DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk versenyképességének, a foglalkoztatottságnak és a lakosság életszínvonalának növelése a kormány elsődleges, fő célkitűzései közé tartozik. A területfejlesztés és területrendezés az ország valamennyi térségében a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a térségi és helyi közösségek kezdeményezéseinek elősegítését és az országos célkitűzésekkel való összehangolását célozza.
A területfejlesztés és a területrendezés jelenlegi törvényi szabályozása mintegy 15 éves múlttal rendelkezik. Az eltelt évek alatt kellő jogalkalmazói tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy egy átfogó módosítást terjesszünk a Magyar Országgyűlés elé. A törvényjavaslat érinti a hatályos szabályozásnak mind a területfejlesztési, mind a területrendezési részeit.
Engedjék meg, hogy először a területfejlesztést érintő módosításokkal foglalkozzam. A korábbi, egymástól gyökeresen eltérő szemléletű törvénymódosítások megbontották a törvény koherenciáját, belső logikai összefüggésrendszerét. Ráadásul a területfejlesztés jelenlegi intézményi struktúráját a széttagoltság, az indokolatlan párhuzamosságok és az alacsony hatékonysággal működő szervezetek jellemzik. Kistérségi szinten egymással párhuzamosan, feladataikat tekintve egymással átfedésben lévő intézmények létrehozására, működésére adott lehetőséget a jelenlegi hatályos jogszabályi környezet, melynek következtében a feladatokat párhuzamosan ellátó intézmények kistérségi szinten nehezen áttekinthető rendszert eredményeztek.
A megyei szintű területfejlesztési tanácsok 1996-tól egy ideig kizárólagosan, majd a regionális fejlesztési tanácsokkal párhuzamosan látták el a hazai decentralizált területfejlesztési források kezelésével kapcsolatos feladatokat. A korábbi kormányzati ciklusokban erőltetett menetben végrehajtott regionalizáció a megyei szintű területfejlesztési feladatok fokozatos kiüresedésével járt együtt. A regionális fejlesztési tanácsoknak a hazai decentralizált források kezelésében jelentkező feladatai 2009-re ugyancsak megszűntek, ugyanis 2009 után új hazai források az uniós támogatások társfinanszírozásának biztosítása miatt már nem álltak rendelkezésre. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően a régiók részt vettek a közösségi források felhasználásának bonyolításában, amelynek kapcsán a tanácsok munkaszervezetei, a regionális fejlesztési ügynökségek jelenleg is közreműködő szervezeti feladatokat látnak el. Ezen ügynökségekre - mint az uniós források felhasználásához akkreditált közreműködő szervezetekre - legalább még a 2007-2013 között végrehajtandó programok vonatkozásában szükség van és lesz. A regionális szinten megjelenő területfejlesztési, fejlesztéspolitikai feladatok főként e közreműködő szervezeti feladatok ellátásából adódnak, így a regionális fejlesztési tanács szerepe - mint területi szintű döntéshozó szervé - jelentős mértékben csökkent.
Térségi szinten a szabályozás lehetővé tette, hogy a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok a megyehatáron átnyúló területfejlesztési feladatokra térségi fejlesztési tanácsot hozzanak létre. Két kiemelt térség, elsősorban a balatoni régió, valamint a budapesti agglomeráció vonatkozásában maga a törvény írta elő ezen régiók létrehozását. Központi szinten az Országos Területfejlesztési Tanács javaslattevő, döntés-előkészítő, véleményező és koordinációs szervként a fejlesztéspolitika kialakításában való közreműködést látja el. Az OTT e feladatkörét csak korlátozottan, mérsékelt eredménnyel tudta és tudja ellátni, ami elsősorban tagságának létszámából, összetételéből, továbbá a társadalmi érdekek formális megjelenésének hiányából következik.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi kormány kiemelt célkitűzései közé tartozik a megújuló fejlesztéspolitika eszközrendszerének átalakítása mellett a közigazgatás hatékonyságának növelése is, amelynek egyik hangsúlyos eleme az eddigieknél egy sokkal összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosan működő területi igazgatás megteremtése, illetve a területi feladatellátás hatékonyságának és eredményességének javítása. A jelen törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a széttagoltan működő területi, területfejlesztési szervezetrendszer átalakításához szükséges jogszabályi alap létrejöjjön. Ennek érdekében a törvényjavaslat tartalmazza a funkciójukat vesztő regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszüntetését. Tartalmazza a területfejlesztési feladatok megyei önkormányzatokhoz rendelését, a szükséges jogutódlási rendelkezéseket és a megszüntetésre kerülő intézmények miatt szükséges egyéb törvényi, jogszabályi módosításokat is. A törvényjavaslat rendelkezik a regionális fejlesztési ügynökségek állami tulajdonba vonásáról, feladatukként a fejlesztési döntések előkészítését, végrehajtását és a területfejlesztés intézményei munkájának operatív segítségét jelölve.
