SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Ház! Az igazán fontos dolgok nem tiszavirág-életűek, az alapvető emberi, erkölcsi értékek nem változnak percről percre.
A családban élés férfi és nő szeretetközössége, az ennek gyümölcseként születő gyermekek elfogadása és azok szerető felnevelése, az idős szülőkről való gondoskodás mind-mind az élet alapvető emberi és erkölcsi feladatai és örömforrásai. Ezek az értékek a történelmi korok változásai során is mindvégig megőrizték lényegüket, a családban megélt és megtapasztalt szeretetet és az abból fakadó biztonság állandóságát.
(8.20)
Nem véletlen, hogy a történettudomány manapság igen izgalmas ágával, az életmódtörténettel foglalkozó kutatások is azt támasztják alá, hogy ezek az alapvető családi viszonylatok változnak az idő múlásával leglassabban. A politikai rendszerek, eszmeáramlatok vagy gazdasági szerkezetek sokkalta instabilabbak, nagyobb a hajlandóságuk a gyökeres, akár homlokegyenest ellentétes változásra, mint az emberi létezés lényegét képező, családdal kapcsolatos ügyek. Hadd tegyem hozzá: szerencsére!
A jelenkori válságperiódus egyik tünete - véleményem szerint legfőbb mögöttes okozója is - a ma emberét jellemző elbizakodottság. Ez a korszellem a hamis modernizációt zászlajára tűzve azt sugallja, hogy jogunk van minden alapvetést felülírni, jogunk van a piaci szemléletet követve kidobni a régit, lecserélni az “öregecskedőt”, eldobni azt, ami éppen nem kell, legyen szó egy megunt ruhadarabról vagy akár egy születésre készülő életről. Aki pedig ellene merészel mondani ennek a divatnak, arra máris lesújt a liberális cinikus ítélet: poros, avítt, intoleráns mindaz, aki ezt teszi. Pedig, tisztelt Országgyűlés, tisztelt hölgyeim és uraim, erre a néha őrültnek látszó világra is igaz a mondandóm elején említett alapvetés: a családban élés hagyományos viszonylatai még ma is - minden drámaian romló válási statisztika, minden rémisztően magas abortuszszám és fogyó születésszám ellenére - a leginkább elfogadott és leginkább vágyott kapcsolati életforma.
A fiatalok nagy többsége ma sem érezné teljesnek életét gyermekek nélkül, és ma is boldog házasságról, életre szóló párkapcsolatról álmodik. Kutatások bizonyítják, hogy megváltozott világunkban is még mindig a házasság a leginkább preferált társas együttélési forma, a megkérdezettek 80 százaléka a házasságot előnyben részesíti minden más életformához képest.
A tisztelt Ház elé a mai napon benyújtott törvénytervezet nem tesz mást, mint egy régi hiányosságot pótol. Teszi mégpedig mindezt az alaptörvény szellemében, annak felhatalmazása alapján. A rendszerváltást követően ugyanis elmaradt egy kerettörvényben rendezett és a családi élet alapvetéseit hosszú távra meghatározó jogszabály megalkotása. Ezért történhetett meg, hogy kormányok jöttek és mentek, s azok szellemisége szerint hol jobb, hol rosszabb sora volt a magyar családoknak. Holott alapvető tapasztalat, hogy azok a családpolitikák működnek jól, azokban az országokban születhetnek meg a kívánt és tervezett gyermekek, ott állnak jobban a népesedési mutatók, ahol a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi a családokkal kapcsolatos szabályozást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök jól tudják, hogy a kormány, a Fidesz-KDNP-szövetség számára a családok ügye mindig is prioritásként kezelt kérdés volt, hiszen fundamentuma ez nemzetünk létének és gyarapodásának. Ezért is alakítottuk át a kormányzati ciklus egyik első lépéseként az adószabályokat, elismerve a gyermeknevelés anyagi többletterheit, ezért szüntettük meg a korábbi kormányzat családellenes intézkedéseit, ezért kezeltük uniós elnökként is kiemelten a családok ügyét, s ezért igyekszünk ma is, a mégoly nehéz pénzügyi körülmények között is mindig elsőbbséget adni a családok érdekeinek.
Az év eleji elkeserítő demográfiai adatok után némi reményt adhat az, hogy ez év júniusától már emelkedést tapasztaltunk a születések számában. Idén június és szeptember között 3,5 százalékkal nőtt a megszületett gyermekek száma az előző év azonos időszakához képest, ami mindenképpen bizakodásra adhat okot, és egy pozitív fordulat kezdeteként talán igazolja is azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány tett az elmúlt másfél évben a családok és a gyermekvállalás érdekében. Ugyanúgy ebben az időszakban nagymértékben csökkent az abortuszok száma is.
A törvénytervezet elfogadásával a mindenkori családpolitikát meghatározó keretfeltételek végre nem választás és politikai széljárás kérdései lesznek. Végre átfogó, az eddigiekkel ellentétben nem szétaprózott jogszabályi alapokon fognak nyugodni a családpolitika alapelvei, ami kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá fogja tenni a családok és jövendő családok életének tervezését.
E jogszabály vállaltan értékalapú, melynek középpontjában a biztonságot adó családok támogatása, a gyermekvállalás segítése áll. Mindemellett ugyanakkor a jogszabály kinyilvánítja azt is, hogy a család szigorúan magánterület, önálló közösség, egy szélesen értelmezett kapcsolatrendszer. A jogszabály, akárcsak az alaptörvény, támogatandó értékként tekint a leszármazáson alapuló családra és ezen túl a házasságra. Hiszen a házasság az együttélési formák közül a tartósság és állandóság igényével köttetik, s ez jelenti a gyermekek felnevelése tekintetében és az egymásért vállalt felelősség, sőt az egészségvédelem és a társadalom szempontjából leginkább támogatható, férfi és nő közötti, jogilag is szabályozott szeretetkapcsolatot.
Külön üdvözöljük, hogy a családi viszonylatok tekintetében nemcsak a jogokról, hanem a kötelezettségekről is szó esik, hiszen ezek csak egymással összefüggésben értelmezhetőek. Amikor a törvény a Horn-kormány idején elfogadott 1997. évi gyermekvédelmi törvénnyel teljesen megegyező módon úgy fogalmaz, hogy “a kiskorú gyermek kötelezettsége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészséget károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön”, akkor azt gondolom, hogy minden józan ember tudja, hogy itt pontosan miről is van szó. Azoknak az elrettentő adatoknak a fényében pedig különösen, amelyek arról szólnak, hogy a kis- és középiskolások körében milyen magas a drogfogyasztás vagy az addiktológiai okokból bekövetkező fiatalkori halálozások száma.
A családokat, a szülőket és valamennyi gyermeket tehát védeni kell minden olyan területen, ahol az államnak lehetősége és felhatalmazása van erre, így az oktatásban, az egészségügyben, a munka világában vagy a támogatások tekintetében, ami természetesen soha nem jelentheti - ahogy már említettem - a magánszféra megsértését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő családvédelmi törvény tervezete egy értékalapú, jól összeszerkesztett összefoglaló, keretjellegű jogszabály, melynek elfogadására buzdítom minden képviselőtársamat, aki a családok kiszámítható, biztonságos gyarapodásának elkötelezettje. Elfogadásával konszenzust és kiszámíthatóságot teremthetünk talán legnagyobb horderejű nemzeti ügyünkben, s hozzájárulhatunk ahhoz, hogy minél több fiatal álma valósulhasson meg, s hogy a jövőben az ő gyermekeik is esélyt kapjanak erre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
