BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Kiemelt jelentőségű, a sportéletre és az egészséges életmódra gyakorolt kedvező hatásait tekintve várhatóan hosszú távra szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg ezzel a napirenddel a tisztelt Ház.
A sport stratégiai ágazat. A nemzeti együttműködés kormánya megalakulásának a pillanatában azt vállalta, hogy ezt a területet méltó helyén fogja kezelni, ugyanúgy, ahogy azt 1998 és 2002 között is tette. Sokszor, sokak szájából hangzott el az elmúlt évek során az a megállapítás, miszerint a sporttal kiemelten kell foglalkozni, hiszen nagyon összetett társadalmi hatásokkal bír. Itt, a Parlament falai között is számos alkalommal különböző politikusok pártoktól függetlenül beszéltek ennek a területnek a fontosságáról, azonban érdemi előrelépés az elmúlt nyolc év során sajnos nem történt, sőt azt láttuk, hogy évről évre csökkent ennek a területnek a költségvetési támogatása.
Nos, nézzük, hogy mi történt az elmúlt alig több mint egy év alatt a nemzeti együttműködés kormányának időszakában. Először is elfogadásra került az új sportfinanszírozási források bevonását biztosító törvénymódosítás, amely a társaságiadó-rendszer támogatási keretén belül egy Európában is egyedülálló új finanszírozási formát teremtett meg. Felszámolásra került a sportot adminisztratív gúzsba kötő, érdemi eredmények nélkül működő testület, a Nemzeti Sporttanács. Helyette az új összetételű Országgyűlés és kormányzat rehabilitálta a magyar civil sportirányítás legfontosabb szereplőjeként működő Magyar Olimpiai Bizottságot azzal, hogy visszaadta számára a 2004-ben korábban elvett sportszakmai jogköreit.
És végül, de nem utolsósorban egy 1 milliárd forintos pótlólagos támogatást kapott a magyar sport, részben az olimpiai felkészülés zavartalan biztosítása, részben a szabadidősport és a sportegészségügy fejlesztése érdekében. És ami talán az első négy pontnál is fontosabb: az alaptörvénybe bekerült a sport, annak kiemelt jelentőségénél fogva.
A sportirányítás rendszerének irányítása tehát jól nyomon követhető módon, tervezett lépések mentén történik már másfél esztendeje. Az előbb hivatkozott tűzoltó jellegű, még 2010 nyarán elvégzett intézkedések mellett 2010 decemberében elkezdődött a sportirányítás érdemi átalakításának előkészítése azzal, hogy a költségvetési törvényben foglalt garanciákkal az Országgyűlés meghatározta a 2011. évi sporttámogatás egészén belül az egyes területek egymáshoz viszonyított támogatási arányát, valamint a források feletti elosztási rendszerben fontos szerepet ruházott a köztestületi szintre, ezen belül koordinációs jelleggel a Magyar Olimpiai Bizottságra.
2011 áprilisára a sportért felelős államtitkárság összeállította a sporttörvény módosítását megalapozó háttéranyagot, amelyről a tisztelt Ház felsőházi termében 2011. május 3-án nyílt napot rendeztünk, amelyre tíz évvel korábban az elmúlt időszakban nem volt példa. A nyílt napot követően öt kiemelt helyszínen: Pécsett, Győrben, Salgótarjánban, Kaposvárott és Debrecenben mintegy ezer fő aktív részvételével különböző egyeztetéseket, koordinációkat, párbeszédet tartottunk erről a törvényjavaslatról.
A szakmai konzultációsorozat rendkívül sikeres volt, a beérkező több mint 150 írásbeli javaslat döntő többsége a törvényjavaslat szövegébe is bekerült. A törvénymódosítás alapvetően nem szól másról, mint a sportirányítás társadalmasításáról. Arról, hogy a sport civil irányítási rendszerének előtérbe helyezése szükséges, a sport köztestületi szint megerősítésén keresztül. Világos, áttekinthető felelősségi viszonyok meghatározását irányozza elő ez a javaslat az állami és a civil sportigazgatás szereplői között.
