SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeink ismertetésére, hadd hívjam fel a figyelmüket egy nagyon súlyos koalíciós feszültségre, amelyet a törvénnyel kapcsolatosan az előbb hallhattunk, Míg Szűcs Lajos képviselőtársam szerint csupán egy technikai jellegű törvényről van szó, addig Seszták képviselőtársunk szerint egy nagyon-nagyon fontos törvényjavaslat áll előttünk. Az LMP legkisebb ellenzéki pártként mindenképpen szolidaritásból a legkisebb kormánypárt segítségére siet, és mi is meg tudjuk erősíteni azt, hogy igen, egy nagyon fontos törvény áll előttünk, úgyhogy ebben a tekintetben a KDNP mellé áll az LMP.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt, területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel együtt alapjaiban határozza meg az elkövetkezendő években folytatandó fejlesztéspolitikai kereteket. Talán azt is kimondhatjuk, hogy a gazdaságfejlesztésre, a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források felhasználásának mikéntje szempontjából most dőlnek el a legfontosabb kérdések. Most dől el, hogy mely szervek milyen alapelvek mentén milyen jogosítványokkal rendelkezve dönthetnek a fejlesztési irányokról. Most dől el az is, hogy egy központból irányított tervutasításos modellre emlékeztető rendszer alakul-e ki vagy egy alulról építkező, a helyi igények és tervek számbavételére és felmérésére alapozó demokratikus szerkezet.
Minderre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, nagyon komolyan kell vennünk e javaslat tárgyalását, és az időkeretbe szorított vita során világossá kell tennünk elképzelésünket a területfejlesztés jövőbeni koncepciójáról. Az LMP e javaslat vitájánál első körben az alapelveket és a törvény által elérendő célokat kívánja tisztázni, majd értékelni, hogy a javaslat ehhez képest milyen irányban mozdult el. A legfontosabb alapelvek véleményünk szerint a területfejlesztés, a területrendezés kapcsán - hasonlóan az önkormányzati törvényhez - a helyi közösségek beleszólása a környezetünk gazdasági fejlesztésének irányaiba, a szubszidiaritás elve, az élhető vidék kialakítása, a fejlesztési pénzekhez kapcsolódó korrupció visszaszorítása.
(15.50)
Beszédem során ebből a szempontból kívánom értékelni a javaslatot, megfogalmazni kritikámat, és megfogalmazni a módosítás javasolt irányait.
Nézzük tehát a törvény kapcsán elérni kívánt célokat! A területfejlesztés intézményrendszere legyen alkalmas az alulról építkező, a helyben meglévő igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő fejlesztéspolitika megvalósítására. A területfejlesztés és területrendezés legyen demokratikus közösségi kontroll alatt, a lehető legközelebb a döntés által érintettekhez. Legyen alkalmas a visszaélések és a korrupció kiszűrésére.
Ha a területfejlesztési törvény jelenlegi állapotát nézzük, akkor több szempontból egyet kell értenünk az előterjesztő véleményével, ami a rendszer átláthatatlanságát, illetve túlburjánzását illeti. Valóban megfigyelhető, hogy túl sok szervezet foglalkozik ezzel a területtel, és a hatáskörök sokszor átfedik egymást. A javaslat ugyanakkor az egyszerűsítés okán egy olyan rendszert kíván felállítani, amely sokkal inkább a felülről szervezett és ellenőrzött fejlesztéspolitikát vetíti előre, és kevéssé épít a helyi igényekre és helyi lehetőségekre. A fejlesztéspolitikával véleményünk szerint minden érintett önkormányzatnak foglalkoznia kell. A kiindulási alap, hogy a település gazdasági, társadalmi lehetőségeit figyelembe véve és céljait meghatározva elkészíti a saját fejlesztési koncepcióját. Itt azoknak a fejlesztési igényeknek a felsorolásáról van szó, amelyek a település fejlődéséhez szükségesek. Ilyen lehet például egy mezőgazdaságilag jó adottságokkal rendelkező település esetében, hogy a környéken feldolgozóipar jöjjön létre, legyen erre alkalmas ipari terület, hogy a turisztikai látványosságai megközelíthetők legyenek, legyenek egységes marketinget nyújtó szervezetek, és így tovább.
Nyilvánvaló, hogy egy település önmagában csak a legritkább esetben tud jelentős infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket megvalósítani, és hogy egy beruházás nemcsak egy települést érint. A területfejlesztés első szintjének ezért véleményünk szerint az önkormányzatok önkéntes részvételével létrejövő kistérségi társulásnak kell lennie, ahol a kistérség mint egy gazdaságilag egységes terület az egyes települések igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével megalkotja a saját fejlesztési programját.
A második szintnek véleményünk szerint a régiónak kell lennie, ahol az egyes kistérségek koncepciói jelennek meg, és összehangolásukat követően alkotnak egy egységes fejlesztési tervet. Az LMP az önkormányzati törvény vitájában éppen ezért képviselte azt az álláspontot, hogy az önkormányzatok területi szintje ne a kiüresített megye, hanem az egyébként az EU-s fejlesztéspolitika alapját is képező régió legyen. A törvényjavaslat ebből a szempontból véleményünk szerint nem jelent előrelépést, hiszen lényegében arról szól, hogy ugyan a megyei önkormányzatok hatásköre a területfejlesztés és területrendezés, de lényegében az önkormányzat szinte csak végrehajtója a központi kormányzati akaratnak, és hiányoznak azok a csatornák, amelyeken keresztül egyrészt az egyes települések és kistérségek igényei, másrészt pedig a megyék és régiók igényei eljuthatnának a központi fejlesztéspolitikát meghatározó szervekhez.
