PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szerintem a jelenlévők abban egyetértenek, hogy különböző szintek vannak, és egyik szint sem fontosabb a másiknál, vagy egyik szint sem kevesebb a másiknál, akár a kistérségi szintet nézzük, vagy éppen a középszintet vagy a regionális szintet. Mindegyik egyformán fontos, nem lehet megkerülni egyiket sem.
A céllal is egyetértünk, hogy az európai uniós források legnagyobb mértékű kihasználása vagy elnyerése legyen, hogy minél több pénzhez hozzá tudjunk jutni. Tehát, ha ebben a dologban igazán azt akarjuk, hogy jó programok legyenek, jó javaslatok legyenek, akkor azt kell mondanom, leginkább a liftezés a fontos ebben, hogy a három szint között, ha most egyszerűsítve nézem, megfelelően lehessen közlekedni. Ebben, úgy látom, Szűcs képviselő úrral is egyetértünk. De ehhez nagyon fontos pont a kistérségi szint, amiről az előbb itt szó volt. Ha most jól olvasom a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor ez lesz a leggyengébb, márpedig igazából ez az a szint, ahogyan az előbb is mondtam, hogy a településen élők meg tudják mondani, mi az, amire szükségük volna, sőt azt kell mondanom, a különböző fejlesztési programok is ezek alapján álltak valamikor össze, és erre íródtak ki a pályázatok. Tehát ha azt a szintet megszüntetjük, akkor az a liftezés, amiről beszéltem, nem tud megvalósulni, hiszen csak felső szintek lesznek, a megye pedig, azt kell mondanom, a méretét tekintve igen hosszú vitát válthat ki, korábban is erről nagyon sok vita volt, hogy a megye vagy a régió a jó méret, legyen a választott régió esetleg, ami egy kicsit előrelépést jelentett volna. Ebben nem volt annak idején politikai konszenzus.
(16.20)
Azt gondolom, hogy ma igazán ennek a levét isszuk, s azt látjuk, hogy ez az a szint, ami hiányzik, illetve a választott régiós testület az, ami hiányzik, ami valóban beszámol azoknak, akik megválasztják, felelősséggel tartozik azoknak, akik választják. Ennek a hiányát látjuk jelenleg is. Köszönöm szépen.
