SCHÖN PÉTER
SCHÖN PÉTER
SCHÖN PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés alapvetően jó irányba indul el, hiszen kiszervezett állami funkciót helyez ismét állami irányítás alá. Jelenleg ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy egyes állami szolgáltatásokat az állam magáncégeken keresztül értékesít állampolgárai részére. Ez állami oldalon pluszköltségeket jelent, hiszen az állam jutalékot fizet ezen cégeknek, másrészt az állampolgárok oldalán is pluszköltségként jelentkezik, hiszen az igénybevevői oldalon cégek komoly jutalékot szednek, így jelentős profitra téve szert az állam és az állampolgárok kárára.
(19.40)
Jelen törvényjavaslat ebben az ügyben kíván fontos változást elérni, azért ez támogatandó. Nem tisztázott azonban, hogy milyen formában fogja az állam ezen funkcióját ellátni.
A törvényjavaslat a parkolási szolgáltatás, az útdíj fizetése mellett igénybe vehető utak használata, a törvény által központosított mobil értékesítési szolgáltatásnak minősített szolgáltatás és a közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő szervezet által vagy közszolgáltatásként nyújtott egyes szolgáltatások esetén 2012. július 1-jével átvenni rendeli a szolgáltatások üzemeltetését. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban kérdéses, hogy ez tartható-e.
A nemzeti adatvagyonról szóló törvény során már bebizonyosodott, hogy ezen rendszerek ismét állami felügyelet alá és működtetésbe vétele komoly előkészültséget és időt igényel. Elképzelhető persze egy olyan megoldás is, amelyre egyes képviselőtársaim utaltak, amely egyébként a parkolási rendszer üzemeltetésének átvétele során is megtörtént - ezt alkalmazták az önkormányzatok több területen is -, hogy a régi szolgáltatótól egy ideig még bérelték a működtetéshez szükséges infrastruktúrát. A helyi és távolsági közúti közlekedési szolgáltatás, vízi közlekedés, teljes elővárosi vasúti szolgáltatás, valamint egyéb vasúti közlekedések esetén 2013. január 1-jén lép életbe, ekkor csatlakoznak be ezen szolgáltatások a rendszerbe.
Fontos és támogatandó cél, hogy végre megvalósuljon az elektronikus jegyértékesítés a tömegközlekedésben. Ez hozzájárulhat ezen rendszerek hatékonyabb és olcsóbb működéséhez. A javaslat azonban nem tisztázza, hogyan is fog működni a rendszer. Gépjárműves parkolás esetén vélhetően hasonlóan fog működni, mint jelenleg, azaz egy hatósági azonosító segítségével regisztrálnak a szolgáltatásra. Az még nem tisztázott, hogy utazási szolgáltatás esetén ez hogyan fog megvalósulni, mobiltelefonon SMS-ben kap az igénybevevő esetleg egy egyedi kódot? Vagy a parkolási és az autópályadíjhoz hasonlóan meg kell adni egy egyedi azonosítót, például magánszemélynél egy személyigazolvány-számot és ezt ellenőrzik majd az igénybevevőnél?
Kérdést vet föl az igénybevételi díj, a kényelmi díj mértéke is. A jelenlegi rendszerben a szolgáltatást igénybe vevők esetenként igen jelentős pluszköltséget fizetnek az igénybe vett szolgáltatás díján felül. Jelenleg egy magáncég nyújtja az elszámolási rendszert a szolgáltatók részére. Ennek során a szolgáltatást igénybe vevőt a következő költségek terhelik: például parkolás esetén küld az igénybevevő egy SMS-t, ennek díja az ügyfél tarifacsomagjától függ, a szolgáltatás időtartamától függően fizet egy szolgáltatási díjat, valamint fizet egy tranzakciós díjat, ez most jelenleg a budapesti parkolásnál 75 forint, valamint még egy SMS-t küld majd a végén, amikor lezárta a parkolási szolgáltatást.
