GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most nagyon furcsa lenne, ha ennek a törvénynek a tárgyalása kapcsán elkezdenénk a privatizációról beszélni, ezért nem is célom, de annyit szeretnék Bánki Erik képviselőtársam felé jelezni, hogy ha végignézzük 1990-től négyéves etapokra bontva a privatizációk mikéntjét, akkor e vonatkozásban van egy ’98-2002-es időszak is, amely mértékadó módon szerepet játszott e tekintetben.
(22.00)
Nem akarok én itt, mondjuk, 12 állami gazdasággal meg egyéb más ügyekkel foglalkozni, mert nem ide tartozik, csak azért jelzem, hogy talán nem ebbe az irányba kellene elvinni.
Én inkább gyakorlója vagyok a történetnek a sporttal kapcsolatosan, mint annyira ismerője, mint elnök úr, ezért inkább csak kérdeznék. Az teljesen világos számomra, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a törvénytervezeten keresztül milyen jogosítványrendszerekkel ruházódik fel. Azt hiszem, az is átlátható, hogy a versenysport tekintetében milyen áldozatokat kívánnak vállalni, vagy az utánpótlás-nevelés vonatkozásában, engem talán a legvége érdekelne, elnök úr, hogyha ebben segítene. Az olvasatom kapcsán kevés információhoz jutottam, a szabadidősport tekintetében szeretnék többet látni attól, mint amit képes voltam kiolvasni ebből a törvénytervezetből.
Még egy dolog, mert nem csak kritizálni akarom azokat a folyamatokat, amik zajlanak. Én személy szerint azt mondom, helyes az az út, amely az iskolai sporthoz, az iskolai tanórákhoz illesztetten be kívánja vezetni a mindennapi testnevelésórákon való részvétel lehetőségét, és a szükségszerűségét is megrajzolja. Remélem, hogy ez nemcsak illúzió marad, hanem meg is valósul.
Köszönöm szépen, és hogyha tud segíteni azokban a kérdésekben, azt megköszönöm.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Juhász Ferenc tapsol.)
