DR. SÓS TAMÁS
DR. SÓS TAMÁS
DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársak! Én is itt folytatnám, ahol az imént elhangzott, hogy számos olyan javaslat van, amely, úgy gondolom, szembemegy a kormány eddigi törekvéseivel, azzal, amit a duális képzés elterjesztésével kapcsolatban megfogalmaztak a gazdasági fejlődés számára olyan fontos lehetőségeknél, mint az egyének, tanulók, munkavállalók oktatás-képzési színvonalának emelésével. Nem számol az előterjesztés a felnőttképzés kapcsán azzal, hogy ha ezt az intézkedést bevezetik, akkor jelentős megrendelői elmaradás következik be, tehát csökkenni fog a felnőttképzésben részt vevők száma.
Az 5. §-hoz szeretnék konkrétan is kapcsolódni, Gúr Nándor úrral adtunk be mi is módosítót. A tervezet szerint itt az 5. §-nál a jövőben a hozzájárulásra kötelezettek kizárólag a gyakorlatigényes szakképzésben, illetve alapképzésben részt vevő tanulók foglalkoztatásából eredő, őket megillető díjazással csökkenthető. (Sic!) Ennek értelmében a kötelezettek saját munkavállalóinak képzésére fordítható támogatás megszűnik, jelentős forráselvonást hajtanak végre. Sajnos, ez valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy a cégek egyébként is nehéz gazdasági környezetben még kevesebb pénzt tudnak erre a célra, a dolgozóik szakmai fejlődésére fordítani. Ez az elv egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy nemcsak az iskolapadból kikerülő pályakezdő munkavállalóknak kell korszerű ismeretekkel rendelkezniük, hanem az idősebb, régóta a szakmában dolgozó társaiknak is. A szűkülő források miatt a cégek tehát kevésbé tudják majd megőrizni munkavállalóik versenyképes tudását, így egyes, kevésbé tőkeerős cégek akár piaci hátrányba is kerülhetnek. Nem tudom, hogy ez-e a cél, gondolom, nem ez.
Kevés az esély arra, hogy csak a gyakorlatos diákok díjazásából adódó kötelezettségcsökkentés mértéke megközelítheti a korábban elszámolható összegek mértékét, tehát minden bizonnyal jelentősen több befizetési kötelezettségük fog keletkezni a cégeknek, de ennyivel nagyobb kiadásuk is lesz, ha kényszerítve vannak a dolgozók képzésére, ami viszont a vállalkozás által befizetendő adót csökkenti.
Mi történik, teszem fel a következő kérdést, az áthúzódó képzésekkel, itt például a 2010-ben is elindult felnőttképzésekkel vagy azzal, ami a 2011-2010. tanévben van? Én itt számos ellentmondást látok. Az egyik ellentmondás az, hogy a kiszámolt összeg 2012-re 440 ezer forint/fő/év, ugyanakkor számos képzésnél, gyakorlati képzőhelynél akár 700 ezer forinttal indult el a képzés. Például a gyakorlatigényes különböző fizikai szakmáknál mi történik az ő esetükben? A gyakorlati képzést végző cégek, úgy gondolom, ilyen esetben nem fogják folytatni, vagy csökkentik a létszámot, vagy valamilyen átszervezést hajtanak végre, vagy abbahagyják a képzést. Nem hiszem, hogy ez lehet valakinek az érdeke. Tehát ezt komoly gondnak, problémának tartom.
Ezen túl komoly problémának tartom a bevezetés időpontját, a 2012. január 1-jét, rendkívül rövid az idő. Ilyen vonatkozásban például korábban a közoktatási törvény ki is mondta, hogy tanév közben ilyen átszervezést nem lehet tenni. Most én felteszem a kérdést: akkor, amikor államosítjuk a szakképzést, akkor az államra ez már nem vonatkozik? Az állam ezt megteheti? Szerintem nem teheti meg. Szeretném kérni önöktől, hogy ezt gondolják ismételten végig.
Még számos olyan kérdés felvetődik, ami a saját munkavállalói képzésre vonatkozik a cégeknél, a vállalkozásoknál. Itt szerintem az elfogadhatatlan, hogy a vállalatok nem számolhatják el a saját dolgozóik képzését. Itt például a nyelvi képzést hoznám egyik példaként. A nyelvi képzés azért is rendkívül fontos lenne, ha összehasonlítjuk, és itt a duális képzésnél most előszeretettel említhetjük a németeket, de említhetjük a dánokat, mondjuk, a dánoknál a fiatal szakmunkások, amikor befejezték a képzést, 62 százalékuk beszél angolul. Nálunk ez 0,8 százalék. Nem hiszem, hogy itt, ezen a szinten meg kellene állni, ráadásul, ha orientáljuk a fiatal szakmunkásokat, akkor ilyen típusú nyelvi képzésben szívesen részt vesznek, ráadásul, ha érzik a motiváltságukat, akkor pedig feltétlenül, tehát ez ilyen vonatkozásban megint átgondolandó.
Én fontosnak tartom, hogy a bizottságunk adott be módosítót, de itt egyéni módosítók is vannak ebben beadva. Valamelyiket mindenképpen fontosnak tartanám, hogy elfogadjuk. A nyelvi képzésen túl az informatikai képzést tartanám még rendkívül fontosnak. Érdemesnek tartom ezeknek a kérdéseknek a megfontolását és ennek az elfogadását.
Köszönöm a figyelmet.
