SZALAY FERENC
SZALAY FERENC
SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok röviden a végén válaszolni, illetve reagálni a felmerült kérdésekre.
Kukorelly képviselőtársamnak köszönöm a hozzászólásait. Mondhatom, valóban van egy-kettő, ahogyan Kőszegi képviselőtársam mondta, amit figyelembe kell hogy vegyünk. Az egyik a csődeljárás és felszámolás indítása a szövetségek ellen. Egészen biztos, hogy ez így nem lesz jó a törvényben, hiszen abban a pillanatban, ahogyan ez megtörténik, nem tudja képviselni a sportágat a szövetség, és abban a pillanatban az egész hozzá tartozó sportolói kört hátrányosan érintheti ez a döntés. Köszönöm az észrevételt. Azt gondolom, jó, hogy beszélünk róla.
A hatalomcentralizálás kérdésében önt is és a többieket is szeretném megnyugtatni. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a MOB, a legfelsőbb sport civil szerveződés maga alá integrálja be az említett szervezeteket. Egyébként a fogyatékosoktól a versenysportolókig, a diáksporton belül az egyetemi sport is, a szabadidősport is, a tömegsport is, a nem olimpiai sportágak is, minden ott lesz az elnök úrék alatt, és miután mindenki alelnököt ad, az érdekérvényesítés egészen komoly szintjét kell hogy elérje.
Az ellenőrzésről, ami oly sok helyen felmerült. Én szeretném még egyszer felolvasni azt, amit Czene Attila államtitkár úr elmondott, és messze nem várt az államtitkárság. Akkor volt ez probléma, és itt Varga képviselő úrnak mondanám, hogy a szocialista kormányzat idejében volt egy ténykedés, az önök frakciójából most ki is vált az az ember, aki a legnagyobb problémát okozta, amikor az Európai Unió országainak sportminiszterei - (Bánki Erik felé:) ugye, elnök úr? - itt, Magyarországon találkoztak, néhány napra rá sikerült a sportminiszterséget megszüntetnie miniszterelnökként. Döbbenetes történet volt. Utána helyettes államtitkárok vitték a sportot, most államtitkára van, kvázi minisztere van a sportnak, aki az Európai Unióban miniszterként képviseli a sportot.
Milyen feladatai vannak? Jogalkotás, sportpolitika, a kormányzat intézkedéseinek támogatása. Szeretném elmondani, ez azt jelenti, hogy a sporttörvény, a hozzákapcsolódó jogalkotási folyamatok, de amikor beszélünk a köznevelési törvényről, beszélünk, mondjuk, a honvédelmi törvényről, beszélünk, mondjuk, bármelyik más sporthoz kapcsolódó törvényről, mondjuk, az adótörvényekről, mind-mind az államtitkárság hatékony feladata kell hogy legyen: jogszabályi értelmezések, állásfoglalások a civil szervezetek és a polgárok részére, az éves költségvetés elkészítése, az állami támogatások rendelkezésre bocsátása, továbbá a nem államháztartási alrendszerből finanszírozott sportcélú források bevonásának elősegítése. Ez azt jelenti, hogy ami pénzzel a MOB rendelkezni fog, az államtitkárság javaslata alapján kerül a költségvetésbe, és ők lesznek azok, akik annak a felhasználását ellenőrzik, a minisztérium munkájához tartozik ez is. A finanszírozás alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, illetve sportágfejlesztési programok egyeztetése, a kormányzati stratégiai tervekkel való összehangolás, azt gondolom, ez megint egy nagyon fontos feladat, hiszen ha a sport stratégiai ágazat, márpedig az, akkor ennek a tartalommal való megtöltése megint csak az államtitkárság feladata.
Az átadott állami támogatás felhasználásának ellenőrzése, az elszámolások elfogadása, ennél nagyobb ellenőrzési lehetőség nincs, hiszen az államtitkárság, ha kell, akár az Állami Számvevőszékhez fordulhat, a KEHI-hez fordulhat az ellenőrzés kérdéseinek tisztázására. Én nem tudom azt feltételezni, amit Nyikos képviselőtársunk, hogy a könyvvizsgáló, akit felkér a MOB, majd hazudni, lopni, csalni fog, azért, mert a MOB kérte őt fel. Ilyen alapon az önkormányzati könyvvizsgálók, a céges könyvvizsgálók nem a szakma szigorú szabályai szerint működnének, és rögtön hihetetlen problémákat lehetne okozni.
