DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Arról a módosító indítványról kívánok beszélni, amely az 5006/11. sorszámot viseli, és amelyet Mesterházy Attilával és Molnár Zsolt képviselőtársammal együtt nyújtottunk be.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában a Magyar Szocialista Párt vezérszónokaként egy rendkívül fontos ügyben szerettem volna, ha világosan és tisztán látjuk valamennyi politikai párt álláspontját és leginkább a kormánypárti képviselőkét, ez pedig az arányosság kérdése, hiszen hogy a választási szisztéma mennyire fejezi ki a választók akaratát, szerintünk ez egy fontos kérdés. Tudjuk, hogy van többféle rendszer, azonban az előzetes albizottsági egyeztetések során is világossá vált, hogy az ellenzéki pártok fontosnak tartják, hogy ez a választási rendszer, amit majd most elfogadunk, az új törvény, legyen arányosabb, mint a hatályos. A vitában azt is részletesen kifejtettük, azért csak utalnék rá röviden, hogy a rendszerváltáskor létrehozott, jelenleg is még hatályos választási rendszer tudatosan torzít, tudatosan aránytalan, tudatosan felerősíti azt, aki az első helyen végez a választáson, és ennek akkor az volt a célja - és ebben teljes konszenzus volt a rendszerváltó pártok között -, hogy a több mint 60 párt közül, amely indul a választáson, és nem lehetett tudni, ki milyen erővel szerepel majd a választáson, hogy legyen kormányozható az ország. Tehát a demokratikusan megválasztott első kormánynak, illetve pártnak adjon olyan többletet, olyan támogatottságot, hogy az Antall-kormány nyugodtan tudjon - már legalábbis a létszámarányt tekintve - kormányozni.
Azonban, tisztelt Országgyűlés, az azóta eltelt idő azt bizonyította, nemcsak itt, Magyarországon, hanem akár egész Európában, hogy a ma hatályos magyarországi választási rendszernél kevésbé torzító és arányosabb szisztémák is tudják biztosítani a kormányzást. Tehát semmi indokát nem látjuk annak, hogy a jelenleg hatályos törvénynél aránytalanabb választási rendszert fogadjon el most az Országgyűlés. Ha a 2010-es választási eredményeket kivetítjük erre az új, önök által most benyújtott választási törvényre, akkor az alig valamivel több mint 50 százalékos szavazati arányból 68 százalékos mandátumarányra szert tett kormánypárti koalíció 76 százalékos többséget bírna ugyanezen választási eredmények alapján. Tehát a 68 százalékhoz képest, amely már így is felerősített, torzított, még 76 százalékra erősítené a Fidesz-KDNP-pártszövetséget ez az új szisztéma.
A Magyar Szocialista Párt vitatja ennek a szükségességét. Vitatja azt, hogy ez az országnak jó lenne. Vitatja azt, hogy a magyar állampolgárok azt szeretnék, hogy aki a legtöbb szavazatot kapja relatíve, kapjon meg minden felhatalmazást és hatalmat, merthogy ezt tartanák jó útnak. Ez egyszerűen nem így van. S azt kell mondjam, és itt utalok a saját módosító indítványunkra, hogy ezt 2010 májusában még a fideszesek is így látták, ahogy most én, mert az a módosító indítvány, amit most mi benyújtottunk, megegyezik a T/18. irományszám alatt szereplő, 2010-ben fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslattal. Amikor az általános vitában megkérdeztem a fideszes képviselőktől, a beterjesztőktől, hogy mi változott az elmúlt másfél évben, hogy akkor még egy arányosabb rendszer mellett tették le a voksukat, a választási albizottságban is azt mondták a kormánypárti politikusok, hogy ők egy arányosabb választási rendszert tudnának támogatni, aztán egyszer csak valami megváltozott, megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök parancsa Áder János szájából meg iPadjén megírt szöveggel, és egy jóval aránytalanabb rendszert nyújtottak be.
