CZENE ATTILA
CZENE ATTILA
CZENE ATTILA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm, házelnök úr. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkársága a magyar sport szervezeti rendszerének eddigi működési tapasztalatai alapján a sportköztestületekkel, valamint a magyar sportélet különféle ágazatainak irányításában vagy koordinálásában szerepet vállaló szakmai szervezetekkel együtt áttekintette a sport szervezeti rendszerének hatékonyabb működéséhez szükséges módosítások körét.
A megalapozott ismeretek birtokában az államtitkárság az érintett felekkel több, Bánki Erik elnök úr által már részleteiben is vázolt modellt is áttekintett a magyar sportélet átalakítására, a szervezeti rendszer egyszerűsítésére és a finanszírozás egycsatornássá tételére vonatkozóan.
Az előkészítő munka során az államtitkárság elvégezte az állami sportfeladatok felmérését. Ennek alapján megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon 15 meghatározó szakmai területre összpontosulnak az állam sportfeladatai. Részleteiben a szakmai feladatcsoportok alapvetően az élősport nagy szegmenseihez kötődnek, ezek az olimpiai és nem olimpiai versenysport, az utánpótlás-nevelés és kapcsolódóan a diák- és hallgatói sport, a paralimpiai sport és a fogyatékosok verseny- és szabadidősportja, valamint a szabadidősport nagy szegmense. Ezekhez önállóan feladatkörként is kapcsolódik a központi és helyi szintű kormányzati és nem kormányzati alapokon nyugvó sportigazgatás rendszere, aztán a sport támogatási és finanszírozási rendszere, a sportingatlan és infrastruktúra területe, a sporttudomány, a sportegészségügy, a doppingellenes küzdelem területei, a képviseleti és diplomáciai feladatcsoport, a sport kommunikációjával kapcsolatos feladatcsoport, és az egyes feladatkörökön belül jól elkülöníthető módon további csoportosítások végezhetők el a jogszabályokban megjelenő kötelezettségek szerint. Ilyen módon egyébként több mint 130 állami sportfeladat ellátását jelöli ki normatív vagy jogszabályi előírás Magyarországon.
Az állami sportfeladat-kataszter összeállítása során a feladatok meghatározása mellett az egyes feladatokhoz jelenleg hozzárendelhető finanszírozási forrásokat is számba vettük. Az elvégzett elemzések finoman fogalmazva is rendkívül kaotikus állapotokat jelenítettek meg. Korábban éppen a hatékonyabb feladatellátás, illetve a döntések szakmai szintekre telepítésének indokával létrehozott civil sportigazgatási szervezeti rendszer most számos olyan feladatot lát el, amely eredetileg állami hatáskörbe tartozott. Egyrészt az élősport kiszolgálásával kapcsolatos funkcionális, igazgatási jellegű, másrészt az élősport szervezésével, a felkészítéssel, a versenyeztetéssel kapcsolatos feladatokat.
A finanszírozás rendszere jószerével áttekinthetetlen volt, egy feladatra sokszor három-négy, egymástól szervezetileg teljesen független forrásból is érkezett vagy érkezik közvetve az államtól származó támogatás. A támogatások odaítélésének és folyósításának rendszere az egyes forráskezelő szervezeteknél teljesen eltérő, vagy éppen semmilyen minőségbiztosítási rendszerre nem támaszkodik. A folyósított források felhasználásának hatékonyságát ugyancsak rendkívül nehéz meghatározni, erre vonatkozóan semmilyen általános érvényű eredményességi kritériumrendszer nincs érvényben jelenleg.
A problémák kezelésére irányuló javaslatok a sokszereplős köztestületi rendszer fejlesztése helyett a köztestületek számának csökkentését, az indokolatlan szervezeti tagoltság megszüntetését, valamint a nem kormányzati szintű sportirányítás átalakítását vetették fel, kiemelve, hogy az átalakításnak egyértelműen a sportszakmai munkavégzés feltételeinek javítását kell szolgálnia.