Harmadsorban az állami oldal ellenőrzési és monitoringfeladatait előtérbe helyezi és szigorítja.
Negyedikként: a források elosztásának teljesítményalapú, stratégiai tervezésen alapuló új, mérhető rendszerének kialakításáról szól ez a javaslat, amelyről szintén az elmúlt húsz évben sokat sokszor beszéltek, de érdemi előrelépés ezen a téren nem történt.
Ötödrészt a XXI. századi állami és civil döntés-előkészítő elemeket egyaránt segítő fejlesztések kereteinek meghatározásáról szól, a nemzeti sportinformációs rendszer alapvető szabályainak, a szolgáltatók körének pontos meghatározásával.
Hatodik pontként: a sportot közvetlenül és elsődlegesen érdemben alakító sportolók és sportszakemberek napi feladatait, tevékenységét könnyíti, olyan új jogszabályokat dolgoz ki, amelyek világosan áttekinthetőek, egyértelműek.
Hetedik pontként a nemzeti sportszervezeti szinten új szereplők: az alapítványok, illetve a régi ismerősök, a sportiskolák pályára állítását elvégzi ez a törvényjavaslat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A “Sport XXI” nemzeti sportstratégia megállapítása szerint a mai magyar sport szervezeti felépítése indokolatlan mértékben tagolt. Ezzel a kijelentéssel, azt gondolom, itt a parlamentben is valamennyien egyetérthetünk. Az élősport meghatározó területei: a szabadidősport, a rekreációs sport, az iskolai és diáksport, a versenysport, beleértve az olimpiai és nem olimpiai sportágakat, a fogyatékkal élők sportja között nem kellő mértékben biztosított az átjárás. Ezt, azt gondolom, megint sok fórumon sokan megállapították az elmúlt időkben.
(21.10)
Amellett, hogy a helyzetfelmérés az elmúlt időszakban megtörtént, a probléma kezelése, a sport önszabályozási lehetőségének előtérbe helyezése, a rendkívül tagolt köztestületi rendszer átalakítása sajnos elmaradt, a gyakorlati lépésekre, a probléma megoldására nem került sor.
Az elmúlt 8 évben az állam rátelepedett a sportirányításra, miközben évről évre csökkentette e fontos terület állami támogatását. A probléma kezelésére irányuló, a jelen törvénymódosításban megjelenő javaslatok - összhangban a nemzeti sportstratégia megállapításaival - az eddigi sokszereplős köztestületi stratégia helyett a köztestületek számának csökkentését, az indokolatlan szervezeti tagoltság megszüntetését, valamint a nem kormányzati szintű sportirányítás átalakítását vetették fel.
Azt gondoljuk, hogy ezzel az egyszerűsített, átlátható rendszerrel mindenki jobban jár. Az állami sportfeladatok felmérése alapján megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon 15 nagy szakmai feladatcsoport köré csoportosulnak az állam sportfeladatai. Az eredetileg állami hatáskörbe tartozó, de a hatékonyabb feladatellátás, illetve a döntések szakmai szintekre telepítésének igényével életre hívott sajátos civil sporttámogatási szervezeti rendszer számos feladatot lát el ma is a magyar sport intézményrendszerében.
Ezek nagyobb része az élősport átszervezésével, szervezésével, felkészítéssel, a versenyeztetéssel kapcsolatos feladat. A sokszor egymást átfedő feladatok túlnyomórészt elaprózottak, az élősport közvetlen szakmai feladatelvégzésétől vonnak el emberi és pénzügyi erőforrásokat. Ez önmagában is indokolttá tette ennek a rendszernek a teljes átszervezését. A jelen átfogó törvénymódosítás tervezete a kormányzati és nem kormányzati sportfeladatok meghatározásánál és egyes szintekre telepítésénél a sport civil jellegének markáns előtérbe helyezésének igényével készült.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat rendszerszerű változást hoz a magyar sportirányításban, ismét középpontba állítva azt a régi alapelvet, amely szerint a sport alapvetően civil terület. Még 2007-ben az egyhangúlag elfogadott sportstratégia értelmében az eddigi többszereplős, bonyolult struktúra helyett a jövőben a sportköztestületek számának csökkentése szükséges, amelyet ez a törvényjavaslat előirányoz. A korábbi 5 köztestület helyett a törvényjavaslat elfogadásával egyetlen köztestület marad, amely civil szervezetként állami feladatokat fog ellátni. Erre az átszervezésre, átalakításra számtalan példa van ma is Európában.
