SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon módosító javaslatok kapcsán kívánok szólni, amelyek egyrészt a külhoni magyarok választójogát, másrészt pedig a nemzetiségeket érintő mandátumszerzés lehetőségeit érintik. Egyrészt az első témát illetően azt szeretném - sokadszor ebben a Házban, hasonló viták során - leszögezni, nagyon örülünk, hogy a választójogot az elcsatolt területeinken, illetve a világ bármely pontján élő magyar állampolgárokra is kiterjeszti ez a javaslat. Ez a Jobbiknak régi javaslata volt, sőt mi vetettük fel ezt legelőször annak idején, hasonlóan az állampolgárság megadásához. Ezt csak úgy ceterum censeo, a történi hűség kedvéért.
Örülünk neki, hogy másfél évvel a kormányváltás után végre ezt a fontos nemzetpolitikai lépést is sikerül megtenni, és ez a törvény biztosítja most már, lakhelytől függetlenül, ha nem is teljesen azonos módon, a választójogot az ország határain kívül élő magyarok számára. Ezt mi mindenképpen szeretnénk üdvözölni.
A Magyar Állandó Értekezleten, illetve az azt követő sajtótájékoztatón ki is emeltem, azzal együtt, hogy a törvényre vélhetően jelenlegi formájában legalábbis, és ahogy nézem, sok akarat nincs önökben ennek a törvénynek a lényegi megváltoztatására, tekintve, ha jól lapoztam végig a bizottsági ajánlást, akkor - még egyszer mondom: ha jól néztem -, egyetlenegy módosító javaslatot sem támogatott a kormány, még a kormánypártok részéről érkezőeket sem. Tehát úgy néz ki, hogy érdemi szándék nincsen önökben arra, hogy ez a törvény bármi keveset is változzon, illetve módosuljon. Ebben az esetben nyilván a Jobbik ezt a javaslatot nem fogja tudni támogatni.
Elmondtam a MÁÉRT-on, és szeretném most is rendkívül határozottan kihangsúlyozni a későbbi félreértések vagy esetleges tudatos, direkt félremagyarázások elkerülése végett: ebbe az elutasító álláspontunkba ezek a részek - például amelyek a külhoni magyarok választójogára vonatkoznak - nem tartoznak bele. Kéretik a tisztelt kormánypárti képviselőket és a sajtójukat arra, hogy szíveskedjenek nem úgy kommunikálni, hogy a Jobbik nemet mondott a határon túli magyarok választójogára, mint ahogy azt például megtették annak idején a három csapás törvény kapcsán, hogy a jobbik nemet mondott a Btk. szigorítására, holott pontosan tudtuk, hogy nem erről van szó, hanem azokról a lopakodó, egyéb javaslatokról, például a Gárdát elítélő passzusokról, ezt mindenképpen szeretném hangsúlyozni.
Tehát ha elutasító lesz az álláspontunk, az erre a részre nyilvánvalóan nem fog vonatkozni. Alapvetően a párt álláspontja jórészt megegyezik a külhoni magyarok számára biztosított választójog tekintetében jelen javaslatban szereplő formával, illetve módozattal. Tavaly májusban ugyanezt javasoltuk. Akkor még nem volt szó arról, hogy a későbbiekben a megyei listákat eltöröljék. A Jobbik eredeti javaslata az volt, hogy a külhoni magyarok közvetlenül az országos listára szavazhassanak, és így jelenhessen meg az ő mandátumuk. Most már mindenki az országos listákra fog szavazni, tehát ebből a szempontból korábbi elképzeléseinket, azt hiszem, viszontlátjuk ebben a törvényben, ezt még egyszer szeretném üdvözölni.
Kicsit problémásabb a nemzetiségek számára biztosítható, úgynevezett kedvezményes mandátumok sorsa. Mi újság ezzel kapcsolatban? Egy rövid történeti áttekintésre hadd invitáljam önöket. Tavaly még a kormányváltást követően önök átírták az akkor hatályos alkotmányt. Abba belekerült egy olyan passzus - több olyan passzus egyébként, ami nem került bele az újba, nagy lényeges közjogi kérdések, például a január 1-jén hatályba lépő új alkotmányba például nem került be a parlament létszáma sem, tavaly a 200 fő miatt kellett alkotmányt módosítani - a kisebbségi képviselőkkel kapcsolatban, hogy kedvezményes mandátumra jogosultak, legfeljebb 13 kedvezményes mandátumra.
