VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Most nem szeretnék arra kitérni, hogy Európában milyen modellek vannak. Elöljáróban azért elmondanám, hogy főleg a saját szakterületem szempontjából vizsgáltam én ezt a tervezetet, illetve a civil szféra helyzetét a szociálpolitika, a szociális szféra, a szociális munka területéről. Most nem szeretnék abba belemenni, hogy milyen modellek vannak Európában, azok milyen szisztéma szerint működnek, milyen mértékben vesznek át állami, illetve önkormányzati feladatokat a civil szervezetek. Erről lehetne vitát nyitni, de a mai nap témája nem ez. Azért zárójelben megjegyezném, hogy véleményem szerint a vegyes rendszer az, ami a saját szakterületemen célravezető lenne: körülbelül 50-50 százalékban látnák el civilek, illetve állami intézmények a szociális feladatokat.
Egypár gondolatban utalnék arra, amiről Szávay István és Bödecs Barna képviselőtársam is beszélt, ez pedig a közhasznúság kérdése, illetve hogy a közhasznúság kérdése tekintetében milyen problémák vetődnek fel a tervezettel kapcsolatban. Egyértelmű, hogy az eredeti tervezet és a jelenlegi tervezet között ténylegesen volt egyeztetés az érintettekkel. Személyes kapcsolatok révén, illetve a híreket figyelve is tudott, hogy ezek az egyeztetések megtörténtek, valamint az eredeti tervezet és a jelenlegi tervezet közötti különbségekben is felfedezhető az egyeztetés. De hogy ez milyen mértékű változtatásokat jelentett, és hogy kielégíti-e az érintetteket a változtatások mértéke, gyakorisága és mennyisége, az már egy másik kérdés. Egyértelmű, hogy ahhoz képest, ami az eredeti tervezetben volt, hogy közhasznú csak az lehessen, aki állami vagy önkormányzati feladatot lát el, a jelenlegi tervezet enyhít és tágabbra nyitja a kaput, de véleményem szerint még így sem tág ez a kapu, és vannak benne kifogásolható, illetve megkérdőjelezhető dolgok is.
Ez a feltételek szempontjából vizsgálható. Ezek a feltételek tulajdonképpen bebetonozhatják, illetve a jelenlegi beágyazott közhasznú civil szervezeteket még stabilabban a közhasznúságban tartják, és az ebbe a csoportba tartozni kívánó civil szervezetek számára nagyobb akadályokat gördítenek. Nevesítve a feltételrendszerek között a megfelelő erőforrásokra és a társadalmi jelentőség kimutathatóságára gondolok. Ezek mind azt támasztják alá, hogy a jelenleg közhasznú civil szervezetként működő szervezetek egyértelműen meg tudnak felelni ezeknek a feltételeknek, beszéljünk akár a társadalmi jelentőség kimutathatóságánál a személyi jövedelemadó 1 százalékáról. Egy régóta működő közhasznú civil szervezet egyértelmű, hogy el tudja érni ezt az egytizedes limitet, vagy akár a személyi jellegű kiadások tekintetében is, ugyanis egy régóta működő közhasznú civil szervezet egyértelműen nagyobb apparátussal és személyi jellegű kiadásokkal számolhat. Véleményem szerint tágabbra kéne tárni ezt a kaput, hogy más, ugyanolyan jelentőséggel bíró és ugyanolyan, a szó klasszikus, és nem paragrafusi és törvényi értelemben vett közhasznú tevékenységet ellátó civil szervezeteknek is joguk lenne ahhoz, hogy ebbe a körbe beletartozhassanak, és ennek a körnek az előnyeit élvezhessék.
A másik fontos és kiemelt terület, amely főleg az én szakterületemet érinti, a Nemzeti Civil Alap terhére lehívható visszatérítendő támogatások rendszere és a limitek meghatározása. Egyértelmű, ha főleg a fogyatékos embereket segítő és számukra szolgáltatást nyújtó civil szervezeteket vesszük górcső alá, és az ő szempontjukból nézzük ezeket a szabályokat, ezeket a kereteket, akkor számukra nagyon negatív lett volna az eredeti tervezetben feltüntetett 5 millió forintos bevételi limit. Az új szabályozás valamilyen szinten enyhít, de ugyanazt tapasztalhatjuk az új szabályozásban, mint rengeteg más törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyrészt azt, hogy a demokratikus állam szempontjából túl nagy teret enged a miniszteri rendeletnek a miniszter hatáskörében, másrészt pedig mivel jelenleg, a törvény tárgyalásakor, de akár a törvény megszületésekor is ez az összeg még bizonytalan, a civil szervezetek és a konzultációban részt vevő szervezetek egyfajta bizonytalansággal találkozhatnak, mert egyelőre még nem tisztázott, hogy ez a miniszteri rendeletben meghatározott keret milyen mértékű lesz.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy jó, rendben, örülünk annak, hogy az eredeti tervezethez képest enyhítések vannak a törvényben, ezek nagyon sokszor pozitívak is, sőt, elképzelhető, hogy más paragrafusokban, illetve más területet érintő kérdésekben akár kielégítők is, de én úgy gondolom, hogy főleg a szociális feladatokat ellátó, illetve úgy mondanám, hogy a segítő tevékenységet folytató civil szervezetek szempontjából a tágítások, a könnyítések vagy adott esetben módosítások nem megfelelő szintűek, és nem nyújtanak biztos garanciákat ezen tevékenységeket folytató civil szervezetek számára.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
