SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a zárszót elmondanám, néhány dologra hadd reagáljak konkrétan is. A Nyakó képviselőtársam által elmondottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy ha figyelmesen olvasta volna végig az ajánlást, akkor abban nagyon sok általa felvetett kérdésre megtalálta volna a választ. Tehát a módosító indítványok, illetve majd a későbbiekben a kapcsolódó módosító indítványok nagyrészt kezelik az általa felvetett kérdéseket.
Fontosnak tartom a Szávay képviselő úr, illetve Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által többször is hangsúlyozott, a 17., 19. és 23. ajánlási pontokban megfogalmazottak kezelését. Számunkra természetesen rendkívül fontos nemzetiségpolitikai és nemzetpolitikai kérdés is egyaránt az, amit érint a 17., 19. és 23. ajánlási pont. Nem egyszerű kérdésekről van szó, szeretném megjegyezni, és nincs egyértelmű gyakorlat sem a régiónkban erre vonatkozólag, sőt egyértelmű, világos és pontos európai gyakorlat sincs. Természetesen figyelembe vesszük és kapcsolódó módosító indítvánnyal - úgy tudom, hogy részben Kőszegi Zoltánnal készítették ezt a módosítót - igyekszünk a lehető legjobbat elfogadni, illetve befogadni.
Szeretném azt is jelezni, hogy több olyan javaslat található az ajánlási pontok között, amelyeket konkrétan maga a javaslat is tartalmaz, és megoldja azokat a problémákat. Tehát amikor esetlegesen nem támogatunk bizonyos módosító indítványokat, azt azért nem támogatjuk, amikor elvi kérdésekről vagy szimbolikus ügyekről van szó, mert vagy kezeli ugyanez a törvényjavaslat, vagy pedig más törvény fogja majd kezelni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kijelenthetjük, hogy 1993-ban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásával történelmet írt a Magyar Országgyűlés. Egyetlen országgyűlési szavazással sikerült elérni azt a sorsdöntő áttörést, amelynek eredményeképpen a hazai nemzetiségi közösségeknek megteremtődött a lehetőségük arra, hogy a róluk szóló döntések előkészítésébe immár legitim módon, választott képviselőik közvetítésével beleszólhassanak. Külön is említést érdemel és a mai közéleti szereplők számára tanulságul szolgálhat, hogy akkor a kisebbségi törvény elfogadásakor a tisztelt Ház 96 százalékos többséggel szavazta meg ezt a kétharmados törvényt.
Azt hiszem, minden érintett vagy a nemzetiségpolitika iránt érdeklődő számára evidencia, hogy az 1993-as törvény által létrehozott kisebbségi önkormányzatiság rendszere bevált, és széles körű érdeklődést váltott ki a nemzetközi kisebbségpolitika szintjén is. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy nagyon elégedettek lehetnénk akkor, ha a határon túli magyarok számára is ugyanilyen intézményesített érdek-képviseleti rendszer lenne vagy lehetne. A hazánkról kialakult kép szerves része lett a hazai nemzetiségpolitika pozitívumainak elismerése. A szomszédos és távolabbi országok kormányzati és nemzetiségi delegációi rendszeresen érdeklődtek és érdeklődnek a rendszer jogi szabályozása és működési tapasztalatai iránt.
Az Európa Tanács kisebbségi ügyekben illetékes szakértői különösen értékesnek ítélték Magyarország erőfeszítéseit, amelyek eredményeképpen létrejött egy széles körben elismert funkcionális, kulturális autonómiarendszer. Ugyanakkor a törvénnyel kapcsolatos hazai és nemzetközi várakozások csak részben teljesültek. Nemzetközi szinten a legnagyobb csalódást az okozta, hogy a régió államai, annak ellenére, hogy érdeklődéssel figyelték-figyelik a hazai nemzetiségek életkörülményeinek alakulását, jogaik érvényesülését, odáig - csekély kivétellel - nem jutottak el, hogy országaik jogrendjébe a miénkhez hasonló szabályozást építsenek be. Egyes szomszédos országokban ugyan létrejöttek országos választott nemzetiségi testületek, ezek létrejötte azonban a magyarországi önkormányzati rendszer kialakulásához képest jelentős késéssel, több esetben szerényebb, jóval szerényebb jogosítványokkal valósulhatott csak meg.
