VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Ezt a törvényt 1996-ban hozta létre a parlament, és Szűcs úr is beszélt arról, hogy 2000-ben ezt módosította az akkori Fidesz-parlament, szerintem helyesen, akkor lettek létrehozva a regionális fejlesztési tanácsok.
Azon már túl vagyunk, mert igazából tényleg akár fel is lehetne fogni egy technikai módosító javaslatnak, amiben, azt gondolom, egy szégyenletes megállapodás hozadéka ez a törvény. Ez a szégyenletes megállapodás az volt, amit a megyei közgyűlési elnökök és a miniszterelnök kötött, aztán önök utána itt a parlamentben mind alkotmányos, mind pedig egyéb törvényi formában ezt utólag szentesítették. Most már spongyát rá, de nyilvánvalóan azért ez hozzátartozik a történethez. Nyilván funkciót kell találni a megyei önkormányzatoknak, hiszen ott ül nagyon sok képviselő, az elnökök, az alelnökök, és valamilyen feladatot ki kell nekik találni. Ebből történt aztán az, hogy akkor minden szinten szüntessük meg a területfejlesztési tanácsokat, kistérségi, megyei és regionális szinten is.
Mint ahogy már mondtam, leginkább problémásnak a regionális szintet tartom ebben. Egyrészt azért, mert regionális szinten ezek a tanácsok azért mégiscsak valamilyen módon, függetlenül attól, hogy ebben a minisztériumok delegáltjai ott voltak, azért széles körű olyan grémiumok voltak, amelyekben azért a helyi politikusok nagyrészt szerepet vállaltak. Nemcsak a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a kistérségi képviselők, hanem nyilvánvalóan, ahogy a Fidesz-kormány idején is, a szocialista-liberális kormányok idején is, helyi politikusok voltak ezen regionális tanácsokban a képviselők. Tehát egy nagyon széles körű fórum jött létre, ahol foglalkoztak a fejlesztési ügyekkel.
Persze igaz, hogy 1996-tól 2001 utánig sajnos a hazai fejlesztési források költségvetési okokból fokozatosan megszűntek, de az uniós fejlesztési pályázatok, a programok elkészítése, a pályázatok véleményezése, a pályázatok kiírása a regionális fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési ügynökségek keretében valósult meg. Nem véletlenül döntött úgy a szocialista kormány, hogy regionális operatív programokat hozott létre. Ezeket a regionális operatív programokat ezek a tanácsok és ezek az ügynökségek kezelték. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, és aki most ezt megszünteti, az egyfajta értékítéletet is mond erről.
Csak közbevetőleg szeretném megjegyezni, hogy remélem, mindenkinek a kezébe került az ÁSZ tájékoztatója - valószínű, hogy nem fogja tárgyalni a parlament, de szerintem minden képviselő megkapta -, amely kifejezetten az európai uniós támogatások 2010-es felhasználásának a tapasztalatairól szól, és kifejezetten a regionális operatív programok keretében pozitívan mondja azt, hogy bizony a források több mint 94 százalékát lekötötték ezek a regionális tanácsok, és ebben gyakorlatilag Magyarország ott van az erős középmezőnyben. Tehát azt gondolom, ez sem indok, azért, mert a források felhasználásának a tekintetében probléma lenne, hogy 2013-ig hogyan tudjuk ezeket a dolgokat felhasználni.
Másik oldalról pedig, ha valaki visszatekint a regionális tanácsok életére, és megnézi, hogyan alakultak meg, és mik történtek ott, azt kell mondjam, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után nagyon gyorsan felálltak és végezték a munkájukat. A regionális operatív programok nagyon komoly alulról építkező viták, kistérségi, megyei, különböző viták alapján szerintem teljesen normálisan kialakultak, és ha valaki visszanézi a jegyzőkönyveket, azt kell mondjam, hogy ezek a regionális tanácsok ebben a tekintetben politikamentesen működtek, mert fejlesztés tekintetében legtöbbször egyhangú döntéseket hoztak, egyrészt a célok tekintetében, és utána azoknak az ügyeknek a tekintetében is, amilyen döntési kompetenciák rájuk voltak bízva.