Az ennek figyelembevételével javasolt új típusú kormányzati és nem kormányzati sportirányítási szervezeti rendszer arra a koncepcióra épül, hogy biztosítani kell az állami és sportszakmai feladat- és hatáskörök világos elkülönítését. Meg kell szüntetni az indokolatlan átfedéseket, párhuzamos feladatvégzéseket, emellett rögzíteni kell a javasolt szervezeti integrációval kialakuló új, egy köztestület köré szerveződő, nem kormányzati szint belső működésének legfontosabb szabályait is.
A szervezeti rendszer átalakításának előkészítése mellett elengedhetetlenné vált a tényleges feladatokhoz rendelt, a javasolt szervezeti változásokhoz igazodó új típusú finanszírozási rendszer kidolgozása is. A hangsúly itt az úgynevezett egycsatornás rendszer kialakításán van, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a mesterségesen szétosztott, majd különféle köztestületektől, szervezetektől ugyanarra a célra, ugyanazoknak a feladatoknak az ellátására folyósított támogatások rendszerét egy világos, átlátható keretek között működtetett finanszírozási rendszer váltsa fel.
A módosítások végső célja itt alapvetően az, hogy a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjanak úgy az élsport, mint az utánpótlás-képzés vagy a szabadidősport, vagy az iskolai sport területén.
Engedjék meg, hogy a következőkben röviden azért ismertessük ezeket az új rendszerben is egyértelműen állami szinten megjelenő feladatok körét. Elsőként említeném a jogalkotást mint a sportpolitika kormányzati intézkedéseinek támogatását, aztán jogszabályi értelmezések, állásfoglalások a civil szervezetek és polgárok részére, az éves költségvetés előkészítése, az állami támogatások rendelkezésre bocsátása, továbbá a nem államháztartási alrendszerből finanszírozott sportcélú források bevonásának elősegítése.
(21.30)
A finanszírozás alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, illetve sportágfejlesztési programok egyeztetése, a kormányzati stratégiai tervekkel való összehangolása. Az átadott állami támogatás felhasználásának ellenőrzése, az elszámolások elfogadása. Európai uniós, illetve nemzetközi egyezményekből következő tagállami szintű feladatok is vannak, különösen a nézőtéri erőszak elleni küzdelem, a doppingellenes küzdelem, az illegális fogadások elleni küzdelem, és egyben a sportdiplomácia mint feladat ellátása is. Átfogó sportinformációs rendszer működtetése és fejlesztése, amiről már elnök úr is beszélt; egy sportágakra nézve egységes versenyengedély- és sportbiztosítás-nyilvántartási alrendszerrel, valamint a létesítmények digitális kataszterével szeretnénk előmozdítani a sportfinanszírozás modulját. A sportlétesítmény-fejlesztés stratégiai jellegű feladatainak az ellátása is idetartozik. A sportegészségügy és a sporttudomány területén együttműködés a civil szervezeti rendszerrel a szakmai prioritások kidolgozásában és érvényesítésében, a sport és az oktatás nemzeti stratégiai céljainak összehangolása, az iskolai testnevelés, a köz- és felsőoktatás kompetitív alapú, valamint szabadidős sporttevékenységének fejlesztése, az iskolai sport feltételrendszerének elősegítése, a képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása. Aztán a magyar sportkultúra fejlesztése, különös tekintettel a határon túl élő magyarokra; a velük kapcsolatos sportkapcsolatok támogatása is fontos állami feladat. A kommunikációs feladatok között a kormányzati döntések, jogszabályi változtatások ismertetése és értelmezése, tájékoztatás az állami támogatásokról, az uniós keretprogramban rendelkezésre álló forrásokról és azok felhasználási feltételeiről.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Meggyőződésem, hogy a kezdeményezett módosítások majd lényegesen egyszerűbb és átláthatóbb, ugyanakkor hatékonyabb és eredményesebb sportigazgatási és irányítási rendszert hoznak létre a sportban Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez a változás nem halasztható tovább, itt az ideje, ha a sportot végre tényleg stratégiai ágazatként kívánjuk kezelni.
Ennyit szerettem volna hozzátenni, és azt kérem a kormány nevében, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