Az általános vitában többször nagyon világos, egyértelmű kérdést tettem fel a beterjesztőknek, hogy mondják meg, hogy kellett egy 2010-ben még egy arányosabb benyújtott rendszerhez képest egy ilyen torz rendszer mellé tenni a voksukat. Akkor az általános vitában egy kicsit nyeglén és pökhendien kaptam választ néhány fideszes képviselőtől, amely kapcsán megérdemelnék, hogy a nevüket is elmondjam, de most nem akarom elvinni a vitát személyes irányba, egyáltalán nem, mert sokkal fontosabb dologról van szó. Ilyen zagyva válaszokat kaptam, hogy azóta van új alaptörvény, meg hogy azóta megváltozott ez vagy az. Képviselőtársaim, ennek semmi köze ehhez, az ég egy adta világon semmi köze! Az új alaptörvény ugyanúgy keretet biztosítana a T/18-asnak, annak a törvénynek, amit tavaly májusban nyújtottak be, ugyanúgy világos keretet nyújtana. Az sem igaz, hogy amiatt kell arányosabbá vagy aránytalanabbá tenni a rendszert, merthogy a határon túli választópolgároknak is szavazati jogot akarnak adni. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Lehet úgy is a határon túli magyaroknak, azoknak, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon, úgy választójogot adni, hogy arányosabb a rendszer, és lehet úgy is, hogy aránytalanabb. A két dolognak semmi köze egymáshoz.
A mi módosító indítványunk, amely megegyezik a 2010 májusában a Fidesz által benyújtott törvénnyel, 90 egyéni választókerületre, 78 listás mandátumra és 30 kompenzációs listás mandátumra osztaná fel a 198 fős parlamentet, így lehetne mandátumot szerezni. Azt gondolom, minimum annyival tartoznak, nem nekem, félreértés ne essék, a Magyar Köztársaság választópolgárainak, hogy megmagyarázzák, hogy mi változott. Én adtam választ erre a költői kérdésre, én azt mondtam, hogy az változott, hogy a Fidesz támogatottsága jelentősen megkopott, és olyan választási szisztémát akarnak bevezetni, amely az ő számításaik szerint 2014-ben is garantálhatja a mostani kormánykoalíció többségét. Ezzel kalkulálnak. Ez változott. Ha nem igaz, amit én állítok, akkor legyenek szívesek valami magyarázatot adni, mert az a két magyarázat, amivel itt próbálkoztak az általános vitában, egyik sem igaz. Ezt az előbb cáfoltam, egészen pontosan az előbb bizonyítottam, hogy egyik állítás sem igaz.
(13.20)
Ha van valami egyéb ok, amit itt nem tudtunk föllelni ellenzéki logikával, akkor legyenek szívesek megmondani - nem nekem, hanem a magyar választópolgároknak.
Tisztelt Országgyűlés! Ezt a módosító indítványt, amelyet azért nyújtottunk be, hogy szembesítsük a Fideszt a 2010. májusi álláspontjával, mi a tekintetben nagyon komolynak gondoljuk, hogy ez lehet egy tárgyalási alap arra nézvést, hogy szülessen megállapodás a Magyar Országgyűlésben az új választási rendszerről. Amikor a Magyar Szocialista Párt az általános vita idején új egyeztetést kezdeményezett, akkor azt azért tette, mert tudjuk jól, hogy a demokrácia mellett elkötelezett világ figyeli azt, hogy mi történik Magyarországon, figyeli azt, hogy mi történik egy olyan országban, ahol jó néhány törvénnyel - elsősorban az alaptörvénnyel, amit csak a kormánypártok fogadtak el - adtak világos jelzést arra nézve, hogy nem nagyon érdekli a kormánykoalíciót a működő demokratikus intézményrendszer sorsa, nem nagyon érdekli, hogy azok a demokráciaminimumok, amelyeket Európában európai uniós tagállamként is meg demokrácia mellett elkötelezett országként is be kellene tartani, hogy ezek a szabályok hogy működnek. Ezért mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak, hazánknak érdekében áll az, hogy a demokráciadeficitet csökkentsük. Mi ebben partnerek szeretnénk lenni, de ehhez az kell, hogy önök nyitottak legyenek.
Az a törvényjavaslat, amelyet 2010 májusában önök nyújtottak be, jó tárgyalási alap a Magyar Szocialista Párt számára. Tehát ha önöknek egy cseppnyi belátásuk, no pláne érdekük van abban, hogy ne csak Fidesz-KDNP-s szavazatokkal fogadják el ezt a törvényt, hanem legyen egy sokkal szélesebb támogatottság, akkor legyenek szívesek ezt komolyan venni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
