VARGA GÉZA
VARGA GÉZA
VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről bármiről beszélek, mindig arról beszélek, hogy egyedül egy komplex vidékgazdasági szemlélet az, amelyik biztosíthatja nemzetünk számára a túlélést ebben az agonizáló világgazdasági környezetben.
Ehhez a javaslathoz is ebben a szellemben nyújtottam be a módosítóimat, nem utolsósorban Czerván államtitkár úr bátorítására, amit volt szíves az általános vitában, annak lezárásakor elmondani, hogy igen, adjuk be a módosító javaslatainkat, és minden épkézláb javaslatot a kormány támogatni fog. El kell hogy meséljek egy kis intermezzót a mezőgazdasági bizottság üléséről, hogy hogyan zajlik ez a kérdés.
A bizottság elnöke, Font Sándor képviselőtársam ment végig a módosító indítványokon, én körülbelül nyolcat adtam be, és odajutott az egyikhez. Kérdezi a kormány képviselőjétől, ahogy szokták, hogy a kormány támogatja-e, vagy sem. A kormány csípőből, a kormány képviselője, Simon helyettes államtitkár úr mondta, hogy a kormány nem támogatja. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Akkor kértem szót, és mondtam, hogy de csupán egy egyszerű nyelvhelyességi módosító volt, és ezt talán mégsem kellene, hiszen a szöveg minősége érdekében hangzott ez el. Erre a helyettes államtitkár úr mondta, hogy jó, elnézést, nála összecsúsztak a számok, vagy valami ilyesmi. Ha az összecsúszott módosítószámokra mondja azt, hogy elfogadja a kormány vagy nem fogadja el a kormány, akkor elég rossz helyzetben vagyunk, de ezzel csak azt akarom kifejezni, hogy miközben államtitkár úr a módosítóink valódi, érdemi bírálatáról biztosított, ez azért nem egészen így zajlik, mert csípőből utasítják el ezeket.
Az én módosítóimat négy-öt csoportba sorolva tudnám elmondani. Az egyik a tűzkárra vonatkozott, amit nem értem, hogy miért különböztetünk meg a többi elemi kártól, hiszen egy villámcsapás egy szérűskertben legalább annyira tönkretehet egy gazdaságot, mintha kinn a szántóföldön történik meg valami.
(21.30)
Az, hogy ennek a bevezetése hogyan lehetne, mert tudom, alapvetően a javaslat a szántóföldi gyümölcsös és más kultúrákban okozott károkra vonatkozik, ennek ellenére most nem akarom részletezni, hiszen hat percbe az nem fér bele, hogy akarat kérdése, hogy ez be tud-e kerülni, vagy sem.
A másik csoport, merthogy a koherencia miatt ez többször megjelenik a módosító javaslataimban, az pedig a garantált kárenyhítés intézményének a bevezetése. Érveltem az általános vitában és a bizottságban is azzal, hogy szükség volna végre egy olyan szemléletre, legalább a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai részéről, de természetesen az Országgyűlésnek is javaslom ezt megfontolásra, ahol a mezőgazdaságot a társadalmi súlyának megfelelően kezeljük. A biztonság kérdésére a helyettes államtitkár úr azt mondta, hogy azért nem lehetséges, mert mutassak még egy olyan ágazatot a nemzetgazdaságban, amelyiknél létezik a garantált kárenyhítés intézménye. Nos, éppen ez a baj, ha a helyettes államtitkár felteszi ezt a kérdést, akkor az a helyettes államtitkár nem való a Vidékfejlesztési Minisztériumba, mert a Vidékfejlesztési Minisztériumban tudni kellene azt, hogy a mezőgazdaság mennyire speciális ágazat. És ha ebben a Házban ez a szemlélet nem kap támogatást, akkor sajnos ott tart a magyar mezőgazdaság, ahol tart, és ezért nem tudja a potenciálját kibontakoztatni. Megint csak nem megyek bele a részleteibe, hiszen részben az általános vitában is ezt elmondtam, és a módosítóim indoklásában is ott van, hogy én azt gondolom, a társadalom szolidaritását közvetíthetné az állam egy ilyen garantált kárenyhítés bevezetésével.
A rét-legelő köré csoportosult nekem is néhány módosítóm, ezekbe egyáltalán nem mennék bele, mindkét előttem szóló képviselőtársam megfelelően illusztrálta, hogy javaslom, hogy önkéntes alapon legalább a rét-legelő kérdését egy kompromisszumos hektáronkénti befizetés mellett fogadja be a kormány.
A következő a biztosítókkal kapcsolatos. Itt megpróbálok egy percben még egy gyors számtanpéldát levezetni, hogy milyen súlyos hibát követünk el akkor, ha a biztosítókat úgy vonjuk be, hogy a gazdáknak kötelező biztosítást kötniük, hiszen ennek hiányában csak 50 százalékra volnának jogosultak még a kockázati alapból is. Nos, ez gyakorlatilag egy kényszerlépés a gazdák részéről, amivel egyébként egyetértünk, egyetértek, de ugyanakkor azt látjuk, hogy itt egy hatalmas összeg áramlik ki az agrárbüdzséből a piacorientált biztosítótársaságok felé, amelyek - tudjuk nagyon jól - sok esetben külföldi érdekeltségűek. A biztosítás egy hektárra akár a 20 ezer forintot is elérheti, és ennek a 65 százalékát támogatja a kormány. Tudom, hogy EU-s pénzekből, és tudom, hogy a második pillérből fognak ezek többnyire menni, de akkor is, ha gazdák biztosítóegyesületébe tennénk mindjárt ezt a pénzt, akkor évente egy 50-60 milliárdos alapról tudnánk beszélni, és ez az 50-60 milliárdos alap - tekintettel arra, hogy évente önjáróan feltöltik az érdekeltek - alapja lehetne egy gazdák által irányított és birtokolt biztosítótársaság létrehozásának.
Köszönöm szépen, ennyi fért bele. (Taps a Jobbik soraiból.)