A következő az európai uniós, illetve a nemzetközi egyezményekből következő tagállami szintű feladatok, különösen a nézőtéri erőszak elleni küzdelem, a doppingellenes küzdelem, az illegális fogadások elleni küzdelem és a sportdiplomácia ellátása. Azt hiszem, ha ezt így összerakjuk és megnézzük, nagyon-nagyon komoly felelőssége és feladata van a sportállamtitkárságnak, messze nem üresedett ki, nem báb a sportállamtitkárság.
Viszont az egy nagyon fontos dolog, hogy felerősödik a civil erő. Biztos tetszenek emlékezni, amikor a Nemzeti Sporttanács felállt Vitray Tamás vezetésével, az akkori kormányzat is azt gondolta, hogy a civilek kezébe adja a lehetőséget, csak azok a civilek nem civilek voltak, mert nem a sportból való civilek voltak. Most ez lesz, és azt gondolom, ez egy rendkívül fontos feladat a későbbiekben.
A tettekre figyelni kérdésre hadd mondjam, hogyha a sporttörvényen egy kicsit kívül tekintünk, akkor a tettek úgy indultak, beszéltünk róla, hogy a sport stratégiai ágazat, és a tartalommal való megtöltés. Tessenek végiggondolni a holnapi köznevelési törvény mindennapos testnevelés részét. Én 20 éve dolgozom azon, hogy mindennapos testnevelés legyen az országban. Az ország több helyén, az ország néhány városában van, így Szolnokon is van. Az, hogy az országban el tud indulni első osztályban, ötödik osztályban, kilencedik osztályban heti 5 testnevelés óra, 3 délelőtt, 3 pedig (sic!) délután kötelező jelleggel, ezt senki nem gondolta még tavaly sem, de mondhatom, államtitkár úr, még néhány hónapja sem, hogy ez a kérdés ilyen szinten tud rendeződni a köznevelési törvényben. Azt hiszem, ez a legfontosabb dolog, és ez a válasz Gúr képviselőtársamnak is a szabadidősport és a tömegsport kapcsán, hiszen ha a szabadidősportot levetítjük, általában a diáksport a legfontosabb szabadidő-sporttevékenység. A diákokról nemcsak az élsport szintjén, utánpótlásszinten gondolkodunk, hanem az ügyben, hogy mindennap rendszeres mozgást kapjanak, és az életkoruknak megfelelő mennyiséget. Ennél többet szabadidősportban, tömegsportban nem lehet elérni. Természetesen ez azért fontos, mert ezek a gyerekek úgy fognak felnőni, hogyha nem is lesz belőlük olimpiai bajnok, igényelni fogják a napi rendszeres testmozgást, tehát rá kell őket szoktatni erre.
A szabadidősport támogatása, finanszírozása, ha jól mondom, 413 millió forint a mostani költségvetésben. 413 millió forint nagyon nagy pénz. A 2010-es költségvetésben talán 230 millió forint volt a szabadidősportra, azt hiszem, ez fontos dolog.
(23.50)
Itt, ebben a kérdéskörben említeném meg azt, hogy a diáksport kötött normatíva valóban hiányzik a rendszerből, de egészen biztos, hogy a mindennapos testnevelésre adott források tudják majd pótolni ezt, hiszen a diáksportra így lehet a mindennapos testnevelésen belül komoly összegeket adni.
Még egy, a társaságiadó-törvény, ami szintén a komolyságát jelzi a kormány sporttal való elkötelezettségének. Azok a létesítményfejlesztő programok nem csak stadionépítésről szólnak. Az országban nagyon sok helyen tornatermeket újítanak fel belőle, burkolnak újra parkettát, építenek belőle uszodát, készítenek belőle akár jégpályát is. De kis szegmensekben is tessenek gondolkodni, azért, hogy a szabadidősportnak, a diáksportnak a megfelelő mennyiségű és minőségű létesítmény a rendelkezésére álljon. Természetesen ez csak társasági adóból nem fog menni. Igaza van a képviselő úrnak, ehhez kellenek állami források is. Az államtitkár úrék ezen dolgoznak, hogy legyen megjeleníthető állami forrás arra, hogy lehessen vinni, mondjuk, az Antall-kormány időszakában elindított tornaterem-építési akciót, vagy nem a PPP-ben gondolkodva vinni az önök által elindított tornaterem- és tanuszoda-építési programot. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést is nyugodtan lehet vinni a későbbiekben.
