DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény zárószavazás előtti vitájában vagy záróvitájában vagyunk, és tegyük egyértelművé, hogy egy olyan törvényjavaslat záróvitája zajlik, amely egy olyan megoldást tesz le Magyarország asztalára, amely elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, mert a folyamatban lévő utólagos normakontroll iránti összes beadványt kidobják az ablakon, 1600 el nem bírált beadványt. Ez akkora botrány, hogy csak azért nem rezdül bele Európa, mert éppen az euróválsággal van elfoglalva. De egyébként azt gondolom, hogy itt különösen nekünk, magyaroknak a Kárpát-medencében példát kell mutatni abból, hogy hogyan kell működtetni egy jogállamot, és nem lehet jogállamot működtetni úgy, hogy az elmúlt húsz évben felhalmozódott alkotmányellenességek miatt benyújtott beadványok, például az embertelen és jogtipró Gyurcsány-időszak jogkorlátozó törvényjavaslatai, gyülekezési jog, egyesülési jog... (Dr. Steiner Pál: Hányszor mondod még el?) Igen, elmondom még egyszer, százhúszszor is el fogom mondani, nem tudom, hogy Steiner képviselőtársam miért védi a demokratikusnak mondott koalíció nevezetű, nem létező párt nem létező tagjait, de a lényeg az, hogy elfogadhatatlan ez a megoldás.
Tehát egy ilyen törvényjavaslatnak a záróvitájában vagyunk. Hiába vezetik be az alkotmányjogi panaszt helyette. Hogy a tévénézők esetleg értsék, bár nem tudom, hogy van-e tévéközvetítés… (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Nincsen.) Egy a lényeg, ha az interneten figyelik, az interneten minket figyelő polgároknak mondom, hogy itt most az ebtenyésztőktől kezdve a szúnyogriasztó-gyártókon át mindenki, aki benyújtott valamilyen alkotmányellenesség miatt javaslatot az Alkotmánybírósághoz, azt nemes egyszerűséggel ezen törvény december 31-ével bezúzza. Tehát bezúzatást rendelnek el, és azt mondják, hogy akinek egyéni jogsérelme van, az élhet alkotmányjogi panasszal, egyébként pedig felejtsük el az összes, az elmúlt húsz év beadványát.
Azért probléma ez, mert az új alaptörvény, amelynek a vitájában egyedül mi voltunk ott ellenzéki pártként és elmondtuk az aggályainkat, elmondtuk a panaszainkat, elmondtuk a kifogásainkat, önök körülbelül 80 százalékban a jelenleg hatályos alkotmány szövegét emelték be az alaptörvénybe. Tehát magyarul: átzsilipelődik tucatszámra, százszámra alkotmányellenes jogszabályok özöne az új rendszerbe.
Miért engedik ezt? Miért csinálják ezt? Ez ellen felemeltük a szavunkat, és azt is kértük, hogy legyen határideje az Alkotmánybíróság munkájának. Végre szabjunk határidőt, hogy ne fordulhasson elő ilyen, amilyen most megtörtént, hogy nem tetsző vagy nem szimpatikus javaslatokat fiókba süllyesztettek, és onnantól kezdve hosszú éveken át nem döntöttek róla.
Most is, hogy miről fognak dönteni az év végéig, az egy teljesen szubjektív döntése lesz az Alkotmánybíróságnak. Valószínűleg nem a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kinyírására irányuló törvényjavaslatról fognak dönteni, és sok-sok olyan törvényjavaslatról nem fognak dönteni, többek között a Gyurcsány-időszak önkényuralmi jogszabályainak hatályon kívül helyezéséről, amit már 2007-ben indítványoztunk, ezekről nem fognak dönteni.
A zárószavazás előtti módosító javaslat, ami a kezemben van és az alkotmányügyi bizottság ma tárgyalta, ez összesen tartalmaz 23 pontot. Ebben önkritikát is gyakorol a kormánytöbbség, hiszen éles szemmel felfedeztük Lamperth Mónikával, hogy az 5. és 9. pontban valóban koherenciazavar kiküszöböléséről van szó kivételesen, tehát egészen rendkívüli eseménynek voltunk tanúi. Hiszen egyébként a zárószavazás előtti módosító javaslatok gyakorlata, az a bizonyos hungarikum, amiről olyan sokat beszéltünk már itt a Házban, hogy teljesen a témához nem illő javaslatokat emelnek be törvénymódosítással a zárószavazás előtti szakaszban - most végül is két olyan esetről is beszámolhatunk, amikor kétszer kerülne be a törvényjavaslat szövegébe ugyanaz a bekezdés, és ezt most így gyorsan, aggódva ki kellett ütni a javaslatból. De ez megint csak a kapkodó jogalkotás eredménye, ahol gyakorlatilag nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb kéz, és olyan szintű jogszabályok kerülnek elénk rendszeresen, amelyek nem ütik meg a jogállami mércét.
De ez még hagyján, ez itt inkább csak a forma. Még egyszer mondom: a tartalommal van a sokkal nagyobb baj, és mi erre a zárószavazás előtti módosító javaslatra is nemmel kell hogy szavazzunk, és természetesen nemmel kell szavaznunk az alkotmánybírósági törvény ilyen jellegű módosítására. Amit pedig végképp nem értek, hogy én viszont a költségvetési törvényben javasoltam, hogy emeljük meg az Alkotmánybíróság költségvetését, mert megemeltük négy fővel a létszámot, és január 1-jétől rázúdítjuk - egy kvázi harmadfokú jogorvoslatként - alkotmányjogi panaszok ezreit az Alkotmánybíróságra, ezt pedig nem támogatták.
Tehát innentől kezdve nem értem, hogy mit akarnak az Alkotmánybírósággal. Egy biztos: ebből jó dolog nem sülhet ki, úgyhogy ezt a javaslatot nem támogatjuk.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
(18.30)