Az eltelt közel húsz év tapasztalatai nyomán a 2010. évi választásokat követően a kormány hozzálátott az ország társadalmi, közjogi rendszerének átalakításához, megújításához. E folyamat során nyilvánvaló volt, hogy a nemzetiségi jogok összegzését is új alapokra kell helyezni, a gyakorlat során szerzett tapasztalatok nyomán újra kell gondolni mindazon rendelkezéseket, amelyek a velünk élő nemzetiségek kulturális autonómiáját biztosítják, elősegítik nyelvük és kultúrájuk fennmaradását, fejlődését, a közösségen belüli átörökítésének lehetőségét. Ezért nyúlt a kormány a nemzetiségek jogait szabályozó törvény megújításának az eszközéhez.
Tisztelt Ház! A ma részletesen megvitatott jogszabálytervezettel újabb jelentős állomásához érkezett Magyarország társadalmi-politikai megújulásának folyamata. Az új nemzetiségi törvénnyel a kormány célja az, hogy a nemzetiségek jogait a vonatkozó nemzetközi dokumentumoknak megfelelően az érintettek minél nagyobb megelégedésére az ország lehetőségeivel összhangban biztosítsa. E szándék megjelenik az alaptörvényünkben, és az elfogadását követően a most megvitatott törvény részletezi majd e szándék megvalósításának módját és feltételeit.
Ahogy azt a tervezet benyújtásakor is hangsúlyoztam, a nemzetiségi törvény megalkotásával a kormány hármas feladatnak kívánt, kíván megfelelni. Egyrészt a korábbi, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatait kívánta megjeleníteni az új jogszabályban, másrészt biztosítani szándékozott a nemzetiségi jogok összhangját az egyéb, szintén változó, módosuló vagy megújuló jogszabályok rendelkezéseivel, és végül, de nem utolsósorban az új törvény nem titkolt célja a nemzetiségi jogalkalmazás során megjelent visszaélések, nemkívánatos jelenségek kizárása vagy legalábbis ezek lehetőségének a minél nagyobb arányú korlátozása.
Megnyugvással állapíthatom meg, hogy képviselőtársaim ezeket a célokat pártállásra való tekintet nélkül elfogadták. Sem az általános, sem a részletes vitában nem merült fel, hogy bármely célkitűzés indokolatlan vagy illegitim volna. A célok elérésének módját persze pártállás és vérmérséklet függvényében a felszólalók támogatták vagy kritizálták, illetve módosítani javasolták. Ennek köszönhető a beérkezett nagyszámú módosító és kapcsolódó módosító indítvány. Ezek száma jelzi, hogy a nemzetiségek iránti elkötelezettség az Országgyűlés mind kormánypárti, mind ellenzéki pártjainak sajátja. Azt hiszem, ez a hozzáállás megnyugtató lehet a tizenhárom nemzetiségi közösség számára is.
Fontosnak tartom azokat a felszólalásokat, amelyek a tárgyra, a nemzetiségek jogaira koncentráltak, és azt igyekeztek elősegíteni, hogy a jogszabály minél inkább megfeleljen a hazai nemzetiségek igényeinek. A tárgyszerű, lényegi felvetésekkel kapcsolatosan biztosíthatom önöket, hogy azokat alaposan meg fogjuk fontolni, és ha egy-egy kapcsolódó módosító indítvány elősegíti a törvény minőségének javítását, továbbá illeszkedik mind a kormány nemzetiségpolitikai céljaihoz, mind pedig a most tárgyalt tervezet szellemiségéhez, koncepciójához, a korábbi módosító kezdeményezésekhez hasonlóan látok még lehetőséget arra, hogy bekerüljön a törvény végleges szövegébe.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hogy minden érintett valamennyi elvárásának megfelelő jogszabályt alkotni képtelenség. Ugyanakkor a kidolgozás során a minél nagyobb elfogadottság biztosítása érdekében széles körű egyeztetések során igyekeztünk megszerezni a tervezet leglényegesebb elemeihez a hazai országos nemzetiségi önkormányzatok pozitív hozzáállását. Azt nyugodt szívvel elmondhatom, hogy mind ők, mind más szakértők egybehangzó véleményként fogalmazták meg, hogy az Országgyűléshez benyújtott törvénytervezet jobb, áttekinthetőbb a korábbi vonatkozó jogszabálynál. Éppen ezért azt gondolom, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény tervezete rászolgált a vitában is nyilvánvalóvá vált figyelemre, és arra, hogy az indokolt változtatások átvezetését követően kiérdemelje a tisztelt Ház jóváhagyását.
Itt szeretném megköszönni a kisebbségi önkormányzatoknak, kisebbségi civil szervezeteknek, kisebbségi önkormányzatok országos vezetőinek, illetve tisztelt képviselőtársaimnak a munkáját, javító, módosító, korrigáló javaslatait.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