Persze ismerjük ennek a problémáját, hogy azért sajnos az elfogadott eljárásrendek szerint igazából a nemzeti fejlesztési ügynökségeknek és az irányító hatóságok vezetőinek volt döntési kompetenciája a legvégén, de ha valaki visszatekint az elmúlt időszak döntéseire, azért a regionális tanácsok és az ügynökségek nagymértékben tudták befolyásolni ezeket a dolgokat.
Éppen ezért azt gondolom, nem is értem, hogy államtitkár úr miért mondta azt, hogy a területfejlesztési intézményrendszer nem kapott érdemi szerepet az uniós források elosztásához kapcsolódó döntésekben.
(15.00)
Persze a pennát a végén nem a tanácsok és a regionális ügynökségek, hanem az irányító hatóságok vezetői tették rá. Én csak azt mondom önnek, államtitkár úr, hogy nagyon nagy szerencsét kívánok önöknek, és én is szeretném, ha a 2014-2020-as időszakban önök egy másfajta eljárási rendet tudnának letárgyalni az Unióval, és ez a nagyon kötött, merev szabály másképpen alakuljon. Ismerve az ezzel kapcsolatos európai parlamenti és európai bizottsági döntéseket, nem ebbe az irányba megy a dolog, hogy lazítsák ezeket a folyamatokat, hanem még inkább szigorítani akarják, ahogy ön is mondta, az ellenőrzés tekintetében és egyéb tekintetben ezeket az ügyeket, tehát nagyon nem hiszem, hogy ezeket a döntési kompetenciákat lehet majd lejjebb adni, de ez egy következő időszaknak a dolga lesz. Mégis azt gondolom, hogy az elmúlt időszak fejlesztései tekintetében a regionális fejlesztési tanács betöltötte szerepét, és mi ezzel kapcsolatban módosító javaslatot fogunk beadni, hogy ezek a tanácsok ne szűnjenek meg most, erre az időszakra, és amikor majd az új területfejlesztési törvényt behozzák önök, és világosan látszik, hogy mi lesz a 2014-20-as időszaknak a koncepciója, akkor persze lehet majd beszélni minden dologról, de most ennek, azt gondolom, nincs itt az ideje.
A fogalmak tekintetében két dolgot látok, amit önök behoztak. Az egyik ilyen fogalom a szabad vállalkozási zóna. Ezt úgy írják az előterjesztésben, mintha új fogalom lenne. A régi az úgy volt, hogy vállalkozási övezeteket jelölt meg. Hogy most kicserélték szabad vállalkozási zónára, ezzel nincs gond, de akkor legalább emeljék be a régiből azt az egy szót, hogy “pénzügyi támogatás”; mert az újból meg ez maradt ki, az van benne, hogy “támogatást nyújt”. Én azt gondolom, azok a térségek, akik majd beleesnek ebbe a szabad vállalkozási zónába - hiszen elsősorban, gondolom én, a hátrányos helyzetű térségekben, ahol a foglalkoztatás komoly problémával, komoly gondokkal küszködik, akarunk ilyen típusú szabad zónákat létrehozni -, azt mindenki tudja, hogy elsősorban pénzügyi támogatási okai vannak, hogy nem jönnek létre, tehát ha ezt komolyan gondolják, akkor ide azt a szót vissza kell írni.
A másik probléma az, hogy a területfejlesztési tanácsok tekintetében az ügynökséget is állami felügyelet alá vonja. Ezeket a közhasznú társaságokat a regionális fejlesztési tanácsok hozták létre, az ő forrásaikból és állami forrásokból jöttek létre. Ma gyakorlatilag ugyanúgy einstandolja a kormányzat ezeket a szervezeteket, mint ahogy tette ezt más szervezetekkel; ez semmiféleképpen nem jó dolog.
