SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlási pontok közül a 33., 51. és 52. ponthoz szeretnék először hozzászólni, és nagyjából ott folytatnám, ahol Szávay képviselőtársam abbahagyta; egy kicsit más szellemben, de mindenesetre a nemzetiségi jogokkal való visszaélés lehetőségéről szeretnék én is beszélni.
Már sokszor elmondtuk bizottsági ülésen is, az általános vita két részében is azt, hogy értjük az előterjesztő szándékát, azt hiszem, abban nincsen közöttünk különbség, hogy vissza akarjuk szorítani valahogy ennek a visszaélésnek a lehetőségét. Azonban úgy gondoljuk, és ezt is elmondtuk már többször, hogy a szabad identitásválasztás, -vállalás elve nem fogja ezt a problémát kiküszöbölni, a visszaélés lehetőségét nem fogja visszaszorítani, ugyanis nincsenek megfogalmazva olyan garanciák - ezt Nyakó képviselőtársam is elmondta, idézve a kisebbségi országgyűlési biztos véleményét -, amelyekkel ez valóban kiküszöbölhető lenne. Továbbra is azt gondoljuk, hogy amíg a kisebbségi közösségek nem kapják meg azt az elemi jogot, hogy saját közösségeik összetételének meghatározásában részt vegyenek, addig nem tudunk, nincs értelme autonómiáról beszélni.
A bizottsági ülésen Latorczai helyettes államtitkár úr egyetértett velem abban, amikor arra hivatkoztam, hogy az ombudsman 2009-es, egyébként elfogadott jelentésében megfogalmazott nagyon konkrét garanciákat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a visszaélést kiküszöbölni.
(17.20)
Ő ezt elfogadta, akkor arra hivatkozott, hogy ez azért nem került bele, mert véleményük szerint nem lehetett kodifikálni. Mi erre kísérletet tettünk, az 52. ajánlási pontban látható, az 54. §-t egészítettük ki, miszerint a nyilatkozat érvénytelen, ha egyértelműen megállapítható, hogy a nyilatkozatot tevő nem tartozik a nemzetiséghez. Ennek a (2) bekezdése kimondaná, hogy “nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a nyilatkozatot tevő nem tartozik a nemzetiséghez, különösen akkor, ha az alábbi feltételek közül legalább kettőt teljesít:
a) felmenői vagy egyéb családi kapcsolatai a nemzetiséghez tartoznak,
b) ismeri a nemzetiség nyelvét,
c) ismeri és ápolja a nemzetiség kulturális hagyományait,
d) részt vesz a nemzetiség közösségi eseményein,
e) részt vesz a nemzetiségi oktatásban,
f) aktívan részt vesz a nemzetiségi közéleti tevékenységben,
g) a nemzetiséghez kapcsolódó társadalmi szervezet választott tisztségviselője,
h) a nemzetiséghez tartozása az adott településen ismert,
i) a nemzetiség érdekében végzett tevékenysége az adott településen ismert,
j) neve a nemzetiséghez való tartozásra utal.”
Tehát úgy gondoljuk, hogy igenis megfogalmazhatók olyan garanciális elemek, amelyekkel ki lehetne szűrni - ahogy a jobbikos képviselők fogalmaztak - az etnobiznisz lehetőségét, vagy ahogy mi inkább fogalmaznánk, a nemzetiségi jogokkal való visszaélés lehetőségét. Tehát úgy gondoljuk, hogy azt mégiscsak lehet kodifikálni, és ezért kérjük a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványunkat, ezt a módosító javaslatunkat, mert különben úgy gondoljuk, hogy nagyon kevés vagy semmi értelme nem volt elővenni ezt a nemzetiségi törvényt.
Az 56-os ajánlási ponthoz szeretnék még hozzászólni, erre mi is beadtunk egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy itt a nemzetiségi választói névjegyzékbe feliratkozottak száma számítson, ugyanis a népszámlálási adatok nem lehetnek mérvadóak ebben a tekintetben. Többször elmondtam már a saját példámat, de elmondom még egyszer: amikor én részt vettem a népszámlálásban, a népszámlálási biztos kijött, végigvettük a kérdéseket, majd felvette a kabátját, készült elmenni, és én megkérdeztem, hogy ugyan már, nincs-e egy olyan kérdés ezen az íven, ami arra vonatkozik, hogy én nem tartozom-e valamely Magyarországon élő kisebbséghez. Azt mondta, hogy de van, de ő ránézésre megállapította, hogy ez az én esetemben nem áll fönn.
Ebből látszik, az, hogy valaki horvát vagy ruszin, vagy nem tudom, milyen nemzetiségű, nem tudom, milyen külső jegyek alapján állapította meg, hogy én nem tartozom egyik csoporthoz sem… (Font Sándor közbeszól.) Hogy? (Font Sándor: Interneten kellett volna beadni.) Így van, akkor meg úgy kellett volna megfogalmazni, ha már itt diskurzus alakult ki, úgy kellett volna az egész népszámlálást megrendezni, hogy akkor csak interneten lehessen vagy kötelező legyen; mindenesetre nyilván ez önbevallásos, tehát nem lehet kötelező. Ezzel a példával, saját példámmal csak arra szerettem volna rámutatni, hogy nem működik a népszámlálási adatokra való hivatkozás, úgyhogy kérjük, hogy ezt az 56-os ajánlási pontot vegyék figyelembe.
Minden ellenzéki párt benyújtott egy olyan módosító javaslatot - itt az 50-es, illetve 49-es ajánlási pont is -, hogy a négyfős testületet emeljük föl ötfősre. Elhangzott az, hogy páros számú képviselő-testületben nem könnyen lehet majd bármilyen döntést hozni.
Köszönöm, egyelőre ennyi, aztán majd még talán hozzászólok.
