DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha megengedik, képviselőtársaim, látom, hogy egy komoly vita kezd kibontakozni, ez a törvényjavaslat a címétől függetlenül - és ebbe a vitába én nem akarok belemenni - mindenképpen arról szól, hogy Magyarországon azok a családok vehetnek részt az állam családtámogatási rendszereiben, amely családok gyermeket nevelnek. Ez a törvényjavaslat ezt a gyűjteményt szedi össze.
Ha önök azt kérik rajtam számon, hogy én családnak fogom-e hívni azokat a párokat, akik élettársi közösségben élnek együtt, házasságban élnek együtt, de gyermeket nem nevelnek, akkor engedjék meg, hogy erre a mi vidékünkön jellemző szófordulattal válaszoljak. Meg szokták kérdezni, hogy hány családod van, és erre felénk - képviselő asszonyok, föl ne kapják a vizet, csak magyar szokást mondok - azt a választ szokták adni, hogy három családom van: két gyerek meg egy lány. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a KDNP soraiból: Így van!) Ez a helyzet. Én nem megbántani akartam önöket, ez magyarán jelentve egyébként csak annyit tesz, hogy három gyermekem van: két fiam és egy kislányom, csak egy másfajta elnevezésmód, amit a mi falunkban így használnak, de ettől még nem jelenti azt, hogy én ezeket a fogalmakat másként kezelném.
Megkérdezi a képviselő asszony, hogy hol szerepel ebben a törvényben nők és férfiak egyenjogúsága. Abban az értelemben lehet, hogy nem szerepel, ahogy elképzelték, de egyébként, ha elolvassák a 8. §-t, az úgy kezdődik, hogy a családban az anya és az apa szülői felelőssége alapján azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. Ez benne van a törvényben. Ha önök azt keresik, hogy anya és apa vonatkozásában, sőt még van egy fél mondat, ez a biológia okán van ott, külön törvényben foglalt eltéréssel, nem szeretném részletezni az eltérés okát - de kérem, beszéljünk már arról, ami a törvényben van! Ha önök szerint rossz a címe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akkor mondják ezt, vitatkozzunk arról, hogy nem jó a cím (Nyakó István: Nem jó!), de ne vitassák már azt, hogy nem képviseljük azokat az embereket, akik élettársi közösségben nevelnek gyereket. Képviseljük, csak nem örülünk neki, hogy így tesznek…