Még egy dolgot szeretnék idehozni, ha már a területfejlesztési törvény vitája ezt a lehetőséget megadta, ami szerintem sokkal fontosabb, és ennyiben talán igaza van Szűcs Lajos képviselőtársamnak, hogy én másról is beszéltem a bizottsági ülésen. Ez pedig az, hogy ha már itt van, akkor feltétlenül szót kell ejteni azokról a dolgokról, hogy mi várható 2014 és 2020 között. Államtitkár úr is azt mondta, hogy lesz egy külön törvény, de - és ezt nem árt, ha a parlament is tudja - 2012 második félévében az állam- és kormányfők lezárják a 2014 és 2020 közötti időszak ügyeit, tehát gyakorlatilag fél év van arra, hogy valamilyen vita elinduljon abban a tekintetben, ki mit gondol arról, hogy Magyarországnak milyen irányzatot kell követni a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban; mert fél év van arra, hogy az Európai Unióban ezek a viták lezajlanak, és utána aztán persze majd lehet mindent mondani, hogy ezt így szeretnénk, úgy szeretnénk, de megváltoztatni nem tudjuk.
Ezt csak azért mondom, mert mintha államtitkár úrnak lett volna egy olyan félmondata a bizottsági ülésen, hogy nem tudjuk, hogy mik történtek, nem vagyunk még a tárgyalások végén, meg nem tudjuk, merre megy az Európai Unió. Tisztelettel mondom, hogy tudjuk, tehát itt nagyon sok szakmai vita, szakmai anyag elkészült, a kormányfők és az államfők nem tették rá a pecsétet, de ez 2012 második felében meg fog történni, és onnantól kezdve gyakorlatilag azon keretek között tudja Magyarország elkészíteni a következő pénzügyi ciklusi tervét.
Ebben van egy nagyon sarkalatos kérdés, és ennyiben helyes, hogy ebben a törvényjavaslatban a régiók mellé betette a törvényjavaslat készítője azt az Európa tanácsi rendeletet, amelyik a régiók kialakításával, tehát a NUTS-szintek kialakításával foglalkozik. Ebben szerintem komoly vita van közöttünk abban a tekintetben, hogy látszik a kormány mozgása, az, hogy ő szeretné az egész következő pénzügyi ciklus dolgát a megyei szintre átvinni a régió helyett. Ez egy teljesen világosan látszó logikai lánc, de ha valaki ismeri az uniós szabályozásokat, abban én nem látok változást sehol, sem az Európai Bizottságnál, sem az Európai Parlamentnél, hogy azt a szabályt megváltoztassák, hogy ha egy ország arról dönt, hogy regionális operatív programot akar létrehozni, akkor ezt csak a NUTS II. szintű területre lehet megtervezni. Tehát nem lehet regionális programot - még egyszer hangsúlyozom, ha az ország úgy dönt; dönthet úgy egy ország, hogy nincs regionális programja, mindegyik központi ágazati program, ilyenre is van példa, de ha létre akar hozni regionális programokat, azt nem lehet, csak a NUTS II. szintre megtervezni.
Abban persze van mozgástere a kormánynak - és ezt valószínű ki is fogja nyitni -, hogy mik legyenek ennek a NUTS II. szintnek a régióhatárai, tehát én nem vagyok benne biztos, hogy ezek a régiók, határok megmaradnak. Erről is érdemes lenne azért beszélni rövid időn belül, mert utána kell elkészíteni ezeknek a régióknak a fejlesztési programját. Bizony jó lenne hasonló színvonalon, minél inkább alulról építkezően - és ha járási fejlesztési tanácsnak fogják nevezni, akkor nevezzék annak, de biztos, hogy alulról építkezve kell ezt a dolgot elindítani, és így lehet kialakítani egy olyan normális fejlesztési programot, ami a 2014-2020-as időszakban meg tudja azokat a fejlesztéseket valósítani, amit az ország célul tűz ki.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