Ezzel kapcsolatban azt szeretném leszögezni - itt szeretném kétfelé választani a mondanivalómat -, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy a kisebbségek jussanak parlamenti mandátumhoz, egyetértünk azzal, hogy valamilyen formában a velünk együtt lakó nemzetiségek legyenek a magyar törvényhozás részesei és alkotói, ezt a programunkban is leszögeztük.
Annak idején azonban önök egyrészt csalóka ábrándokat keltettek az érintettekben ezzel a megfogalmazással, hogy legfeljebb 13 mandátumhoz juthatnak, hiszen már az akkori megfogalmazás és verzió szerint sem volt szó erről nyilvánvalóan, hanem csak kedvezményes mandátumokról. Az akkori verzióban még volt arról szó, hogy egy lista akár több mandátumhoz is juthat, ha megfelelő szavazatszámot elér. Ebben a javaslatban ez már nem szerepel.
Az mindenképpen jó és pozitív, hogy a kisebbségek képviselői megjelenhettek. Azzal nem értünk egyet egyébként, és ezt be is adtuk módosító javaslat formájában többféleképpen is, és kérem az átgondolását önöktől, mert nem tartjuk igazságosnak, hogy ennyire görcsösen és mereven ragaszkodnak ehhez a 199-hez, nem tudom, miért olyan bűvös szám ez önöknek vagy a miniszterelnök úrnak, hogy mindenképpen ennyi legyen a parlament létszáma. Ha már önök egy olyan választójogi törvényt kívánnak elfogadni, amely lényegesen eltolja az arányosságot, jóval kevesebb kompenzációs mandátumot biztosít, és a kompenzációt is még olyan formában, ahogy itt már elég sokan ostorozták ellenzéki képviselőtársaim körében, akkor legalább annyira szíveskedjenek már elegánsak lenni, hogy nem fogják a kompenzációban kiadott mandátumok számát még a kisebbségi képviselők számával csökkenteni. Ugyanis a mostani javaslatban ez szerepel.
Több módosítónk van, még egyszer mondom, ezzel kapcsolatban. Annak kérjük mindezen indokok figyelembevételével a megfontolását, hogy a kisebbségi képviselők a 199 fős mandátumszámot kiegészítve, az ő számukra kiosztott mandátumok a 199 mandátum fölött legyenek, ne a kompenzációs mandátumokból kelljen levonni a számukra biztosított, egyébként nem túl sok, jelen állás szerint egy-kettő… - maximum a cigányoknak fog jutni egy kompenzációs mandátum, talán a németeknek, ha annyi szavazatot össze fognak tudni szedni. Azzal pedig, hogy jelenlegi formájában a cigányoknak fog jutni egy mandátum, és csak az országos önkormányzat állíthat listát és az országos önkormányzat elnöke vezetheti jórészt ezt a listát, azzal a hazai cigányok nem lesznek kisegítve, hogy Kolompár… - bocsánat, az a másik párt. Szóval, azzal a hazai cigányok nem lesznek kisegítve, hogy Farkas Flórián majd nem Fidesz-képviselőként, hanem kisebbségi mandátumot szerző cigány jelöltként fog beülni a parlamentbe, és feltételezem, hogy ugyanúgy nem fog csinálni semmit, mint ahogy az elmúlt másfél évben nem csinált semmit. (Taps az ellenzéki oldalon.)
