GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálom az utolsó kétperces keretei között még azt elmondani, amit a témához illesztetten, a 11. ponthoz kapcsoltan fontosnak tartok.
Az egyik dolog az, hogy Magyarország szerintem egy nyitott ország, és a munkaerőpiaca tekintetében ilyen ilyeténképpen működik ma már. Ez azt jelenti, hogy fogad is, és természetesen a magyar munkavállalók is szabadon mozoghatnak. Hiszen az a moratórium, ami 2004-ben még fennállt, az letelt, hét év eltelt, ezáltal a mobilitása, a munkaerő szabad vándorlása pró és kontra alapon adottá vált.
Ezért nem értem igazából, hogy egy ilyen rendszer keretei között miért nem fontos a nyelvi képzés a kormány számára. Ugyanígy persze az informatikai képzésről is lehet beszélni, de jelesül miért nem fontos a nyelvi képzés, hiszen ez nagymértékben hozzásegítheti a munkavállalót, a leendő munkavállalót a tekintetben, hogy ezen a tudásán alapulva, és a szakmai tudásával együtt mindezt párosítva, akár olyan új ismeretek szerzésére is sort keríthessen, akár az országhatárokon kívül is, amely időszak eltöltését követően haszonnal, hozammal felruházkodva, visszatérve adott esetben eredeti munkahelyére, olyan többletet tud hozni és letenni az asztalra, ami aztán nemcsak az ő személyes boldogulását, hanem az ő környezetében lévők tudását is gyarapítani képes.
Ráadásul, egy statisztikai számot mondanék, akkor, amikor a saját bevallások alapján az eurostatos felmérések azt mutatják, hogy mondjuk, az északi államokban 60 százalékos az idegen nyelven jól beszélők aránya, nálunk pedig ennek a töredéke, akkor nem értem ezt a viszonyulást.
Köszönöm szépen, elnök úr.