Fontos, hogy e közösségi kontroll a helyi társadalmak életét legjobban meghatározó gazdasági döntések fölött meglegyen. Ebből a szempontból akár üdvözölhetnénk is, hogy a fejlesztési kérdések egy nem választott testülettől a megyei önkormányzathoz kerülnek. A törvényt áttanulmányozva azonban mégsem lehetünk elégedettek, mert egyrészt a megyénél alacsonyabb szinten az emberekhez közelebb semmilyen hatáskör nem marad, másrészt pedig a megyei önkormányzatok is a kormányhivatal gyámsága alatt működnek majd ebből a szempontból.
Itt szeretnénk hivatkozni az Ötv.-hez beadott egyik kapcsolódó módosító javaslatunkra, amely az önkormányzati társulások szabályozásánál az Európában több helyen kiválóan működő francia modell alapján szervezné meg a területfejlesztést. Ez a gyakorlatban az önkéntesen létrejövő, de erős jogosítványokkal rendelkező társulások létrehozását jelentené. A javaslatunk lényege, hogy háromféle együttműködési lehetőséget határozna meg a törvény, amely bizonyos hatáskörök kötelező kistérségi hatáskörbe utalását jelenti.
A háromféle társulást az alábbi szempontok szerint képzeljük el. Települési közösségi társulást hozhatnának létre a kevésbé urbanizált, homogén, összefüggő földrajzi-gazdasági egységet alkotó települések, amelyek 3,5 ezertől 50 ezer főig terjedő népességgel, falusias településszerkezettel rendelkeznek, és a legnagyobb település népessége is 15 ezer fő alatt marad. A települési közösségek tevékenységének homlokterében a hátrányos helyzet mérséklése, a gazdasági fejlettségbeli elmaradottság kiegyenlítése állna. A tagtelepülések közigazgatási, politikai jogosítványait tiszteletben tartva a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés kötelezően a társulás hatáskörébe kerülne. A települési közösségeket feladataik végrehajtásában speciális, a települési együttműködéseket segítő közcélú szervezetek segítenék.
A háromszintű modell második eleme az agglomerálódott térségi társulás lehetne. Az agglomerálódott térségi közösség gyakorlatilag a magyar szóhasználat szerinti urbanizált kistérségnek felel meg. Településszerkezetére az jellemző, hogy legalább egy, minimálisan 15 ezer fős várossal rendelkezik, folyamatos beépítettségű, és lakóinak száma legalább 50 ezer fő. Az agglomerálódott térségi társulás kötelezően ellátná a hozzátartozó települések kapcsán a gazdaságfejlesztést, ennek keretében a közösségi célú ipari, kereskedelmi, szolgáltató, kisipari, turisztikai övezetek létrehozása lenne a feladata, illetve ezek fenntartása és üzemeltetése. Ellátná a területrendezési feladatokat is, amelynek során összehangolt térségfejlesztési koncepciót alkotna. Feladata lenne továbbá közösségi célú egyeztetett fejlesztési övezetek létrehozása, kivitelezése is. Az egyéni és tömegközlekedés megszervezése szintén idetartozna.
A modell harmadik eleme a nagyvárosi térségi társulás. Ez léptékénél fogva természetesen nem kezelhető kistérségi formaként, de a fejlesztési célú gondolkodás és a települések együttműködési szintjei között megkülönböztetett helyet kell biztosítani azoknak az együttműködéseknek, amelyek nagyvárosok és térségük vetületében jönnek létre. Ezek olyan összefüggő urbanizált területek, amelyek folyamatos beépítettségűek, és több mint 500 ezer lakossal rendelkeznek. A hatékony és működőképes konstrukció kialakítása a nagyvárosok körzetében összehangolt működést tesz szükségessé, ezért a nagyvárosi térségi közösség tagtelepülései helyett teljes joggal gyakorolja a közösségi terület gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztését és rendezését. A közösségi terület rendezése, ezen belül különös fontossággal az összehangolt térségfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a közös rendezési terv létrehozása, megvitatása és végrehajtása lenne a feladata. Ugyanígy feladata lenne a lakáskérdés társadalmi egyensúlya a közösség területén, a várospolitika, a kommunális szolgáltatások üzemeltetése és a környezet védelme.
Az előbbiekben bemutatott együttműködési rendszer jó alapját képezheti az Európai Unióból származó fejlesztési források területi közösségi igénybevételének és menedzselésének is. Ennek a javaslatnak a vitájánál is fontosnak tartjuk az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem céljának a megvalósítását. Sajnos a jelenlegi rendszer nagyon mélyen átitatódott korrupcióval, és egy-egy döntés sok esetben szimpátiáról és politikai hovatartozásról szól. Elég, ha csak a közelmúlt botrányos esetére, Balázs József tevékenykedésére gondolunk. Az önkormányzati jellegű, a fenti modell szerinti működési rendszer szintén megoldást ad erre a problémára, hiszen annak megvalósulása esetén elsősorban helyben élők érdekeltek ellenőrzése alatt álló testületek hoznák a döntéseket, és nem a kormányzat kijelölt felelősei.
A továbbiakban képviselőtársaim ismertetik, hogy a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatosan milyen észrevételeink vannak, elsősorban a civilek közreműködése és egyéb tekintetek területén. Én azzal fejezném be a felszólalásom, hogy a javaslat alapján nem látjuk megvalósultnak a céljaink elérését, ehelyett úgy látjuk, hogy a kormányzati függés és a felülről irányított fejlesztéspolitika megvalósulása rajzolódik ki előttünk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
