SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA
SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA
SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság a tegnapi, hétfői ülésén megtárgyalta a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot, és a kormánypárti képviselők 16 igen szavazata, az ellenzék 5 nem szavazata mellett, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.
(10.00)
A kormánypárti képviselők többségi véleményében azt fogalmazhatjuk meg, hogy összességében üdvözöljük a törvényjavaslat benyújtását, annál is inkább, mert az 1993 óta jelenleg is hatályban lévő, többször módosított közoktatási törvény már-már salátatörvényként értelmezhető, aprólékos részletezése, túlszabályozottsága következtében átláthatatlanság és kuszaság jellemzi.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ideje következett el a változásnak, és ezt a változást a törvénytervezet szemléletében is érzékeljük. Már a címadásban is a nemzeti köznevelésről beszél a törvény. A nevelés középpontba állítása, úgy ítéljük meg, hogy kiemelten fontos a mai magyar társadalomban.
Ugyanakkor egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a törvényi szabályozás azáltal, hogy kerettörvényként aposztrofálja magát a törvény. Ez egyfajta iránytű, iránymutatás a további jogi szabályozás számára. Viszont ez azt is jelenti, hogy felerősödik a kapcsolódó jogszabályok szerepe, illetve azoknak a szabályozóknak a szerepe, amelyek az egységes szakmai tartalmat tartalmazzák, elsősorban a Nemzeti alaptantervre gondolok, de természetesen értjük alatta a végrehajtási rendeleteket is.
Fontosnak és üdvözlendőnek tartjuk azt a szemléletbeli változást, hogy az állam szerepvállalása megerősödik a törvénytervezet értelmében. A “mindenkinek mindent szabad” elve helyett a rend, a határozott értékrend körvonalazódik ebben a törvényben. És az állam egyfajta kiegyenlítő szerepe jelenik meg, az egységesség irányába mutat mind szakmai szempontból, az előbb említett Nemzeti alaptanterv vonatkozásában, mind finanszírozási szempontból is. És az állam felelősségvállalásának megjelenése az ellenőrzésben és a fenntartásban is nyomon követhető.
A szemléletbeli változáson túl a törvénytervezet egészében és részleteiben is megfogalmazódnak azok a pontok, amelyeket a szemléletbeli változás jelez. Néhányat kiemeltünk a bizottságban. Megfogalmaztuk a tantervek, a tananyag, a tankönyvek vonatkozásában azt, hogy nagyon jó, hogy túllépünk a liberális korszakon, a hihetetlen mennyiségű tanterven, helyi tanterven és nagy számú tankönyvön.
Mi úgy gondoljuk, a szakmaiságot az erősíti, hogy egy egységes szakmai gondolkodás jelenik meg az egész országban. Kiemeltük a szakmaiság kérdését abban a tekintetben is, hogy végre visszakerül a szakmaiság a helyére, az iskolába, vagyis nem laikusok közössége hozza meg a döntéseket. És ez egyértelműen szinkronban van azzal a kérdéssel, hogy kimondjuk: nem szolgáltatás, hanem közszolgálat a nemzeti köznevelés rendszere.
A külső szakmai ellenőrzés megerősödését is pozitívan ítéltük meg a bizottsági ülésen. Úgy gondoljuk, ez részben a pedagógusok számára segítség. Úgy ítéljük meg, hogy főleg a pályakezdők olykori elbizonytalanodásában tud segítséget adni egy külső szakmai ellenőrzés, de természetesen a fenntartó számára is fontos jelentéssel bír.
Kiemelten fontosnak tartjuk az életpályamodell megjelenését a törvénytervezetben. A pedagógusok tekintélyvesztése kapcsán, amely jelen pillanatban sajnos él Magyarországon, én úgy gondolom, hogy ha ezt az életpályamodellt meg tudjuk valósítani, akkor ez mindenképpen visszaadja a pedagógusok presztízsét, tekintélyét, ugyanakkor lehetőséget ad mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára egy esetleges probléma kezelésére.
Szóba került a fenntartás kérdése az állam és az önkormányzatok vonatkozásában. Megerősítettük, hogy az önkormányzatok jó gazdái voltak az iskoláknak, és bízunk benne, hogy a visszaszerződés feltételei pontosan kidolgozódnak; mint ahogy abban is, hogy a végrehajtási rendeletek kidolgozásakor érvényesül majd az az előzetes, részletes egyeztetés, mint ami a törvény előkészítésekor megtapasztalható volt.
Így általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
