SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban megjegyezzem, nagyon meghatónak érzem, hogy képviselő úr ennyire félti az egyházakat, ugyanakkor egy kicsit aggódom is, mert ha a szocialisták bármikor is egyházi ügyekbe avatkoztak, abból a valódi egyházak, a történelmi egyházaink számára sok jó nem jött ki, míg az egyházi köntösben működő biznisz-, üzleti egyházak, szervezetek igen jól jártak. Képviselő úrnak harcos antifasisztaként akkor is aggódnia kellett volna, amikor világossá vált, hogy neonáci szervezet is működött egyházi köntösben, vagy távgyógyító, méhlepényt imádó, kuruzsló, állatmenhelyet működtető, de még nőket kézrátétellel gyógyító egyházak is működhettek. Akkor, azokban az esetekben a tisztelt képviselő úr egyetlenegy szót sem szólt.
Mindazonáltal kérdéseire a következőket tudom válaszolni. Az új egyházi törvény mellékletét képezi az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzéke, amelyen jelenleg 14 egyház szerepel. Már a képviselő úr által feltett azonnali kérdés kapcsán is elhangzott, hogy a lista nyitott. Az új törvényi kritériumok alapján az egyházi kapcsolatokért felelős miniszterhez lehet majd benyújtani az egyházi nyilvántartásba vételi kérelmeket. Amennyiben a kérelem a törvényi feltételeknek megfelel, azt az Országgyűlés elé fogjuk terjeszteni, és az Országgyűlés dönt majd az egyházi elismerésről. Ennek a jogi lehetősége valóban csak január 1-jét követően nyílik meg.
Azok az egyházak, amelyek nem szerepelnek a jegyzéken, a képviselő úr által is hivatkozott törvényhely alapján jogosultak kezdeményezni a támogatási szerződések megkötését. Ezzel kapcsolatban felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy az új egyházi törvénytől függetlenül a szociális törvény július 1-jétől módosította az egyházi intézményfenntartó fogalmát azon egyházakra, amelyek a kormánnyal a szociális intézményi ellátásra is kiterjedő megállapodást kötöttek. Az új egyházi törvény kihirdetését követően a kormány éppen a hivatkozott törvényhely alapján kötött a szociális kiegészítő normatíva folyósítása érdekében megállapodást 12 olyan egyházzal, amelyek közül 8 nem szerepel a törvény mellékletét képező listán. Az 1262/2011. számú kormányhatározat tartalmazza az érintett egyházak felsorolását. A szerződéskötési lehetőség továbbra is fennáll, ugyanakkor azt is el kell mondanom, gondosan kell mérlegelni azt, hogy a közfeladatok ellátása érdekében a kormány mely szervezetekkel kössön ilyen jellegű megállapodást. Nem lehet cél ugyanis olyan szervezetekkel ezt megkötni, amelyek tényleges hitéleti tevékenység és elkötelezettség nélkül, kizárólag azért jegyeztették be magukat egyházként az 1990. évi IV. törvény nagyvonalú rendelkezéseit kihasználva, hogy megszerezzék az egyházi kiegészítő normatívát.
Ami az ellátottak, a diákok és munkavállalók sorsát illeti, arra azt tudom mondani, hogy ebben az országban az intézményfenntartók jelentős része kiegészítő normatíva nélkül, az alapnormatívából és egyéb bevételekből működteti közfeladatot ellátó intézményeit.
Végül el kell mondanom, hogy egyrészt rendkívül elgondolkodtató, másrészt hiteltelen, hogy egy olyan párt képviselője aggódik az egyházak széles köréért, amely pártnak nemcsak a jogelődei jártak élen évtizedeken keresztül az egyházak üldözésében, de a párt maga is a korábbi kormányzati ciklusokban jogtalanul tartott vissza milliárdos nagyságrendű egyházi támogatásokat.
Bízom benne, hogy az önkritika jegyében és szellemében képviselő úr elfogadja a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