Nézzük ezeket a példákat, hogyan működik ez a rendszer más országokban! Franciaországban a Francia Nemzeti Sport és Olimpiai Bizottság irányítja a sportéletet, amely 511 tagszervezettel rendelkezik. Spanyolországban a Spanyol Olimpiai Bizottság az a legátfogóbb, legerősebb ernyőszervezet, amelyben az olimpiai és nem olimpiai sportágak, az épek és a fogyatékosok sportja egyaránt megtalálja azt a szervezetet, amely a érdekeiket képviseli, mely a forráselosztásra a kormánynak évről évre javaslatot tesz. Olaszországban szintén egyetlen, teljesen átfogó szervezetként működik a CONI, az Olasz Olimpiai Bizottság, amelyben a sportszövetségek, a sportolók és a sportszakemberek, valamint a regionális szervezeti szint képviselői egyaránt részt vesznek. De a szomszédunkban, Ausztriában a sport szervezését az Osztrák Szövetségi Sportszövetség, a BSO végzi, amely Ausztria legfelsőbb autonóm civil sportszervezete, amely szintén magában foglalja a teljes sportvertikum irányítását. Németországban szintén egyetlen szervezet, a Német Olimpiai Sportszövetség az, amely magában foglalja mind a tartományi szövetségeket, mind a 33 olimpiai sportág szövetségét, valamint a 27 nem olimpiai sportág szövetségét, főiskolai sportszövetségeket, a német Szabadidő Sportszövetséget és a német Fogyatékosok Sportszövetségét is. Ezek a rendszerek működő rendszerek ma is Európában. Nem újat szeretnénk kitalálni, hanem a már bevett, működő formákat szeretnénk Magyarországon is meghonosítani.
Tisztelt Ház! A sport irányítási rendszerének átalakítása mellett szükség van a sporttámogatás egyes lényegi elemeinek átalakítására is. A sport szervezeti és intézményi kereteinek alapvető átalakításán túl a törvénymódosítás javaslatot tesz a civil feladatellátást előtérbe helyező, alapvetően sportágfejlesztési programok és stratégiák alapján kidolgozott, a magyar sport fejlesztését és fejlődését segítő sportfinanszírozási rendszer kialakítására. A módosítás célja a költségvetésből mind a szervezetek, mind a személyek részére nyújtott támogatások jogtalan igénybevételének megakadályozása is, amelyre ez a törvényjavaslat megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg.
A sportfinanszírozás eddigi pazarló, bázisfinanszírozású, a valós fejlődést-fejlesztést nem honoráló rendszere helyett egy átlátható, mérhető pályázati és programfinanszírozási elemeket előtérbe helyező támogatási rendszer lép életbe ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával.
Mi is a célja ennek az új finanszírozási rendszernek? Az alapvető céljait három pontban tudnám összefoglalni. Egyrészt állami forrást csak olyan szervezetek kaphatnak a jövőben, akik rendelkeznek a sport fejlesztésére vonatkozó koncepcióval, stratégiával. Ezt a jelenleg hatályos szabályok is előírják, de az elmúlt években transzparens támogatás helyett sajnos sok esetben csak az érdekkijáráson alapuló támogatási gyakorlat érvényesült. Ezt szeretnénk mindenesetre felszámolni és megszüntetni.
