BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Nem biztos, hogy sikerül a képviselő urat megnyugtatnom, de teszek rá egy kísérletet. Ha visszanézünk az elmúlt 20 év politikai eseményeire, akkor a képviselő úr azt láthatja, hogy nem mi vagyunk azok, akik privatizáltunk, hanem éppen az ön jobb oldalán elhelyezkedő frakció az, amelyik élenjárt ebben a vadprivatizációban. Mi éppen arra törekedtünk mind a ’98-2002 között időszakban és most is, hogy inkább állami tulajdonba vegyünk vissza olyan ingatlanokat vagy állami fenntartásba vegyünk olyan intézményeket, amelyeknek egyébként nem voltak jó gazdái akár az önkormányzatok, akár az elhibázott privatizációs szerződések kapcsán a magántulajdonosok.
Tehát egyáltalán nem törekszünk erre, sőt ez a törvényjavaslat kifejezetten szeretné bebetonozni a sportlétesítmények sportcélú hasznosítását, hiszen azt is kimondja, hogy sportlétesítményeket csak sportcélra lehet hasznosítani, ez alól felmentést egyedül a sportért felelős miniszter vagy az ő képviseletében az államtitkár adhat. Megkérdezhetnénk Czene Attila államtitkár urat, hogy az elmúlt másfél évben hány ilyen engedélyt adott ki. Meggyőződésem, hogy igen limitált ennek a száma. Az is csak abban az esetben lehet, ha a régóta sportcélra nem használt ingatlant vagy az abból befolyó összegeket sportcélú beruházásra fordítják.
Tehát egyáltalán nem ez a cél, és nincs privatizáció, hiszen üzemeltetésre adunk át vagy adhatunk át állami szintről szövetségi szintre vagy nonprofit szervezeti szintre. Ez a gyakorlat egyébként működik az önkormányzatoknál, ahogy Szalay Ferenc képviselőtársam elmondta. Mondhatnék pécsi példát is, hiszen Pécsett a városvezetés egy százszázalékos önkormányzati tulajdonú nonprofit zrt.-be vitte a sportvagyonát, és láss csodát, jelentős megtakarításokat tudott elérni ezáltal, mert sokkal eredményesebben tudja költségtakarékosabban üzemeltetni, és a város az itt keletkező több tíz millió forint megtakarítást egyébként a sport támogatására tudta visszafordítani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
