ÉKES ILONA
ÉKES ILONA
ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a T/5128. számon benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 12 igen, 2 nem szavazat arányában általános vitára alkalmasnak találta.
A 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvény L) cikke kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Magyarország támogatja a gyermekvállalást, a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat az idézett bekezdések szellemében íródott, azonban annak jövőbeni elfogadásával nemcsak alkotmányos kötelezettségünknek teszünk eleget, hanem erkölcsi kötelességünknek is. Ennek a jogszabálynak a megalkotása azt jelenti, mert a nemzet fennmaradását kell biztosítanunk. Ezen cél érdekében az állam védi a család és a házasság intézményét, vannak azonban olyanok az Országgyűlésben, akik ezen alapelvekkel nem értenek egyet. Én azonban mégis arra kérném őket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, mert ugyan tény, hogy a gyermekek jelentős része házasságon kívüli születik, és vannak fiatalok, akik laza kapcsolatban élnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a folyamatot nekünk jogalkotói szinten támogatnunk kellene. Éppen ellenkezőleg! Nekünk a házasság intézményét kell erősítenünk és népszerűsítenünk, mert ebben az életközösségben rejlik a biztonság, ami a gyermekvállalásnak kedvez, és a születendő gyermekek jövőjét segíti.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a mai magyar valóságot sem, és egyetlen gyermeket sem szabad, hogy hátrány érjen, akárhová is születik. Éppen ezért felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét a törvényjavaslat 7. §-ára, amely kimondja, hogy a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenes ági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság. Ezek szerint a gyermekét egyedül nevelő nőt vagy férfit már családnak tekintjük.
(8.40)
Az örökbefogadás szabályait pedig egyszerűsítenünk kell, mert minden gyermeknek az a legjobb, ha családban nőhet fel.
A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok rögzítésén túl szeretném kiemelni a család és a gyermekvállalás védelmének deklarációját a foglalkoztatás terén is. Ahogyan a nők a közéletben vitanapon és a munka törvénykönyvének vitáján többször is elhangzott, úgy a javaslat is kimondja, hogy a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönözni kell a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést, lehetővé kell tenni a nők számára, hogy a gyermekvállalást és a szakmai hivatást, munkát együtt, egymás mellett is tudják végezni.
Összességében szeretném reményemet kifejezni, hogy a törvényjavaslat elfogadása egy olyan folyamathoz nyújt majd segítséget, mellyel Magyarországon nőni fog a gyermekvállalási kedv, és a gyermekek felnevelése nem szegénységet jelent, hanem felelősségvállalást a jövő nemzedékért, a magyar nemzetért. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból. - Nyakó István tapsol.)
