azt gondolom, ha az államtitkár úr figyelmesen elolvassa akár csak az 5. és 6. §-t, abból egyértelműen kiderül, hogy maga a fogalmazó, a kodifikátor is szenvedett az “indokolt” kifejezés megfogalmazásától, tehát célszerű lenne, ha ezt kihagynánk ebből a csomagból.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
