SCHEIRING GÁBOR

Teljes szövegű keresés

SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a javaslat melletti érvelést a helyzet értékelésével kezdjem. Néhány nappal ezelőtt láttak napvilágot az Eurostat adatai, ezek alapján az adatok alapján az a rendkívül szomorú kép rajzolódik ki, hogy a magyar háztartások egynegyede, az alacsonyjövedelműek, tehát az átlag alatt keresők fele esett késedelembe jelzálog-törlesztőrészletei vagy a közüzemi számla fizetésével kapcsolatban. Tehát az átlag alatt keresők fele nem tudja fizetni a törlesztőrészletei.
Szintén az Eurostat adatai alapján ezzel a 27 uniós tagállam közül az öt legrosszabb között vagyunk, Bulgária, Görögország, Románia és Lettország rosszabb egyedül nálunk. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján azoknak a családoknak a száma, akik 90 napon túl nem tudják fizetni a törlesztőrészleteiket, tehát gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak, ezek aránya két éve 5,5 százalék volt, egy éve 9 százalék, idén pedig 12 százalék. Tehát több mint duplájára emelkedett a fizetésképtelenség határán lévő családok száma. Óriási tehát a probléma. Óriási tehát a probléma, nem véletlen, hogy a kormányzó pártok rendkívül nagy hangsúlyt helyeztek erre a problémára a kampányban. Sok ígéretet fogalmaztak meg, ugyanakkor az elmúlt másfél évben csak ígérgetések és totojázás történt. Lássuk, hogy mit tettek az elmúlt másfél évben ezen a fronton!
Egyrészt ajánlották az árfolyamgátat, amivel eddig nagyjából ezer fő élt. Másodrészt ajánlották a hiteleseknek az eszközkezelő igénybevételének lehetőségét, amivel az önök számításai szerint is csak körülbelül kétezer család tud élni. Emellett van egy jelentősebbnek nevezhető ajánlatuk, ez pedig a végtörlesztésre vonatkozó ajánlat. Ezzel két hatalmas nagy probléma van: egyrészt, hogy a nem fizetők arányát nem csökkenti, ugyanis csak azok tudnak vele élni, akiknek sok-sok millió forint megtakarított pénzük van, vagy ennyit elő tudnak rántani most a párna alól, de azok, akik valójában rászorulnak, nem tudnak ezzel a lehetőséggel élni, viszont a bent maradókat sújtja ez a javaslat, ugyanis megnöveli a törlesztőrészleteiket. A másik probléma pedig - ami önmagában nem is lenne probléma, viszont a jelenlegi kontextusban mindenképpen probléma -, hogy a forinthitel felé tereli a hiteleseket, ugyanakkor úgy teszi ezt meg közben, hogy a forint árfolyama zuhan, amiből az következik, hogy valószínűleg kamatemelésre kényszerül majd a jegybank, ez viszont azt jelenti még, hogy ha sikerül is az önök célja, az, hogy a devizahitelek felől a forinthitelek felé tereljék az adósokat, ez azzal jár, hogy a forinthitelesek törlesztőrészletei is megnőnek.
Ebben a rendkívüli helyzetben fogadta el az Országgyűlés önöknek azt a javaslatát, hogy a jegybanki alapkamathoz kötve 6 százalék plusz 24 százalékon, azaz 30 százalékon maximalizálják a THM-et. Nos, ez egy uzsoraszint. Ezen kívül önök a jelzáloghiteleseknek érdemi segítséget nem adnak. Erre mondjuk mi azt, hogy ez a helyzet a továbbiakban tarthatatlan, a jelzáloghitelesekre külön, alacsony szinten fixált kamatrendszert kell bevezetni, egy olyan reális kamatplafont, amely a mindenkori, az adott hiteltermékre vonatkozó bankközi kamat plusz 5 százalékban maximalizálja a kamatot. Ezen a kamaton felül a bankoknak ne lehessen rá lehetősége, hogy mindenféle más egyéb költségeket, mindenféle trükkökkel elszámoltassanak a hitelfelvevőkkel.
Nemzetközi összehasonlításban az a helyzet ugyanis, hogy ezzel az országkockázattal és ezzel az ügyfélkockázattal számolva is nagyon jelentős a magyar bankoknak az a költséghányada, amivel dolgoznak, azok a költségek, amiket megpróbálnak behajtani az ügyfeleken. Ezért tehát úgy gondoljuk, megkerülhetetlen a kamatok maximalizálása, a mindenkori bankközi kamat plusz 5 százalék egy olyan maximalizált kamat, ami reális, a forintkamatok esetében ez nagyjából jelenleg 11 százalék, a hiteltermékek többsége ezen a szinten van, tehát azt gondoljuk, hogy reális, ugyanakkor a nemzetközi szabályozási példáknak megfelelő. Létezik számos európai országban hasonló kamatplafon-szabályozás, tehát azt gondoljuk, hogy reális, a nemzetközi gyakorlattal is összeegyeztethető (Az elnök csenget.), és az eddigi javaslatokkal ellentétben érdemi segítséget nyújtana a jelzáloghiteleseknek, ezért kérem, hogy fontolják meg és támogassák a javaslatunkat.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem