SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatnám. Itt egyébként a családfogalomnál éppen arról vitatkozunk, hogy a leszármazáselvű, vagy van más, amibe beleférne a mai családszerűen élő közösségek mindegyike. Én most nem pártvéleményt képviselek, hanem Spéder Zsoltot, a népességkutató igazgatóját idézném ide, aki azt mondta ez év májusában, éppen ennek a törvénynek az előkészületei kapcsán, hogy nehéz a család definíciója, hiszen a család folyamatosan változik, formálódik, ezenkívül lehet szűkebb és tágabb családról beszélni, van válás, a válás után keletkezhet mostohaszülőségi állapot, lehet házasságon kívüli gyermek, tehát sokféle családról kell beszélnünk, ha a ma realitását figyelembe kívánjuk venni. És mi azt mondjuk, hogy az a törvény a jó, amely a realitásokat figyelembe veszi, minimum a szükséges mértékig. Természetesen formálja is a törvény a realitásokat, de nem a realitások mögött meghúzódó, egyébként megváltoztathatatlan folyamatok ellenében. Spéder Zsolt a következőt javasolja: “Ami biztos, hogy partneri, szülői és gyermeki szerepek nélkül nehéz családot elképzelni, azaz a leszármazáselvű családmeghatározással szemben lehetne egy szerepalapú meghatározás, amibe beleférnének mindazok, akik családszerűen élnek, de nem házassági kötelékben.” Én azt gondolom és azt javaslom a törvényalkotóknak és a törvényjavaslatot készítőknek, hogy fontolják ezt meg, mert higgyék el, valóban nagy baj, hogy önök úgy érzik, ebben a törvényben egy megengedő, egyébként az indoklásban mondják is, hogy fő szabályként van a leszármazáscsalád, de mégis bizonytalanságot teremt, nem egyértelmű, és nem érzik a nem házassági kötelékben élők, hogy ez a védelem róluk is szól, ha felelősen élnek és felelősen nevelnek gyermeket.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