Másodsorban az állami támogatás felhasználásáról rendszeresen be kell számolni, ezzel is folyamatosan biztosítható a források felhasználásának pontos szakmai nyomon követése és ellenőrzése. Ez a feladat az, ami ezentúl a sportállamtitkárságra hárul.
Harmadrészt pedig az állami támogatás adott időszakra történő felhasználásának záróellenőrzéseként szeretnénk azokat a javaslatokat beépíteni és megtenni a forráselosztást végző köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság számára, amely az eredményességen alapuló, a mérhető teljesítményt figyelembe vevő rendszer további erősítését szolgálja.
Tisztelt Képviselőtársaim! E törvénymódosítás további alapvető célja a sportstratégiában foglalt törvényi szabályozást igénylő célkitűzések teljesítése, a sport különböző területeinek együttműködését ösztönözve a sportról szóló törvény hatálybalépése óta tapasztalt és a jogszabály-módosítást igénylő jogalkalmazási gyakorlati problémák kiküszöbölése és rendezése is.
Melyek azok a területek, amelyekkel kiemelten szerettünk volna foglalkozni a jogszabálygyűjteményben? Először is a gyermekek védelme, a sporttehetségek megóvása, amelyre egyetlen megoldás az, hogy 14 év alatt eltöröljük az amatőrszerződések megkötésének lehetőségét, 14 és 18 év között pedig egy évre korlátozzuk a maximális időtartamát. A javaslat rendelkezik a 18 év alatti sportolók javára kötelező sportbaleset-biztosításról, továbbá a hivatásos sportolók tekintetében is előírja a kötelező sportbiztosítás meglétét. Nagyon fontos dolog, hiszen számos probléma akadt sajnos az elmúlt években ennek hiányából.
A törvényjavaslat meghatározza a sportszakemberekre vonatkozó legfontosabb jogok és kötelezettségek rendszerét is, méltó helyet biztosítva a sport legfelsőbb szintű jogszabályában a sportszakemberek részére. A sport szervezeti kereteinél a törvényjavaslat bevezeti a sportiskolák mellett a sportalapítványok szövetségi tagságának lehetőségét, ezzel fontos lépést tesz a versenyeztetési jogosultság rendezése, az akadémiai rendszer fejlődésének lehetőségei irányába.
A javaslat továbbá világos, áttekinthető definíciókat ad a sportiskola és az utánpótlás-nevelés fejlesztésével foglalkozó alapítványok fogalmára is. Előtérbe helyezi az integrált szövetségi működés megvalósítását, a szövetségi autonómia növelése érdekében nagyobb teret enged a szövetség belső döntéshozatali rendjének, többek között a szövetségre bízza a különböző szervezeti egységek alapításának, gazdálkodási körének meghatározását is.
A szövetségi és sportszervezeti szintű anomáliák megszüntetése érdekében a javaslat meghatározza a vagyoni értékű jogok hasznosításának szabályait, a szövetségek és tagszervezeteinek vonatkozásában egyaránt.
És végül a sportfinanszírozás talán legfontosabb módosulását összefoglalva néhány gondolatot hadd osszak meg még önökkel, amely azt gondolom, hogy a jogszabályi keretek között talán a legfontosabb helyet foglalja el majd e törvényjavaslatban.
A törvényjavaslat tételesen felsorolja az állami sportcélú támogatásban részesíthető szervezetek körét, valamint a támogatás nyújtásának, rendelkezésre bocsátásának formáit. A törvényjavaslat szerint a jövőben a működési jellegű támogatások biztosítására a Magyar Olimpiai Bizottság javaslatára az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pontértéktáblázat alapján megállapításra kerül egy alaptámogatás.
Ezen fölül az állami sportcélú támogatás szigorúan a programfinanszírozás elvének figyelembevételével, támogatási kérelem alapján vehető majd igénybe. Minden esetben pályázati rendszer keretében kerülhetnek elosztásra a források: Megszűnik az a téves és hibás bázisszemléletű finanszírozás, amely eddig a sportra jellemző volt, és ezek után valóban mérhető teljesítmény alapján, az elért eredmények fogják meghatározni azt, hogy ki milyen mértékű forrásokkal kalkulálhat.
