DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány tisztelt jeles képviselőihez címzem ezt a kérdést. Ez tulajdonképpen lehetne interpelláció, azonnali kérdés, bármilyen műfaj, de nem a műfaj a lényeg, hanem a tartalom.
Egy idézettel szeretném kezdeni: “Inkább kerüljön el az igazságszolgáltatás tíz bűnöst, mint egy ártatlan szenvedjen.” Ez Lord Blexton elhíresült kijelentése, amelyet nemcsak a róla készült művekben olvashatunk, hanem egy másik jelentős dokumentumban is, amelyről nagyon sok vita folyt már ebben a Házban, illetve a közvélemény előtt. A Balsai-jelentésben is szerepel ez az állítás, amely egy nagyon fontos mérce számomra is, és nemcsak Völgyesi Miklós számára, aki ezt a megfogalmazást beemelte a Balsai-jelentésnek abba a részébe, amely 2006 őszén, illetve az elmúlt nyolc évben történt koncepciós eljárások elítéltjeinek a rehabilitálásával foglalkozik.
Miről van itt szó igazából? Nagyon sokszor beszéltem már - de azt hiszem, nem lehet elégszer - azokról a véres eseményekről és bűnökről, amelyek 2006 őszén történtek. A felkelt néppel szemben rendőri erőszakot alkalmazott a gyurcsányi hatalom, s ezt követően egy ügyészségi és bírósági kivitelezésben, tehát egy hármas koprodukcióban több száz embert ítéltek el anélkül, hogy ők a szó klasszikus büntetőjogi értelmében bűnösök lettek volna, de sok esetben még eljárásjogi értelemben sem bizonyosodott be, hogy bűnösök, mégis elítélték őket adott esetben azért, mert megvédték egy társukat egy rátámadó rendőrrel szemben.
Fel kell tennem a kérdést, hogy mi a helyzet most a semmisségi törvénnyel kapcsolatban. A Ház idén márciusban elfogadta a semmisségi törvényt, a 2006. őszi elítélések semmisségéről szóló törvényt, amelynek egy koncepcionális különbsége van a közkegyelemmel szemben. Nem kertelek: én már első pillanattól kezdve, de a Civil Jogász Bizottság jelentése is, amelyet közösen jegyeztünk Morvai Krisztinával, Völgyesi Miklóssal, Juhász Imrével, Horváth Attilával, akik mind közreműködtek, utóbbiak a Balsai-jelentés létrehozásában is, nos mi már annak idején is a közkegyelem mellett tettük le a voksunkat, és ugyanezt tettük a semmisségi törvény vitája kapcsán is. A törvényt egyébként támogattuk, mert azt mondtuk - pontosan Lord Blexton elvén állva -, ha egy embert is mentesítenek ez alapján, az már eredmény.
Viszont az igazi megoldás a közkegyelem lenne, ahogy az 1990-ben is történt. Akkor volt egy taxisblokád, persze egy egészen más közegben, lényegében egy hatalmi átvételi puccskísérletről volt szó, de nagyon sokan jó- vagy rosszhiszeműen részt vettek benne, és elkövették a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, s még sok más bűncselekményt is elkövettek, és az Országház akkor azt mondta, hogy nem vizsgálom az egyéni felelősséget. A rendőrparancsnokok akkor persze megtagadták, hogy véresre verjék az embereket vagy kilőjék a szemüket; 2006 őszén viszont nem tagadták meg, sőt mi több, vélhetően Gyurcsány Ferenc utasítására vagy legalábbis tudtával történtek a vérengzések.
Tehát elfogadtuk ezt a törvényt, amely óriási vitát váltott ki, felesleges vitafelületeket adott, hogy miért tekinti eleve hamisnak a rendőri jelentéseket, vallomásokat, és az Alkotmánybíróság elé vitték. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nem működik ez a törvény. Legjobb tudomásom szerint Lord Blexton mondása érvényesült, mert úgy tudom, hogy mindössze egy ember esetében hoztak eddig semmisségi döntést, ami tragikus ahhoz képest, hogy több tucatról van szó. És ahhoz képest is, hogy Herda Nagy Sándor, egy magyar fiatalember, jelenleg is a tököli börtönben ül a 2006. szeptember 18-ai és 19-ei tüntetésekben való részvétel miatt. Ez botrány! Ez nem megengedhető! Budaházy György és Szász Endre, hála istennek, már szabadlábon van, házi őrizetben van, tehát a politikai koncepciós eljárások hosszú-hosszú sora, amelyet az én részjelentésem - amit 2010. december 10-én fogadtunk el - összefoglal, ebben fellistázzuk azt a közel húsz kirívó akciósorozatot, amelyben a rendőrség jogellenesen állított elő tüntetőket vagy hurcolt meg politikai ellenállókat. Sokan még mindig elítélés hatálya alatt vannak, akár gárdisták, akár olyan hazafiak, akik szerették volna az ország felemelkedését és a gyurcsányi diktatúrától való megszabadulását. Herda Nagy Sándor esetében viszont hiába nyújtottam be a semmisségi kérelmet, elutasította a bíróság. Dukán Dániel esetében sem született még kedvező döntés, ott is felfüggesztették az eljárást, pedig ő volt a törvény ihletője. Őt is két hamis rendőri vallomás alapján ítélték el, az egyik rendőr ma a XI. kerületi rendőrkapitány, aki fedett rendőrként hamisan azt állította, hogy Dukán Dániel dobált kővel, miközben nem tett ilyet.
Végül záró gondolatként: Gulyás Gergely a szeptember 12-ei emberi jogi bizottsági ülésen kijelentette, hogy a közkegyelem sokkal szerencsésebb lett volna. Arra kérem önöket, legyen politikai akaratuk arra, hogy az elmúlt nyolc év meghurcoltjainak sorsát oldjuk meg közösen egy közkegyelmi törvénnyel. Kiváló alkalom lenne erre az alaptörvény hatálybalépése, január 1-je. Legyenek ebben partnerek, adjunk végre helyt az igazságtételnek, és legyen igaza Lord Blextonnak, hogy inkább kerülje el az igazságszolgáltatást tíz bűnös, de egy ártatlan se szenvedjen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
