BODÓ IMRE
BODÓ IMRE
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A civil szervezetek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései, a társadalmi, kulturális élet fontos alkotóelemei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez.
(18.30)
Ezek a szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, meghatározó szerepet játszanak a modern demokráciák fontos elemeként, a pluralizmus kifejlődésében megfelelő keretet és lehetőséget biztosítanak az embereknek az önszerveződésre, arra, hogy közös érdekek, értékek mentén, meghatározott célok elérése, hasonló problémák kezelése, embertársaik megsegítése végett létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket.
A civil szervezetekben való tagsági vagy önkéntes munkával való részvételnek számos pozitív hozadéka és hatása van az egyénre nézve, de a társadalom egészét tekintve is. E szervezetek fontos szocializációs ágensek mind fiatal-, mind felnőttkorban, hiszen olyan viselkedésmódok elsajátítására, illetve gyakorlására adnak lehetőséget, amelyek feltétlenül szükségesek egy öntudatos polgárokkal bíró, aktív részvételen alapuló demokrácia megteremtéséhez és működéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A civil társadalom a jogilag szabad, autonóm cselekvő egyénen nyugszik, feltétele a magánszféra megléte. Ez a közeg a nyilvánosság tere, az a tér, ahol a polgár mint magánszemély érdekeinek érvényesítésére, személyes autonómiájának és különböző szükségleteinek kielégítésére vonatkozó igényei megfogalmazására törekszik, elsődlegesen a különböző társadalmi önszerveződések révén, illetve azok által.
A civil szervezetek kezdeményezésének számosságában, szerepvállalásában világszerte bekövetkezett fejlődés igencsak figyelemre méltó, a szervezetek társadalompolitikai jelentősége növekszik. Sok helyen úgy tekintenek a civil társadalom szervezeteire, mint a társadalmi-gazdasági élet olyan szereplőire, amelyek a piac és az állam keretein kívül elfoglalt különleges helyzetükből, relatíve kis méretükből, rugalmasságukból, az állampolgárokhoz fűződő sajátos kapcsolataikból adódóan, valamint azon képességüknek köszönhetően, hogy közcélok támogatására magánerőket tudnak mozgósítani és társadalmi tőkét felhalmozni, stratégiailag fontos szerepet játszanak a piac, illetve az állam kizárólagossága közötti arany középút megtalálásában.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatra azért van ma nagy szükség, mert jelenleg Magyarországon nincs átfogó szintű törvényi szabályozás ezen témakörben, csupán különböző törvényekben szabályozva egy-egy témakör. A törvénytervezet elsődleges célja egy olyan jogszabály megalkotása, amely fejlett és összekapcsolt jogi környezetben teret enged a civil szektor erősödésének, valamint támogatja a civil szektorok működését.
A civil szervezetek működésének másik fő kérdésköre az adminisztráció. A jogszabályi elaprózottság miatt az adminisztrációs feladatok nem voltak teljes körűek, áttekinthetőek, ezért a mostani törvénytervezetben ezen problémára is születik megoldás. Egyértelműen megfogalmazásra kerülnek az alapítás, a megszüntetés szabályai, valamint egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek.
A civil szervezetek számára a támogatási rendszer elosztása, felhasználása szintén nem volt korszerű, nem felelt meg a fejlett társadalmi elvárásoknak. Ezen probléma megoldására a törvénytervezet tartalmazza a nemzeti együttműködési alapot. Ezen alap útján biztosít költségvetési forrásokat a civil szervezetek számára, amely így célzottan támogatja a civil társadalmi aktivitást. A társadalmi önszerveződések fontos társadalmi, társadalom-lélektani, politikai, gazdasági funkciókkal bírnak mind az egyének, mind a közösségek, mind pedig a társdalom egésze számára. Tevékenységük, szerepvállalásuk révén hozzájárulnak a társadalom egészségesebb működéséhez.
A civil kezdeményezések számának és szerepének utóbbi évtizedben tapasztalt jelentős mértékű növekedése közepette a civil szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, hozzájárulásuk a demokrácia működéséhez nagyobb jelentőségű, mint az elmúlt években bármikor. Ezért fontos, hogy legyen egy átfogó jogi keretrendszer, amely lehetővé teszi a folyamatok átlátását és a kialakult eljárásrend egyszerűsítését. Ezen törvényjavaslat képes kiszűrni a ténylegesen működő és a közösség számára hatékony tevékenységet ellátó szervezeteket, hogy leginkább saját érdekeiket érvényesíthessék.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szervezetek jelentős társadalomszervező szereppel bírnak, az állampolgárok számára megfelelő keretet és lehetőséget biztosítanak az önszerveződésre, arra, hogy azonos érdeklődési kör, hasonló problémák kezelése, megoldása, meghatározott célok elérése, embertársaink segítése végett létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, szövetségeiket, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket.
Ezek a kezdeményezések alkalmasak arra is, hogy a kialakult kifejezett csoportérdekeket összekapcsolják nagyobb közösségi, illetve közérdekkel is. Az emberek közös érdekek, célok, értékek mentén való összefogása révén a civil szervezetek hozzájárulnak a társadalom legfőbb és legnehezebb feladatához, nevezetesen a közösségi összetartás megteremtéséhez. Ezért is aktuális feladat egy olyan törvényi szabályozás megalkotása, amely leegyszerűsíti az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, valamint egyértelmű jogi környezetet teremt a működésben.
A civil szervezeteknek a társadalom számára helyes viselkedés kialakításában, az öntudatos polgár megteremtésében játszott jelentős szocializációs hatásuk miatt szintén igen fontos szerep jut. A civil szervezetek szerepe nemcsak az elért sikereik miatt fontos, amelyek következtében az emberek bizalmat érezhetnek az emberi jogok védelmezői iránt szerte a világon, hanem azért is, mert a civil szervezetek a szó szoros értelmében eszközök, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek és felhasználhatóak az egész földkerekségen. Ezek, ahogy számos szervezetet magánszemélyek irányítanak és koordinálnak, ugyanakkor hatalmas erőt merítenek a közösség többi tagjának támogatásából, akik önkéntes munkájukat felajánlva segítik a nemes cél megvalósítását. Ez a tény nagy jelentőséget tulajdonít mindazoknak, akik az emberi jogok előmozdítása érdekében maguk is szeretnének valamit tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül, mivel a társadalmi igények átfogó szükségleteit testesítik meg. Ilyenek például az oktatást támogatók, segítők, az érdekvédelemmel foglalkozók, az önkéntesek, akik a település tisztaságáért, fejlődéséért, megszépüléséért dolgoznak, a különféle kórházak, egészségügyi támogatók és folytathatnám a sort.
A kormány elkötelezett a jogalkalmazás és a jogkövetés emberközpontúvá tétele mellett, ezért pontos, világos, időszerű szabályok útján kívánja biztosítani a polgárok számára az alapvető egyesülési szabadság védelmét és gyakorlását.
A civil szervezetek véleményei, valamint a kormányzati elképzelések nyomán szakértői munkacsoportok dolgozták ki a törvény végleges koncepcióját.
A törvény célja, hogy az egyesülési jog körébe tartozó kérdéseket a több mint húszéves szabályozás helyett egy új, a mai kor igényeinek megfelelő és a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatait és jogfejlődését is tartalmazó norma rendezze. A törvény az európai uniós gyakorlatot is figyelembe véve foglalja össze az egyesülési jogra és az ez alapján létrejött szervezetekre vonatkozó általános és speciális szabályokat egyaránt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat a kor kihívásainak megfelel, a társadalmi egyeztetéseken keresztülment, támogatásra érdemes, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