Autópálya esetén szintén küld két SMS-t, ebből egy a megrendelés, egy pedig a megrendelés megerősítésének a díja. A szolgáltatás díja attól függ, hogy milyen gépjármű-kategóriával milyen időtartamra veszi igénybe. Van egy tranzakciós - most már az új terminológia szerint kényelmi - díj, ez 160 forint. A tranzakciós díj és az SMS-ek díja együttesen, a jelenlegi rendszer esetén például a legnagyobb ideig, tehát D1 kategória, 4 napos szolgáltatás esetén a szolgáltatás árának körülbelül 12,5 százaléka, ez igen magas, ezzel növeli a szolgáltatást igénybe vevők költségét. A magáncég nyeresége ennél nyilvánvalóan nagyobb, hiszen a szolgáltatótól is kap jutalékot az értékesítésért.
Fontos lenne, hogy ezen pluszköltség csökkenjen a jelenlegi állapothoz képest. Erre többen utaltak, többek között az előterjesztő is. Az ideális állapot az lenne természetesen, ha az üzemeltetésből származó bevétel és annak az árrése fedezné a költségeket. Ekkor az igénybevevő szempontjából mindegy lenne, hogy mobil fizetési megoldással vagy parkolóautomata segítségével veszi igénybe a szolgáltatást. Az állam ugyanis mint szolgáltató igen jelentős pénzt takarít meg az új szolgáltatás bevezetésével. Nem kell majd parkolóautomatákat telepíteni és üzemeltetni, nem kell az automatákból befolyó pénzérmék összegyűjtésével és szállításával foglalkozni. Számtalan példát lehetne még hozni a megtakarításra.
Nem szabad elfelejteni, hogy a mobil vásárlási megoldás esetén az ügyfél költsége a készülék, a mobiltelefon, amelyen keresztül igénybe veszi a szolgáltatást. A javaslat a nemzeti mobil fizetési szervezet egyik bevételeként megnevezi a továbbértékesítési árrést is. Magáncégek esetén az árrés természetes, hiszen profitorientált módon működnek. Az állam esetében az árrés lényege az lenne, hogy a mobil fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos költségekre fedezetet nyújtson.
A jelenlegi parkolási szolgáltatások fizetésével több gond is van, ezek régóta megoldatlanok. Egyrészt a jelenlegi automaták nem fogadják el a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek minden típusát. Nem beszélve a bankkártyás fizetés lehetőségéről, ez igen kevés automata esetében megoldott. Az is aggályos, hogy a szolgáltatásért fizetett díj az esetek többségében jelenleg nem esik egybe a valóban igénybe vett szolgáltatásért járó díjjal. Mire gondolok itt? Amikor az igénybevevő leparkol és befizeti a szolgáltatási díjat, akkor ő előtte mérlegeli, hogy vélhetően mennyi ideig várakozik. Ezt több-kevesebb hibával esetleg eltalálja, de általában több időre fizetik be az emberek a parkolási díjat, hiszen a parkolási bírságok jelenleg elég borsosak, és ezt mindenki inkább szeretné megúszni, ezért inkább pluszban befizet 10-20-50 forintot. A szolgáltatók tehát egy olyan szolgáltatásért is beszednek és megkapnak díjat, amelyet az ügyfél adott esetben nem vesz igénybe, hiszen általában hamarabb elhagyja a parkolóhelyet, mielőtt lejárna a parkolási szolgáltatása.
Nem tisztázza a javaslat, megoldódik-e az autópályák esetén a kilométer alapú elszámolás, amely egy nagyon régóta várt és fontos megoldás lenne, vagy tömegközlekedési szolgáltatások esetén például a távolság alapú elszámolás.
