LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA
LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA
LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés kormányának gazdasági és társadalmi romokban heverő országot kell újjáépíteni, fundamentumokat kell leraknia, hogy az országban végbemenjenek azok a változások, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági-társadalmi megújulás érdekében. A benyújtott családvédelmi sarkalatos törvény egyike ezeknek a fundamentumoknak, amelyet a kormány a hosszú távú stabilitás, a megújulás érdekében az Országgyűlés elé terjeszt.
Az ember társas lény. A családi együttélés számára a legtermészetesebb együttélési forma, amely testi, lelki, szellemi fejlődése számára a legkedvezőbb. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy tovább élnek a házasságban élők. Ma sokan azt mondják, a család válságban van, ez azonban nem csupán a családi élet zavaraiból ered, hanem része napjaink mély és mindent átható társadalmi átalakulásának, amely semmibe veszi vagy felmorzsolja az emberi együttélés korábban megszokott és elfogadott normáit. Napjainkban a család veszélyeztetett helyzetbe került: nem vonhatja ki magát teljesen a korszellem, elsősorban az elszemélytelenedett haszonra és versenyre épülő társadalom hatása alól.
(9.00)
Ebben a környezetben kell kialakítani a család saját azonosságtudatát, sajátos értékrendjét, amely kiállja az idők próbáját.
Annál fontosabb ez, mert a mai társadalomban éppen a család tud leginkább emberi és érzelmi menedéket biztosítani az élet egyéb területein átélt nehézségekkel, kudarcokkal szemben.
Nehezíti a család és a házasság helyzetét a Magyarországon is tapasztalható értékvesztés, erkölcsi elbizonytalanodás, a fogyasztói társadalmi környezet és az egyént középpontba állító életszemlélet. Egyre többek számára válnak ismeretlenné vagy a felkínált formában elfogadhatatlanná azok az eszmények és igazságok, amelyek irányt, tartást és célt adhatnak az ember életének. Az életben nélkülözhetetlen értékek közül jó néhánynak társadalmi szabályzóereje csökkenni látszik: például a megbízhatóság, a hűség, a becsületesség, a szolidaritás, az egymásért való közös felelősségvállalás, a tisztességesen végzett munka. Gyorsan változó korunkban egyre nehezebb különbséget tenni a hamis és az igazi, a maradandó és a korral változó, az abszolút és a viszonylagos értékek között. Sokan csak rövid távú érdekeiket veszik tekintetbe, nem kívánják és talán nem is tudják életüket hosszabb távon megtervezni és tudatosan felépíteni.
Az új szabályozás az alaptörvény szellemiségével összhangban nem értéksemleges módon kívánja meghatározni a család intézményével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. Egyértelműen állást foglal a család, a házasság és a gyermekvállalás mint követendő és védendő társadalmi, nemzeti érték fontossága mellett, kifejezve továbbá egyfajta értékelköteleződésként azt is, hogy mindezek más együttélési, közösségi formákhoz vagy magatartásmintákhoz képest magasabb rendűek, és ennek megfelelő szintű társadalmi és állami megbecsülésre érdemesek. A családok védelméről szóló törvényjavaslat 7. § (1) bekezdése kizárólag e törvény alkalmazásában határozza meg a család fogalmát, vagyis szó sincsen arról, hogy a házasságon és egyenes ági rokonságon alapuló családfogalom bármilyen módon érintené a polgári törvénykönyvben vagy a családjogi törvényben szereplő, az élettársakra vonatkozó jogi szabályozást és a külön- vagy egynemű, bejegyzett vagy be nem jegyzett élettársi viszonyból fakadó vagyonjogi, öröklésre vonatkozó és egyéb joghatásokat, vagy pedig a családtámogatásokról és egyéb hasonló ellátásokról, kedvezményekről szóló szabályozást.
Ez a családbarát értékrend fejeződik ki egyes kedvezmények elnevezésének megváltoztatásában is, hiszen a törvényben kifejezésre jutó értéktartalomnak a benne szereplő kifejezésekben, a szóhasználatban is meg kell jelennie. Ezzel összhangban kerül átnevezésre például az anyasági támogatás várandóssági támogatásra, vagy a terhességi, gyermekágyi segély szülési juttatásra, továbbá a “terhes” szót a jogalkotó következetesen mindenhol “várandós”-sá alakította át.
Az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, viszont gyakran egymástól független vagy akár egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét közvetlenül vagy közvetetten. Ezek a jogszabályok a kormányzati elképzelések hatására folyamatosan változtak, az előző kormányzati ciklusban jelentős mértékben szűkült a családoknak járó kedvezmények köre. Mindez a gyermeket nevelő vagy gyermekvállalásra kényszerülő családok számára kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetet teremtett, hiszen nem lehetett hosszú távra előre látni, hogy az adott időszakban járó juttatások, támogatások a későbbiekben is megmaradnak-e, nem következnek-e politikai változások nyomán a szabályozásban is kedvezőtlen módosítások. Ez a képlékeny helyzet hátrányosan befolyásolta a gyermekvállalási kedv alakulását.
Az új családvédelmi törvény keretszabályozás. A legfontosabb szabályozási értékeket foglalja sarkalatos törvénybe, az egyszerű többséget igénylő részletszabályok pedig külön törvényekben kerülnek meghatározásra. Új kedvezményeket tartalmaz, mint például a gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülőnek részmunkaidő, vagy a gyermek felnevelése a nyugdíjrendszeren keresztül elismerésre kerül.
A gyermekek, fiatalok számára a család a jövőt, az idősek számára a biztonságot, a fogyatékossággal élők számára pedig azt az életközösséget jelenti, ahol a legnagyobb a szeretet, és a számukra legmegfelelőbb gondoskodást kaphatják. Családban, házasságban több gyermek születik, és azok a gyerekek, akik családban nőttek fel, jó eséllyel fognak családot alapítani és gyermekeket felnevelni. A felnevelt gyermek adófizető lesz, ez a gazdaság számára a fenntarthatóságot, a nemzetnek a megmaradást biztosíthatja, ezért a készülő törvénytervezet kimondja: a gyermekvállalás nem eredményezheti a szegénységbe süllyedést, a családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül, és hogy Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.
2011 júniusa és szeptembere között ezerrel több gyermek jött a világra, mint tavaly ilyenkor, ami egyértelmű fordulatot jelez, még akkor is, ha a teljes időszakot tekintjük, további csökkenés mérhető. A családi kedvezményeket is figyelembe véve az első féléves nettó átlagkereset 8,3 százalékkal, míg a reálkereset 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. A keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a sokgyerekes családoknál következett be. A kétgyermekes szülők nettó átlagkeresete 13,8 százalékkal, a három- és többgyermekeseké 22 százalékkal nőtt az első félévben, és ezzel a reálkereset 9,3, illetve 17,2 százalékkal emelkedett. Hiszek abban, hogy ha sikerül megerősíteni a magyar családokat, akkor a szeretetben és igazságban felnevelt gyermekek, akiknek azt megtanítva, hogy szeressék és szolgálják egymást és betartsák a tízparancsolatot, állampolgárként engedelmeskedjenek az ország törvényeinek…- megújul a magyar társadalom és felemelkedik az ország.
Ötgyermekes anyaként arra kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