(14.30)
Mindezeken kívül a törvényjavaslat indítványozza a regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumok létrehozását is. A regionális területfejlesztési fórum konzultációs, véleményező és javaslattevő szerepet tölt be a megyék területfejlesztést érintő döntéshozatalának összehangolását célozva. Tagjai lesznek az egyes régiók területén működő megyei önkormányzatok képviselő-testületének elnökei, a főváros érintettsége esetén pedig a főpolgármester.
A regionális szintű fórumok felállítása mellett felállításra kerülő megyei területfejlesztési konzultációs fórumok feladata pedig a megyei önkormányzat képviselő-testületének területfejlesztést érintő ügyeiben történő előzetes állásfoglalás lesz. Tagjait fele-fele arányban a megyei önkormányzat képviselő-testülete, és a megye területén működő megyei jogú város, illetve a városok képviselő-testületei delegálhatják.
Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztést érintő módosításokon kívül szintén lényeges és szükséges a törvényjavaslat területrendezést érintő kérdéseinek vizsgálata is. A területfejlesztési részekkel szemben a területrendezés terén a törvényjavaslat nem fogalmaz meg koncepcionális javaslatokat, a módosítások a területrendezési tervezési rendszer teljessé tételére és a meglévő törvényszöveg pontosítására irányulnak. A törvényjavaslat alapján megtörténik a területrendezési feladatok ellátását biztosító pénzeszközök jogszabályi hátterének rendezése. A területhasználat szabályozott kereteinek fenntartása országos érdek, ezért a hatályos szabályozás kiegészül a területrendezési feladatokra pénzeszközt biztosító előírásokkal is.
A területrendezési tervezés másik lényeges alapkövét jelentik a területrendezési hatósági eljárások, amelyek a területrendezési tervek rugalmas alkalmazását biztosítják. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolt újabb hatósági eljárástípus bevezetése. Ez annak a helyzetnek a rendezését szolgálja, amelyben az eltérő idejű tervezési folyamatok következtében a jogszerű településrendezési döntés nincs összhangban esetenként az elfogadott területrendezési tervvel.
A tervezési rendszer legmarkánsabb jellemzője a tervek felülről építkező hierarchiája. Ez többek között azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű tervek összhangban vannak a magasabb szintű tervekkel. A tervek közötti összhang megteremtése és ellenőrizhetősége azonban további intézkedéseket igényel, ezért a jövőben az elfogadott tervek térképes mellékleteinek digitális változatát már mérhető elemeket tartalmazó vektoros állományokkal, egységes országos vetületi rendszerben kell megküldeni a területrendezési dokumentumokat nyilvántartó dokumentációs központnak.
Az előbbi kiegészítéseken kívül a törvényjavaslatban előírásként jelenik meg a területrendezési tervek időszakos, tízévenkénti felülvizsgálatának kötelezettsége, továbbá a területrendezési tervtanácsok megszüntetése. Ez utóbbi indoka, hogy a területrendezési tervtanácsok döntései érdemben eddig sem befolyásolták a területrendezési tervek hatékonyságát, ugyanakkor működésük számottevő költségvetési és adminisztrációs terhet jelentettek.
Tisztelt Országgyűlés! A most javasolt törvénymódosítás nyomán a területfejlesztési intézményrendszer áttekinthetőbbé, hatékonyabbá válik, a fejlesztési források igénybe vevői számára pedig egy sokkal átláthatóbb környezet áll majd rendelkezésre. A szervezetrendszer egyszerűsödése az uniós források hasznos, gyors és egyszerű felhasználását biztosítja.
A törvénymódosítás szükségességét jelzi, hogy az Európai Bizottság ez év október 6-án nyilvánosságra hozott kohéziós politikai jogszabálycsomag-tervezete is előrevetíti, hogy a jövőben integrált, és több ágazatot átfogó, területi alapú helyi fejlesztési stratégiákat kell megvalósítani, amelyek a helyi igények kezelésére, a helyi potenciál kiaknázására koncentrálnak. A törvénymódosítás a várható uniós szabályozásnak való megfelelést mozdítja elő azzal, hogy a megyei területfejlesztési tanácsra telepíti át a feladatellátást területi szinten.
A törvényjavaslat elfogadásával a területfejlesztés és a területrendezés intézmény- és eszközrendszerének olyan szükséges átalakítása történik meg, amely a minőségi strukturált munkavégzésnek és eredményességnek elengedhetetlen feltétele.
Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és a megfelelő parlamenti vita után fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