Fontos, alapvető kérdéseknek tehát a következőket tartjuk:
A mobil fizetési szervezet állami tulajdonú, nonprofit szervezet legyen, működési költségeit tekintve teljesen átlátható elszámolással és auditálással. A mobil fizetési szervezet a rendszer üzemeltetése során bizalmas, személyes információk birtokába kerül. Egyrészt az igénybe vevők személyi adataihoz, másrészt pedig a működés sajátosságaiból kifolyólag az igénybevevő mozgásával kapcsolatos egyes információkhoz. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy ezen adatok megfelelő védelemben részesüljenek mind egyes külső felek érdeklődésétől, mind egyes állami szervek kíváncsiságától. Ennek érdekében pontosítani, részletezni kellene az adatkezelésre, az információbiztonságra, illetve a személyi adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
Fontos tisztázni a rendszer működésének mechanizmusát. Mondok egy példát. Mobiltelefon segítségével tömegközlekedési bérletet veszek. A telefont az egyik délután, miközben én otthon vagyok, odaadom egy ismerősömnek. Ebben az esetben hogyan ellenőrzik, hogy jó-e a telefon és a személy összerendelése? Vagy szükség lesz valóban az általam már említett személyazonosító adat megadására is a megrendeléshez?
A jelenlegi rendszerben a mobil fizetési rendszer üzemeltetésében, a koncessziókból kifolyólag részt vesznek a mobilszolgáltatók. Ez a jelenlegi rendszerben hatalmas extraprofitot termel a részükre. Fontos, hogy az állam ezen a ponton is megfogja a pénz kiáramlását, adott esetben a felszámítható jutalék mértékének meghatározásával.
Érdekes adalék ehhez a napokban napvilágra került információ, mely szerint a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank indul a negyedik mobilszolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton. A konzorcium a hírek szerint 5 év múlva 11 százalékos piaci részesedést szeretne elérni, ezt főként adatátviteli területen számolják.
Amennyiben a hír igaz és az állam beáll a nyerésre esélyes új szolgáltató mögé, akkor az állami mobil fizetési szervezet és ezen új állami tulajdonú mobilszolgáltató közötti kapcsolat szükségszerűsége nyilvánvaló. Az állam így rendszeren belül tarthatná a most szolgáltatókat gazdagító tranzakciós díjakat, és megalapozhatná az állami kézben lévő mobilszolgáltató életképességét. Amennyiben az állam az általa használt mobil szolgáltatásokat is ezen szervezettől veszi majd igénybe, akkor szintén jelentős költségmegtakarítás érhető el. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a jövőbeni mobilszolgáltató stabil piaci hátterét is megalapozná.
A törvényjavaslat szerint, ha mobil fizetési rendszeren keresztül történik a szolgáltatás értékesítése, ha az igénybevevő vagy az igénybevevő javára a szolgáltatást megvásárló személy a szolgáltatást nem helyhez kötötten - tehát például távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével - veszi igénybe, vásárolja meg, akkor arra vonatkozik a mobil fizetési megoldás. Ebből ki van zárva viszont, ahogy képviselőtársam is említette, az internetprotokoll alapú rendszer. Jelenleg viszont a telekommunikációs trendek a felé tartanak, hogy az igénybevevők folyamatos, online, korlátlan adatkapcsolatot vesznek igénybe, és a hazai távközlési cégek is efelé fejlesztik a rendszerüket, rohamos ütemben bővítik a mobilos adatátviteli hálózatukat, felkészülve arra a helyzetre, amikor a nem is távoli jövőben a hagyományos beszéd- és SMS-célú kommunikáció jelentősége és bevétele folyamatosan háttérbe szorul az online adatátvitellel szemben.
(19.50)
Jelenleg is nagy népszerűségnek örvendenek az internetprotokollt használó beszédcélú szolgáltatások, a jövőben pedig egyre többen veszik majd igénybe e szolgáltatásokat. Ez azzal járhat, hogy amennyiben a törvényjavaslat nem követi e változást, akkor öt éven belül drasztikusan lecsökken majd a mobil fizetési szervezet bevétele.
Amennyiben az előbbiekben felvetett kérdések megnyugtatóan rendezésre és tisztázásra kerülnek, akkor támogatni tudjuk az előterjesztést, amennyiben nem, akkor tartózkodni fogunk a végszavazás során.
Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