Fontos az, hogy amiről ma beszélünk a három törvény kapcsán - sporttörvény, adótörvények, illetve a köznevelési törvény -, egységes egészében képviselje a sportot, egységes egészében vigye előre ezt a rendszert. És fogadja el azt mindenki, én azt gondolom, hogy a hozzászólások zöme azért erről szólt, hogy az a lehetőség, amit most a Magyar Olimpiai Bizottság ebben megkapott, nem arról szól, hogy kiskirályság épül. Az ellenkezőjéről szól, arról szól, hogy le tudja fedni az egész sportot, az egész magyar sportpalettát, és végre olyan kezekbe kerül a forráselosztás, de nagyon fontos, a stratégiai kérdések megvitatása, illetve a stratégiaalkotás is, miután bevonják. A törvényben benne van, nyilván önök is olvasták, hogy a szövetségek feladata lesz az, hogy a megfelelő sportstratégiák mentén pályázatokat írjanak, és az alapján kaphassanak pénzeket. Ha ezek így történnek, akkor végre össze fog állni az a rend, ami arról szól, hogy a sport nem a kijáró rendszer, nem az “oszd meg és uralkodj” alapján kap pénzt. Hány éven keresztül kínlódtak ezzel a sportegyesületek, a szakosztályok, a szövetségek, hogy most az legyen, hogy egy megfelelő grémium a megfelelő előkészítettséggel szétossza a pénzeket a megfelelő ellenőrzési formákkal egyetemben?
Varga képviselőtársamnak mondanám, én sajnálom, hogy nem lesz a bizottságban a későbbiekben. Azt hiszem, mondhatom itt mindenki előtt, hogy ebben a bizottságban ritka az a hangnem, ami esetenként mostanában előjön, hanem inkább a konstruktivitás volt az, és nem a politikai felhangok, ami ezt a bizottságot jellemezte. Én azt gondolom, hogy így lehet előremenni. Sok mindenről tudunk beszélni ebben a patkóban, de azt hiszem, hogy ez a terület, a sport területe, az egészséges életmód területe talán az egyik legfontosabb kell hogy legyen. Gondolják végig, vitatkozunk itt államháztartási hiányról, különféle válságokról, problémákról - nagyon nagy a gond az országban -, de ha az ország nem figyel oda az egészségi állapotára, nem figyel oda arra, hogy a következő nemzedék megfelelő egészségi állapotban nőjön föl, nem lesz, aki végigvigye azokat a harcokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország kinőjön ebből a hihetetlen problémamennyiségből. Ha nem lesz a közösségi életnek ilyen magas színtere, mint amit a sport tud adni, megint csak baj van. A felnövekvő generáció nem fogja tudni, mit jelent közösségben élni, mit jelent lemondani, mit jelent a másikkal közösen gondolkodni.
Egy negyedik: én azt gondolom, hogy a sport nemzetépítő hatását is nagyon komolyan kell venni. És nemcsak azt, amikor mondjuk, Borkai Zsolt elnök úr olimpiai bajnok lett vagy Czene Attila olimpiai bajnok lett, és nagyon büszke volt mindenki a televíziók előtt, a lelátók előtt, hanem azt is, hogy a mögöttük lévő generációk, a mögöttük lévő tehetséges emberek mit adnak pluszban azoknak a kisebb közösségeknek, ahonnan kinőnek, ahonnan elindulnak, ahonnan ők elindultak.
Azt gondolom, hogy ez a sporttörvény ezt foglalja most keretbe, és ennek ad egy olyan lehetőséget, hogy a mai Magyarország egy más lábra álljon, egy stabilabb lábra álljon, és egy kiismerhetőbb lábra álljon a sporton keresztül és az egészséges életmódon keresztül. Aki ezt nem veszi komolyan, az történelmi hibát követ el. Nézzük meg a környező országokat, hogyan élnek a sportjuk adta lehetőségükkel. Nézzenek meg bármely országot, amely Magyarországon kívül van, hogy egészen másképp gondolkodik a sportjában. Tegyük mi is ezt, én azt gondolom.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)
