MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabb értelemben pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, állítsak emléket munkájuknak itt a nemzet templomában is. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék önhibáján kívül, de kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatomban bemutatott személyek korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve a Jobbik vidékgazdaság-fejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok.
Ma dr. Entz Ferenc orvos, kertész munkásságát szeretném röviden bemutatni. Zala vármegyében, Sümegen született 1805-ben, 1877-es halálakor a Természet című lap így írt róla: “Egész élete nem volt egyéb fárasztó, nehéz munkánál, mely közben soha nem ért rá pihenni. Ő azonban jókedvű s fáradhatatlan munkás volt, s nemes törekvése teljes tudatában sohasem tántorodott el egyenes irányú útjáról.”
Orvosként végzett, mégis ő fektette le a magyar borkultúra alapjait, az általa elért és feljegyzett tapasztalatok a szőlészet és borászat területén a mai napig meghatározóak.
Tanulmányait Pozsonyban kezdte el, majd 1825-ben Bécsbe küldték, hogy ott a tomboló kolerajárvány megfékezésében segédkezzen. Hazafiasságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy honvéd főorvosként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. 1850-ben Pestre költözött, és végleg felhagyott az orvosi szakma gyakorlásával, és többekkel együtt megalapította a Pesti Gyümölcsfa és Szőlészeti Tanintézményt. Itt kutatásaival nemzetközileg is elismert eredményeket ért el.
Entz a Gellérthegy oldalában szintén többedmagával megalapította a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, de több nemzetközi, külföldi intézménynek is elismert tagja volt. Eredményei a mai napig a kertészeti köztudat részét képezik, illetve használják az oktatásban a szakiskolákban. Brüsszelben és Amszterdamban tartott nagysikerű előadásaira a szakma mind a mai napig emlékszik. Szintén az ő érdeme, hogy megszületett az új kertészeti szaknyelv.
A minőségi bortermelést is céljául tűzte ki. Részletesen foglalkozott a telepítéssel, oltással, fajta és tájadottságok részletes elemzésével és az itt felmerülő problémák megoldásával. Borászatánál a kezelést és a vegyszertant messze korát megelőzve alkalmazta. Kutatás céljából létrehozott egy borászati laboratóriumot, amely nyitva állt az ország összes borásza előtt is.
Nemcsak a szőlészettel, hanem a gyümölcs- és zöldségágazattal is foglalkozott magas színvonalon. Az ültetéstől a metszésen át, a telepítéstől a növény gondozásáig minden területen újat tudott felmutatni. Munkássága során több tucat gyümölcsfajtát jegyzett le, és ide főleg az alma-, körte- és barackfajtákat lehetne felsorolni. A zöldségtermesztés területén kísérletezett a melegházi kultúrával, valamint a tartósítási lehetőségekkel is. Különös figyelmet szentelt egyébként a gyógy- és fűszernövényeknek is.
Az általa létrehozott intézmény volt a jogelődje a később megalakult Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek. Amikor iskolát alapított, tisztában volt azzal, hogy hazánk kertészeinek legnagyobb hátránya a tudatlanságból fakadt. Iskolája, annak ellenére, hogy gyakorlatcentrikus volt, nagyon magas színvonalon elméleti oktatást is végzett. Olyan tárgyak szerepeltek a képzésben, amelyek mind a mai napig részei az agrármérnöki és kertészeti képzésnek, ezt jómagam is tapasztalhattam az agráregyetemen. Szakított a korábbi gyakorlattal, és nem dísznövénykertészeket képzett elsősorban, hanem szakszerű, termeléshez hozzáértő, gyakorlati szakembereket.
Hazaszeretete és embersége nyilatkozik meg abban, hogy a legszegényebb néprétegeknek is mesterséget adott a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetben, amely, ahogyan már említettem, az egyetem egyenes ági leszármazottja. Rokonszenves vonása, hogy minden emberi problémára érzékeny, odafigyelő, más népeket tisztelő, azoktól szívesen tanuló ember volt. Entz mélyen hatott a kor kertészeti termelésére és a tudomány fejlődésére, de több műve él és hat korunkban is. Érdemeit sok millió gyümölcsfa és szőlőtőke hirdeti mind a mai napig is, és fogja még hosszú évtizedeken át.
Entz Ferenc emberi tulajdonságai és munkássága a magyar vidékért aggódó, fejlődését előmozdítani akaró, ezért aktívan tenni tudó, áldozatot is vállalni képes képviselő számára fontos üzenetet tartalmaz, és remélem, itt a tisztelt Házban is sokan megfogadjuk az általa sugallt jó tanácsokat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