Félreértés ne essék, kedves kormánypárti képviselőtársaim, nem hangulatot akarok kelteni. Szíveskedjenek felmenni Farkas Flórián elnök úr parlamenti honlapjára és megnézni, hogy mit csinált. Elmondom önöknek: másfél év alatt még nem szólalt föl a parlamentben. Van egyetlenegy darab, nem önálló indítványa, azt is visszavonta egyébként. Akkor, amikor a nemzetiségi jogokról szóló törvény volt, akkor, amikor a kisebbségek helyzetéről szóló kétéves kormányjelentést tárgyaltuk, Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke parlamenti képviselőként nem érezte fontosnak azt, hogy ezeken a vitákon részt vegyen. Ez szégyen, képviselőtársaim, erre most én is azt mondom, amit képviselőtársaim szoktak mondani! Ez szégyen!
Én az önök helyében vagy a frakcióvezetés helyében elbeszélgetnék a képviselő úrral, hogy mi haszna van a hazai cigányságnak abból, hogy ő díszcigányként beült a Fidesz padsoraiban. Úgy egyébként, hogy a többi kisebbségi önkormányzat elnöke, horvátok, lengyelek, szlovénok ott ültek fönn a díszpáholyban, követték azt a vitát, ami az általuk képviselt közösséget alapvetően érinti, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke parlamenti képviselőként pedig arra nem méltóztatott, hogy ezeknek a javaslatoknak a vitáján részt vegyen. Innentől kezdve ő milyen képviseletet fog kisebbségi mandátumot szerzett vezetőként ellátni a parlamentben? Semmilyet. Ez a javaslat egyik hibája.
A másik pedig - rövid leszek, gyorsan - az, hogy nem tesz különbséget sem számban, sem más szempontból az adott kisebbségek között. Nyilván, jelen esetben, mint mondtam, csak a cigányok, esetleg a németek fognak tudni egy mandátumhoz jutni.
(15.20)
Ez a javaslat nem veszi figyelembe például azt, ami számunkra fontos szempont, hogy a Magyarországon élő adott kisebbség anyaországában az ott élő magyar közösségek helyzete milyen, mennyire rendezett; például azt, hogy Szlovéniában vagy Horvátországban az ottani magyarok automatikusan, alkotmányban garantáltan kaphatnak egy mandátumot. Ezen érdemes lett volna elgondolkodni a hazai szlovénok vagy horvátok parlamenti képviseletének a megteremtése kapcsán, illetve az egész kérdésnek a rendezése kapcsán értelemszerűen.
Tehát úgy gondoljuk, hogy itt nem sikerült egy olyan megoldást találni véleményem szerint, illetve ahogy tudom, az érintettek szerint sem, ami a kisebbségi képviseletet valóban és érdemben biztosítaná. Egy kicsit látszatmegoldást sikerült ebből elérni, ami, hozzáteszem, sajnos nyilván még mindig több, mint ami az elmúlt 17 évben volt, amikor volt egyfajta mulasztásos alkotmánysértés ezzel kapcsolatban, tehát ezt a részt ebből a szempontból tartjuk rendkívül problémásnak.
Végül pedig még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ami pedig a határon túli magyarság választójogára vonatkozik, azt pedig határozottan támogatjuk, üdvözöljük. Ezzel kapcsolatban szeretném még egy dologra felhívni a figyelmüket, ez pedig Jakab Sándor elnök úrnak, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökének javaslata, amelyet a nemzeti összetartozás bizottsága be is terjesztett. Az ajánlásban az szerepel, hogy a kormány erről még nem alakította ki az álláspontját, ez pedig a névjegyzék problematikája, azaz az, hogy az elcsatolt területeinken élő magyarokat is a jelen javaslat szerint névjegyzékbe kellene venni.
Nem akarok most riogatni, de feltételezem, hogy megértik kormánypárti képviselőtársaim, hogy miért járhat adott esetben veszélyekkel, ha névjegyzék készül egy olyan országban élő magyar állampolgárokról, amely ország egyébként nem nagyon tolerálja a magyar állampolgárságot. Ennek a kiváltását javasolja Jakab elnök úr, konkrét megoldási javaslat nélkül. Ilyen konkrét megoldási javaslattal sajnos mi sem tudunk szolgálni, elég sokat gondolkodtunk rajta, bízom benne, hogy a kormány esetleg ezzel kapcsolatban ki fog tudni majd valamit találni, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