(21.20)
A sportlétesítményekkel történő gazdálkodás kapcsán is új felfogást hordoz magában indítványunk, hiszen elsősorban nemcsak technikai jellegű módosításokat tartalmaz, hanem meghatározza, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság is kezelésbe veheti azokat a sportcélú ingatlanokat, nyilván elsősorban az olimpiai sportközpontokat, amelyeknek hasznosítása a különböző sportágak közötti elosztás alapján a Magyar Olimpiai Bizottság javaslatára történik. Azt gondoljuk, hogy ezzel valóban az érintettekhez legközelebb tudjuk hozni a döntéshozatalt, ők határozhatják meg azt, hogy mely időszakban, mely sportágak felkészülésében milyen preferenciákat kell érvényesíteni a különböző edzőtábori foglalások kapcsán.
Azt gondoljuk, hogy azok az alapelvek, amelyek a törvényjavaslat fő irányelveit adják, fontos pillérei lesznek a következő évek sportirányítási rendszerének. Biztosak vagyunk abban, hogy az az új modell, amely civil kézbe adja a sportirányítás rendszerét, az eddigieknél jóval hatékonyabban, konszenzus, előzetes egyeztetések alapján fog tudni működni. Ez a törvényjavaslat nagyon komoly feladatokat hárít a Magyar Olimpiai Bizottságra, ugyanakkor nagyon komoly felelősséggel is bír, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottságnak önmagának is át kell alakulnia, befogadóvá kell lennie a nem olimpiai sportágak, a szabadidősport területe, az iskolai és diáksport, valamint a teljes fogyatékossport-vertikum számára. Úgy kell a saját alapszabályát megállapítania - és ezt a törvényjavaslat előírja -, hogy ezeknek a különálló területeknek, amelyeket eddig külön szövetségek irányítottak, tagozati formában működési lehetőséget adjon. Ezeknek a tagozatoknak a vezetői a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökei is legyenek ebben. Tehát ott helyben a civil döntéshozatali fórumban továbbra is egy olyan egyeztetési kötelezettség hárul majd a különböző területekre, amely azt gondoljuk, hogy a forráselosztás leghatékonyabb megoldását fogja jelenteni mindenki számára.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között rendelkezik a civil sportirányítási rendszer átalakulásának legfontosabb szabályairól azzal, hogy az érdemi sportszakmai kérdések tételes rendszerét a Magyar Olimpiai Bizottságra bízza.
Azt gondoljuk, hogy az önök előtt fekvő javaslat jövőbe mutató, európai szinten is megállja a helyét, olyan új innovatív elemeket is tartalmaz, amelyeket eddig az európai országokban sem tudtak bevezetni, például az a társaságiadó-kedvezményrendszer, amelyre éppen az elmúlt napokban mondta ki a végső döntést az Európai Bizottság, s amelyben elismerte, hogy az a törekvés, amelyet a magyar parlament és a magyar kormány tesz a sport támogatása és finanszírozása terén, az európai szinten is támogatott és támogatható.
Arra kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák, vegyék figyelembe azokat az egyeztetési folyamatokat, amelyeket lefolytattunk, vegyék figyelembe azokat a javaslatokat, azt a több mint 150 javaslatot, amelyet több mint ezer fő egy több héten keresztül zajló egyeztetési fórumon megtett, azokat a javaslatokat is beépítettük, amelyeket időközben az államtitkárság honlapjára a különböző szervezetek, sportszervezetek, sportvezetők e-mailben juttattak el. Tehát azt gondoljuk, hogy egy valóban átfogó, jó szabályozást fog nyújtani ez a törvény a következő, legalább tíz esztendőre.
Amennyiben még ehhez érdemi javaslatok érkeznek, Szalay Ferenc képviselőtársammal nyitottak vagyunk arra, hogy ezt a részletes vitában alaposan megvitassuk önökkel. Kérem, hogy javaslatunkat támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
