BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tekintettel arra, hogy eléggé elhúzódik a vita, megpróbálom röviden, a lényegre koncentrálva elmondani azt, ami a vezérszónoki felszólalásomból még kimaradt és fontosnak tartok megemlíteni. Ott a vezérszónoki felszólalásomban a közhasznúság fogalmával foglalkoztam elég hosszan. Ezt szeretném kiegészíteni a 32. § (4) bekezdésében foglalt feltételrendszer kritikájával. Ugyanez van a 32. § (5) bekezdésében is a megfelelő társadalmi jelentőséggel kapcsolatban. Itt korábban több feltételnek együtt kellett teljesülnie, és nagy örömmel tapasztaltuk, hogy az előterjesztésben itt már vagylagos lehetőségek szerepelnek, és több feltétel közül valamelyiknek kell megfelelnie a szervezetnek, ugyanakkor van egy olyan problémánk ezzel, hogy a (4) bekezdésben több olyan feltétel van, amely elsősorban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó feltételrendszernek felel meg, és egy civil szervezetre nem vagy nagyon nehezen értelmezhető. Ilyen a b) pontban a két év egybeszámított adózás utáni eredményének pozitív volta.
Egy civil szervezetnél nem elvárható az, hogy minden évben pozitív eredményt produkáljon, hiszen az adományok, illetve a pályázati források sem évek szerint egyenlő mértékben folynak be egy ilyen szervezethez. Sőt, könnyen elképzelhető, hogy az alapító vagy adományozó egy hosszabb periódus kihagyásával vagy egy hosszabb periódus elején biztosít forrást a szervezet számára, és ilyenkor előfordulhat, hogy ez a szervezet 4-5 éven keresztül feléli azt a vagyont, amit az alapító vagy az adományozó neki juttatott, és ilyen értelemben az éves eredményei egyértelműen negatívak lesznek, tehát ez tipikusan egy gazdálkodó szervezetekre vonatkozó feltétel.
A másik feltétel ugyanebben a csoportban az átlagos éves bevétel 1 millió forint fölötti meghatározása. Mint az előbb elmondottam, a bevétel itt egy erősen változó fogalom. A megfelelő erőforrást egy tartósan működő szervezetnél a vagyon testesíti meg, amely a saját tőke kategóriája, amely részben az alapítói vagyonból, részben pedig a felhalmozott vagyonból, a felhalmozott eredményből tevődik össze. Úgy gondoljuk, hogy helyesebb lenne ezt a saját tőkéhez kötni. Az 1 millió forintos összeg pedig egy kicsit eltúlzottnak tekinthető akkor, amikor ebben az országban egy korlátolt felelősségű társaságot úgy lehet 500 ezer forinttal megalapítani, hogy még ezt a vagyont sem kell az üzleti vállalkozásnak szavatolnia, hanem ennek legfeljebb a felét, hiszen feltöltési kötelezettsége csak a saját tőke olyan csökkenése esetén van, ha az már a jegyzett tőke fele alá kerül.
Nagyon fontosnak tartjuk és üdvözöljük azt, hogy a fogalomrendszerben egyértelműen meghatározzák a gazdálkodási és a közcélú tevékenység szétválasztását és az ezzel kapcsolatos bevételek arányát. Talán még egy kicsit eltúlzottnak is mondanám azt, hogy még akkor is civil szervezetnek minősül valaki, ha a bevételei 60 százaléka üzleti tevékenységből ered. Úgy gondoljuk, hogy a civil szervezetnél a cél szerinti tevékenységnek kellene lennie a meghatározónak. Ezt talán érdemes lenne átgondolni.
A másik oldalon természetesen tudjuk, hogy nem egy könnyű kérdés, de valamiféle szabályozást érdemes lett volna adni a cél szerinti költségek és ráfordítások arányára is, hiszen a javaslat ugyan elég korrekten leírja azt, hogy milyen költségei és ráfordításai lehetnek egy szervezetnek, de ez nem védi meg önmagában az adományozót sem és a közpénzeket sem attól, hogy egyes szervezetek adott esetben például működésre vagy adminisztratív költségekre költsék el a hozzájuk befolyó adományok és közcélú támogatások nagyobbik hányadát, ilyen értelemben visszaéljenek a szervezet alapvető céljával. Természetesen a közhasznúság megítélésénél ez már a későbbiekben korlátozó tényező lehet, de adott esetben az ügyészségnek is lehetne ebben a tekintetben egy kicsit konkrétabban meghatározott felügyeleti feladatot adni annak érdekében, hogy ezek a visszaélések elkerülhetők legyenek.
A Jobbik részéről kifejezetten üdvözöljük azt, ahogy a törvény egy áttekinthető felépítésben és olyan kategóriák beépítésével vált a civil szervezetek számára egyértelmű sorvezető kerettörvénnyé, amely magában foglalja a könyvvezetés, a könyvvizsgálat, a gazdálkodás, a nyilvántartás, a törvényességi felügyelet, illetőleg a csődfelszámolás és végelszámolási eljárás szabályait egyaránt, mi ezt egyáltalán nem tekintjük helytelennek. Úgy gondoljuk, hogy bizony egyrészt rendet kell teremteni abban a tekintetben, hogy a nem létező, levegőben lógó szervezetek eltűnjenek a rendszerből, másrészt pedig azoknál is, akik visszaélnek a civil szervezeti tevékenységgel. E tekintetben bizony ezek az egyértelmű szabályok segíteni fognak bennünket.
Nagyon fontosnak tartjuk a nyilvántartás rendezését - ezt kifejezetten üdvözöljük - és a nyilvántartás nyilvánosságát és megismerhetőségét, hiszen szemben a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó adatokkal, valljuk be, a jelenlegi bírósági civil szervezeti nyilvántartás aktualitása és nyomon követhetősége kevéssé biztosított. Itt az elektronikus nyilvántartás, az adatok frissítése és a másik oldalról ezen adatok megismerhetősége véleményünk szerint hatalmas előrelépés lesz mind a civil szervezetek számára, mind az ő adataikat megismerni kívánók számára, hiszen a civil szervezetnek is érdeke, hogy a tevékenysége és adatai a közvélemény számára egyszerű, ingyenes módon hozzáférhetően megismerhetők legyenek. Ezt szolgálja a beszámolási kötelezettség egységesítése is, illetőleg a beszámolókkal kapcsolatos letétbe helyezési kötelezettség, amely elektronikus úton történik. Ezeket egyértelműen üdvözöljük.
A beszámolás tekintetében nagy előrelépésnek tekintjük azt, hogy az eddigi, mondjuk, nehezen áttekinthető és megismerhető megoldások helyett egy egyértelmű könyvvezetési és beszámolási kategória jelenik meg a jogszabályban. Nagyon örülünk annak, hogy az eddigi közhasznúsági jelentés helyett egy olyan közhasznúsági melléklet kerül meghatározásra, amely nem ismétli meg a beszámoló adatait, illetőleg a számviteli törvénnyel összhangban egyértelművé válik, hogy kiegészítőmelléklet-készítési kötelezettség van, azaz a civil szervezet beszámolója sem önmagában mérlegből és eredménykimutatásból áll. Ilyen értelemben a hitelezőknek, illetőleg a finanszírozóknak egyértelműen rálátásuk van a gazdálkodás eredményeire, illetőleg a civil szervezet adataira.
(20.50)
Ezek azok a pozitívumok, amelyek számunkra ebben a jogszabályban a korábbi helyzethez képest egyértelműen támogathatók, és ezt üdvözöljük.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
