DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/5129. számon a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján veszünk részt.
Ez a törvényjavaslat elsősorban az 1996. évi XXI. törvény által szabályozott intézményi és eszközrendszer átalakítására tesz javaslatot, és természetesen emellett kapcsolódó más törvények módosításával is foglalkozik. Ez a javaslat három tárca eszközrendszerét érinti, egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztériumot mint a területfejlesztési stratégia tervezésével foglalkozó minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amelyik a területfejlesztéssel és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz nem tartozó minden más területtel foglalkozik, valamint a Belügyminisztériumot érinti, amelyik a területrendezés tekintetében végez fontos feladatokat.
A tavalyi országgyűlési választások után, arra készülve, hogy megalakul az új kormány, már nagyon fontos részként és tervezésként gondoltunk arra, hogy a közigazgatás hatékonyságának emelése érdekében jó néhány intézkedést meg kell tenni. Ennek egyik hangsúlyos eleme az volt, hogy elkezdtük azokat az előkészítéseket, amelyeknél arról gondolkodtunk, hogy az eddigieknél sokkal határozottabban, ellenőrzöttebben és sokkal költségtakarékosabban működő rendszert alakítsunk ki a közigazgatásban, és ebből nem máshová értve a területfejlesztés és területrendezés eszköz- és intézményrendszerét.
Mindenki emlékezhet rá, az államtitkár úr expozéjában is elhangzott, hogy az 1996. évi területrendezésről szóló törvény olyan időben született, amikor még nem voltunk sem az Unió tagjai, sem nem volt olyan kialakult rendszere a területrendezésnek, amelyik a mostani értelemben fel lett volna készítve arra az uniós csatlakozásra, amely 2004-ben bekövetkezett. Utána, 1998 után 2000-ben, ekkor hozták létre a területfejlesztési tanácsokat. Ezeknek a tanácsoknak a munkája segítésére, illetve az uniós felkészülésre indultak el a regionális fejlesztési tanácsok 2000-ben, de már akkor tudható volt, hogy ezek a regionális fejlesztési tanácsok elővágásként, jó néhány vitát megelőzve azért alakultak úgy ki 2000-ben, mert az uniós forrásokról még nem volt szó, a magyar források elköltésére egy olyan rendszert alakított ki az akkori kormányzat, amelyikben a választott testületek tagjai mellett a minisztériumok - mint az államigazgatás fontos szereplői - is lehetőséget kaptak.
Sokszor vitatkoztunk róla 2002 után, hogy az uniós csatlakozás után ezt nem lenne-e helyes fenntartani, hiszen ebben a rendszerben a választott tisztségviselőkből álló regionális vagy megyei fejlesztéssel foglalkozó tanácsok helyett sokszor csak a politikum döntése, a politika dönti el azt, hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg. Mi ezt akkor is vitattuk, és utána több éven keresztül készültünk arra, hogy ha erre bármikor is lehetőségünk lesz, ez megváltozzon.
Azt hiszem, ez a törvényjavaslat mindenképpen fontos ebből a szempontból, hiszen az eddigi, sokszor politikával, de még inkább bürokráciával átszőtt regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével, a választott tisztségviselőkkel a megyei önkormányzat kezébe adja a területfejlesztés és területrendezés fontos feladatát.
(14.50)
A törvényjavaslat szerint tehát a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűnnek. Ez nekem, Pest megyei képviselőként azért is egy nagyon fontos mondat, mert az eddigiekben nagyon sok harcunk volt régiós ügyekben Budapesttel, és ennek elsősorban nem politikai okai voltak, hanem Budapest és Pest megye külön fejlettségi mutatói miatt elsősorban célszerűségi és gazdasági okai.
Mi úgy gondoltuk, hogy a Budapesttel való közös régióban való létünk elsősorban Budapestnek volt az előnyére, hiszen több olyan forrást kaphatott meg, amit nélkülünk nem kaphatott volna. Pest megye vonatkozásában viszont volt egy számításunk 2006 és 2010 között, amely azt mondta, hogy körülbelül 36-40 milliárd forintnyi összeg az, amitől elesik Pest megye valamennyi települése fejlesztési szempontból.
Nagyon fontos kérdés az is, hogy megszűnik a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amely az elmúlt években érdemi munkát nem végzett, elsősorban olyan terveket készítettek, amelyeket soha senki nem tudott megvalósítani, és most már lehetősége sem lesz rá.
Mindenképpen fontos, hogy a törvény rendelkezik a jogutódlás kérdéseiről, és mindenképpen fontos, hogy rendezi azokat a vitás kérdéseket, amelyek ebből adódhatnak, mégpedig azokat, hogy közös érintettség esetén milyen módon kell a szabályokat megalkotni.
Nagyon fontos része a törvénynek az az átmeneti rendelkezés, amely az egyeztető fórumok megalkotásáról rendelkezik, hiszen jelen pillanatban a mostani önkormányzati rendszer és az önkormányzati választási szisztéma alapján a megyei önkormányzatok lesznek, amelyek ezzel a feladattal foglalkoznak, azonban a mostani önkormányzati választáskor a megyei önkormányzatokban a megyei jogú városoknak nincsen képviselője, tehát fontos volt az, hogy ezt a képviseleti helyzetet feloldjuk, és megpróbáljuk megoldani azt, hogy a döntések előkészítésénél, a tervezési folyamatok elindításánál a megyei jogú városok és a kistérségek mégis valamilyen módon szerepet kaphassanak. Ebből a szempontból üdvözöltük, hogy ezt a megoldást választotta a jogalkotó.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azt gondolom, hogy ebben a törvényben jó néhány olyan megfogalmazott problémára megoldást találunk, amely a következő időszakban felmerül, de természetesen nagyon fontos az, hogy a munka minél gyorsabban el tudjon kezdődni, és az első tapasztalatok után a kormány jogalkotási programjában a következő évben egy olyan területfejlesztési törvény kerüljön megalkotásra, amely nemcsak erre az átmeneti, 2013-ig tartó időszakra próbál meg megoldásokat keresni, hanem hosszú távon megoldja a területrendezés és területfejlesztés problémáit.
Mindezek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, és köszönöm szépen a beterjesztést.
(Taps a kormánypártok soraiban.)
