FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága előző ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő T/4856. számú, a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot.
Az ellenzéki frakciók egységesen általános vitára alkalmatlannak találták az előterjesztést. Elgondolkodtató lehet a kormánytöbbség és mindazok számára, akik figyelemmel kísérik ennek a törvénynek az alakulását, és érintettek annak bevezetésében, hogy három, egymástól teljesen eltérő szemlélettel rendelkező párt szavazott nemmel az általános vitára való alkalmasságnál. A következő percekben igyekszem kiragadni azokat a fő indokokat, amelyek miatt mind az MSZP, mind az LMP, mind pedig a nemzeti radikális ellenzék, a Jobbik elutasította az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát.
Tisztelt Ház! Az ellenzék a jelen köznevelési törvényt koncepcionálisan utasítja el, más-más okokból. Az LMP és az MSZP nem ért egyet azzal, hogy az előterjesztés szakítani kíván az elmúlt húsz év oktatásfejlesztési vívmányaival. Úgy gondolják, hogy ez a törvény mindig is az esélyegyenlőtlenségek felerősítésére szolgált, és a jelen változatban nem látják ezen irányvonal megtörését. Mi, a Jobbik frakció részéről a kétharmad fényében sokkal többre számítottunk a köznevelési törvénnyel kapcsolatban, úgy gondoltuk, hogy a kormánytöbbség ekkora felhatalmazás mellett végre megvalósítja a valódi nemzeti köznevelést, és gyökeresen igyekszik orvosolni a bajokat. Az LMP és az MSZP szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat címe azért hibás, mert valójában nem köznevelési, mindössze közoktatási törvényről van szó, a Jobbik a nemzeti jelző megvalósítására hiányolja a garanciákat a javaslatból.
Összességében elmondható azonban, hogy az előterjesztés már címében is kétséges. Abban mindhárom ellenzéki párt egyetért, hogy a törvény bevezetése súlyos következményekkel járhat mind az iskolák, mind a pedagógusok számára, sőt - bár folyamatosan a gyermekközpontúságot hangsúlyozza az előterjesztés, mégis azt kell mondanom - a gyermekek számára is. Ugyanis bár sokáig tagadták, kiderült, hogy valóban létezik egy, a kormány részéről készített háttértanulmány, amely Hoffmann Rózsa nevét viseli a címlapon, és a törvény bevezetésének következtében iskolabezárásokkal és pedagóguselbocsátásokkal számol.
Önök, az előterjesztés kormánypárti készítői ugyanis mindössze a múlt héten vették ki a javaslatból azt a passzust, amely fittyet hányva az egyre csökkenő tanulólétszámokra és a kisiskolák amúgy is kilátástalan helyzetére - azt tervezték, hogy megszüntetik a felső tagozatokat ott, ahol nem tud az intézmény párhuzamos osztályokat indítani. Bár ez az egészen elképesztő passzus kikerült, semmi mást nem értek el vele, mint hogy sokakat rémületbe kergettek. A kisiskolák helyzetét azonban így sem rendezik megnyugtató módon, ugyanis hiába kérheti nyolc szülő, hogy induljon alsó tagozatos képzés a településen, ennek a financiális része kidolgozatlan. Félő, hogy ez így csak szemfényvesztés, mint ahogy az idén tavasszal a kisiskolák számára meghirdetett pályázati rendszer is az volt, amely érdemben nem szolgálta a veszélyben lévő kisiskolák megmentését.
Több szempontból antidemokratikusnak és átgondolatlannak tartjuk az előterjesztést, még Pánczél Károly és más fideszesek képviselők is azt hangsúlyozták az előző bizottsági ülésen, hogy ebben a formájában nem szabad megszavazni. Súlyos jogkorlátozásnak érezzük, hogy az iskolák igazgatóinak megválasztásánál a kormányhivatal és a miniszter dönt, a tantestület továbbra sem vesz részt érdemben a döntéshozatalban. A javaslat az amúgy is túlterhelt pedagógusokra többletmunkát ró, a kötelező óraszámok emelése elfogadhatatlan, különösen annak fényében, hogy a jövő évi adószabályok módosítása következtében kevesebb marad a tanárok zsebében.
A tankötelezettség leszállítása 16 éves korra ebben a formájában elhibázott, ebben az ellenzéki pártok egyetértenek. A Jobbik szerint pedagógusként egyet lehet érteni azzal, hogy a beilleszkedésre alkalmatlan, az iskola elvégzésére képtelen tanulókat nem kötelezi az iskolarendszerben való maradásra, mégis érdemben semmilyen alternatívát nem kínál a javaslat a rendszerből kikerülő tanulók elhelyezésére, megmentésére. A dokumentum több eleme pusztán jól hangzó, üres szólam, kifejtetlenek például a továbbképzések, a szakértők, szaktanácsadók kérdése, a szülők kötelességei és sorolhatnám.
Összefoglalva: a törvénytervezet nem valósítja meg a célját, a tartalom nincs összhangban az előszóban hangoztatott értékrenddel. Úgy tűnik, hogy az elmúlt egyéves előkészítést - ahelyett, hogy érdemben meghallgatták volna az érintetteket, különösképpen a pedagógusok szakmai javaslatait - az előterjesztői oldal ötletelgetéssel töltötte. A köznevelési törvény tervezete ebben a formájában még kiszolgáltatottabbá teszi a pedagógusokat, biztosítékokat, garanciákat számukra nem tartalmaz, olyan sok benne a hiba, hogy rengeteg módosítóra lenne szükség, hogy végre egy olyan átgondolt, stabil alapokon álló tervezet kerüljön benyújtásra, amely széles társadalmi támogatottságot és a szakma teljes körű támogatását is élvezi. Végül: örvendetes lett volna a törvényt a Nemzeti alaptantervvel és a tanári életpályamodellel párhuzamosan tárgyalni és elfogadni. Új törvényre van szükség, az előttünk fekvő törvény azonban szakmailag gyenge.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
