ÉKES ILONA
ÉKES ILONA
ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló T/4866. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 12 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
(16.20)
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot két szempontból tartom kiemelt jelentőségűnek. Egyrészről azért, mert a javaslat az egyesülési jog szabályozásával alapjogról rendelkezik, amely tény önmagában is elegendő ahhoz, hogy külön figyelmet fordítsunk egy emberi jog érvényesülésének módjára. Másrészről mint a civil bizottság tagja, kötelességemnek érzem, hogy a civil szervezeteket mint szektort a törvényhozásban is képviseljem.
A polgári alkotmányokban az egyesülési szabadság elismerése először az 1831. évi belga alkotmányban jelenik meg, s mint ilyen, ezen alapjog természetesen nem választható el a polgárosodás folyamatától, így a polgári Magyarországtól sem, ahogyan az alaptörvény 8. cikke fogalmaz: “Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.” Ennek a jognak a deklarálása teremti meg az önkéntes összefogás nélkülözhetetlensége elv elismerésének alapját.
Az új törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti. A cél, ahogyan a törvényjavaslat preambuluma fogalmaz, a civil szervezetek működése alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében alkotjuk meg a jogszabályt.
A felszólalásomban mindezekhez hozzátenném, hogy a civil szervezetek becsületének a helyreállítása is feladatunk, amihez első lépésben tiszta, átlátható viszonyokat kell teremtenünk a megfelelő normák megalkotásával. A szocialista kormányzat nyolc éve elegendő volt ahhoz, hogy a Nemzeti Civil Alap támogatási rendszerét, forráselosztását sok esetben áthassa a részrehajlás, a teljesítést és ellenőrzést nélkülöző kifizetések gyakorlata. Mindezzel lejáratva és megalázva azon hivatástudattal és alázattal rendelkező emberek ezreit, akik nélkül nehezebb lenne mindannyiunk élete.
A nemzeti együttműködési alap létrehozása és működése reményeink szerint egy olyan új fejezetet hoz létre a civil társadalom életében, ahol a közért tett szolgálat, a szinte emberfeletti teljesítmény kerül megbecsülésre. Az állam végre a jó és közösségépítő célok megvalósításában működhet közre.
Ehhez nyújthat segítséget a közhasznúság újradefiniálása és tényleges tartalommal való megtöltése, valamint egyfokozatúvá tétele. Természetesen nagyon nehéz meghatározni a közhasznúságot és az elnyeréséhez szükséges kritériumokat, ahogyan a civil szervezet megfogalmazása sem egyszerű feladat. Mindenesetre a javaslat kísérletet tesz erre, ami önmagában optimizmusra ad okot, amelyhez a civil szervezetek nyilvántartási rendszerének, átláthatóságának megteremtése szintén nagy részben hozzájárul.
A civil közösségek, szerveződések tevékenységi lehetőségeit a javaslat a lehető legteljesebbkörűen biztosítja, a támogatási rendszer működőképességét, igazságosságát pedig a mindennapi gyakorlatnak kell bizonyítania.
Végezetül szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy Magyarország megújításának egyik alapvető feltétele az erős polgárság. A középosztály közéleti jelenléte aktív civilek nélkül nem biztosítható. Ehhez azonban az államnak megfelelő forrás biztosításával és szakszerű jogalkotással kell segíteni, ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
